Európa demográfiai változásokkal szembesül: a népesség gyorsan öregszik és alacsony a születési arány. A nyugdíjasok 2050-re várhatóan az EU népességének mintegy egyharmadát teszik majd ki. Ennek jelentős társadalmi és gazdasági következményei lesznek, többek között az egészségügyi és szociális szolgáltatások iránti megnövekedett kereslet, az alacsonyabb termelékenység és a magasabb közkiadások.
E kihívások megoldása érdekében az Európai Unió ösztönzi a legális migrációt, hogy a munkaerőhiányt orvosolja, a képzettségi hiányosságokat pótolja és a gazdasági növekedést ösztönözze.
Tekintse meg az uniós munkaerőpiacra való legális bejutás néhány legális útját, és azt, hogy az Európai Parlament mit tesz ezek némelyikének javítása érdekében.
Kék kártya: a magasan képzett munkavállalók vonzása az EU-ba
Az EU kék kártya egy olyan munkavállalási és tartózkodási engedély, amely lehetővé teszi nem uniós polgárok számára, hogy egy uniós országban dolgozzanak és éljenek, feltéve, hogy rendelkeznek diplomával vagy azzal egyenértékű képesítéssel, és olyan állásajánlatot kapnak, amely megfelel egy minimális bérküszöbnek.
A 2023 végéig hatályba lépő, felülvizsgált szabályok értelmében az állásajánlat időtartama legalább hat hónap, a bérküszöb pedig a foglalkoztatás helye szerinti ország bruttó éves átlagbérének legalább 100%-ára csökken.
A kék kártya legfeljebb négy évig érvényes és megújítható. A kártyabirtokosok magukkal hozhatják családtagjaikat, hogy együtt éljenek velük az EU-ban.
A kártyát Dánia és Írország kivételével valamennyi uniós országban elismerik.
Az egységes engedély: ideiglenes és országspecifikus munkavállalási engedély
Azok számára, akik nem jogosultak az EU kékkártyára, az egységes engedély egy lehetőség. Ez egy kombinált munkavállalási és tartózkodási engedély, amelyet legfeljebb két évre ad ki az az uniós ország, ahol a nem uniós polgár dolgozni és élni fog.
Az egységes engedélyről szóló 2011. évi irányelv jelenleg felülvizsgálat alatt áll. Annak érdekében, hogy az EU vonzóbbá váljon, az elképzelés szerint a kérelmezési folyamat négy hónapról 90 napra csökkenne. A már engedéllyel rendelkező vagy uniós tehetséggondozó partnerségen keresztül kiválasztott pályázók esetében az eljárás 45 napra rövidülhetne.
Az engedélyt többé nem kötnék egy adott munkáltatóhoz, ami lehetővé tenné a munkavállalók számára a munkahelyváltást, megkönnyítené a munkaerő-párosítást és csökkentené a munkavállalók kizsákmányolással szembeni kiszolgáltatottságát. A munkavállalók számára lehetővé tennék azt is, hogy munkanélküliségük alatt legfeljebb kilenc hónapig megtarthassák az összevont engedélyt.
Az európai parlamenti képviselők 2023 áprilisában jóváhagyták a Parlament álláspontját, ami lehetővé teszi, hogy a Parlament tárgyalói megkezdjék a jogszabály végleges formájáról szóló megbeszéléseket a Tanáccsal.
Kiknek szól az összevont engedély?
Az egységes engedély szinte minden nem uniós munkavállalóra és családtagjaikra, a munkát vállaló diákokra, az idénymunkásokra és a menekültekre vonatkozik. A menedékjog iránti kérelem elbírálására várók azonban nem igényelhetik az egységes engedélyt. Ezenkívül nem vonatkozik az önálló vállalkozókra.
A huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező uniós polgár jogállása
A huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező uniós polgár jogállása lehetővé teszi az EU-n kívüli személyek számára, hogy határozatlan ideig az EU-ban tartózkodjanak és dolgozzanak. Ezt a státuszt 2003-ban vezették be a legális migráció és a nem uniós polgárok integrációjának elősegítése érdekében. A státusz megadását követően az érintett munkavállaló szabadon mozoghat és dolgozhat az EU-n belül.
Ezeket a szabályokat is felülvizsgálják. A Parlament a Bizottság javaslatának megfelelően öt évről három évre kívánja csökkenteni a jogosultság megszerzéséhez szükséges tartózkodási időt, valamint a menekültekre és más, akadályokkal küzdő csoportokra is ki akarja terjeszteni. Az új szabályok biztosítanák, hogy a foglalkoztatás, az oktatás és a szociális juttatások terén az uniós polgárokkal azonos bánásmódban részesüljenek.
Azok a gyermekek, akiknek szülei huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkeznek, születési helyüktől függetlenül automatikusan ugyanezt a státuszt kapnák.
Kik nem jogosultak a huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező uniós polgár jogállásra?
Nem jogosultak a huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező uniós polgár jogállásra azok a nem uniós polgárok, akik:
- tanulmányokat folytatnak vagy szakképzésben vesznek részt;
- akiknek ideiglenes vagy nemzetközi védelem iránti kérelme folyamatban van,
- kizárólag ideiglenes jelleggel tartózkodnak az EU-ban au pairként, vagy határon átnyúló szolgáltatásnyújtás céljából szolgáltató által kiküldött munkavállalóként, illetve határon átnyúló szolgáltatásnyújtóként.A migránsok képesítéseinek elismerése
A képviselők a migráns munkavállalók képesítéseinek elismerésére vonatkozó uniós szabályokat is szorgalmaznak. Azt szeretnék, hogy a nem uniós polgárok által egy másik uniós országban szerzett szakmai képesítéseket, valamint készségeket és kompetenciákat ugyanúgy ismerjék el, mint az uniós polgárokét. Az EU-n kívül szerzett képesítések elismeréséről az egyes uniós országok döntenek.
2019-ben a magasan képzett migránsok mintegy 48%-a alacsony vagy közepes képzettséget igénylő munkakörben dolgozott, míg az uniós polgároknak csupán 20%-a. A leggyakoribb foglalkozási forma a takarítóként vagy háztartási kisegítőként való foglalkoztatás, míg a számítógép-programozó cégek 62%-a és az építőipari vállalatok 43%-a munkaerőhiányról számolt be.
Az uniós országok a hosszú távú tartózkodás engedélyezése előtt megkövetelhetik a migránsoktól, hogy a nyelvüket készségszinten beszéljék, de ezekben az esetekben ingyenes tanfolyamokat kell biztosítaniuk.
forrás: EP_Press
