Az Erdészeti Lapok 2023. májusi lapszámának harmadik oldaláról idézzük Csóka Péter gondolatait:
Nagy öröm volt látni, hogy idén a SoE Erdőmérnöki Kar látta vendégül a Silva Network konferenciáját amelynek központi témája volt a kommunikáció az erdészeti felsőoktatásban.
A kommunikáció jelentőségéről ma már senkit nem kell meggyőzni, de arról talán igen, hogy a témának szerepet kell kapnia az erdészeti (felső) oktatásban is. Nem úgy, hogy kommunikációs szakembereket képezzen, hanem úgy, hogy a kommunikáció szerepét, módszereit értő erdészek kerüljenek ki az oktatásból, akikben van igény a hatékony kommunikációra, és jól tudnak együttműködni azokkal, akiknek ez a szakterülete.
Más szavakkal: van mondanivalójuk a különféle közönségek számára (fontos a többes szám!), vannak konkrét üzeneteik, és ki tudják választani azokat a partnereket, akikkel ezeket a leghatásosabban célba juttathatják.
Bizony ezt is tanulni kell, mert bár vannak néhányan, akik számára ez veleszületett képesség, a legtöbb embernek meg kell küzdeni érte. Ha valaki azt gondolná, hogy ez a téma csak egy újabb adalék, amivel a régi, jól bevált tantervet hígítani lehet, akkor gondoljon arra is, hogy az a tanterv éppen attól lett jól bevált, hogy választ tudott adni az adott kor kihívásaira. A kornak pedig az egyik legfontosabb tulajdonsága az, hogy változik…
Maguk a fiatalok, az oktatás célpontjai mondták a XV. Erdészeti Világkongresszuson megfogalmazott felhívásukban, hogy „a fejlődőképes erdészeti ágazat megköveteli, hogy a képzési programok is ehhez a fejlődéshez igazodjanak”.
Ha két erdész a világ bármely pontján beszédbe elegyedik, kb. öt perc után kerül szóba az elszigeteltség, meg nem értettség, esetleg közöny, a társadalmi támogatottság, elismertség hiánya stb. (egyébként erről beszéltek a soproni konferencia résztvevői is).
Ez valószínűleg nem volt így mondjuk száz éve, nem csak azért, mert átlag erdészek ritkábban találkoztak a közvetlen környezetükön kívül bárkivel, hanem mert másképp működött a világ, egyszerre volt sokkal kisebb és nagyobb, és más volt a szerepe az emberek közötti kapcsolatoknak.
Ma talán kevesebb vasutat tervezünk és a kötélpályát is készen vesszük, de jönnek helyettük új igények, például a kommunikáció.
A jó tanterv kialakítása fontos, de csak egy lépés, legalább ilyen fontos, hogy képesek legyünk a megfelelő színvonalú oktatására is.
A konferencia arra is rávilágított, hogy mindkét területen van még tennivaló bőven.
Csóka Péter, kuratóriumi tag, Soproni Egyetemért Alapítvány
A cikk első megjelenése az Erdészeti Lapok 2023. májusi lapszámában volt.