A Tatabánya Erőművet a folyamatos megújulás jellemzi, együtt, erős közösségként felelünk meg nem csupán a jelen, hanem a jövő kihívásainak is, fogalmazott dr. Sámuel Emese ügyvezető igazgató, akit a cég 125. évfordulója, valamint a bányász- és villamos napok alkalmából kérdezte a Kemma.hu.
– Miért a „hagyomány és fejlődés” az egyik szlogenjük?
– Sokan, ha azt a szót hallják, hogy „erőmű”, általában olyan létesítményre gondolnak, ahol a fűtést előállítják. Akadnak páran, akik még a használati melegvíz előállítását fűzik hozzá. Azonban a mai, gyorsan változó világban a hőtermelés alapfeladat, ami számtalan egyéb tevékenységgel egészül ki. Megőrizve hagyományos feladatainkat, pozitív értékeinket és munkatársaink sok évtizedes tapasztalatát, további fejlesztéseket kell végrehajtanunk a hő- és villamosenergia-termelés folyamatosságának, valamint stabilitásának megőrzése érdekében. Összefoglalva: már nem elég akkor fűteni, ha „fázik a város”. Ennél sokkal többet kell tennünk ahhoz, hogy erőműves közösségünk fenn tudjon maradni, illetve a multicégekkel szemben megőrizzük sajátosságainkat, hagyományainkat, valamint szellemiségünket, mindemellett még versenyképesek is maradjunk. Nem csupán lehetőségünk, de kötelességünk is a magyar villamosenergia-ipari szférában megmutatni, hogy kis erőmű létünkre milyen sokoldalúak és a magunk szintjén erősek vagyunk. Azok az erőművek, akik nem szélesítik portfoliójukat, akik nem reagálnak a piac változásaira, s úgy gondolkodnak, hogy „akkor kell termelni, ha hőigény van”, nem élik túl az energiapiac szélsőséges változásait, nem tudnak a régi formájukban fennmaradni.
– Milyen tüzelőanyagot használnak?
– A Tatabánya Erőmű óriási lépést tett ezen a téren azzal, hogy a gáz tüzelőanyag mellett 2017-től lehetőséget teremtett – csaknem 7 milliárd forintos beruházás keretében – a biomassza tüzelőanyag felhasználásra is. Így bármelyik tüzelőanyagra át tudunk térni, amely ellátásbiztonsági és gazdasági oldalról egyaránt erősíti helyzetünket. Ugyanakkor megépítettük az ország legnagyobb hőtárolóját, hogy kiegyenlítsük a villamosenergia-igények és a hőigények közötti különbségeket. Az elmúlt években újra „életre leheltük” a korábban alig-alig működő gázmotorokat, és az országban másodikként korszerűsítettük, elvégezve rajta az úgynevezett „UNIC Upgrade-t”. 2023 őszére újra csatasorba állítjuk a 2013 óta nem működő fűtőturbinát, amely akár gáz, akár biomassza alapon képes a kapcsolt hő- és villamosenergia-termelésre. Még be sem fejeztük a turbinaprojektet, már elindítottuk az új fejlesztésünket. A naperőművek egyre nagyobb térnyerésével a nyári villamosenergia-piac teljes mértékben átrendeződik. Nyáron a hagyományos erőművek számára nem a termelés, hanem a leszabályozás kerül előtérbe. Ahhoz, hogy télen ne csak a termelésben legyünk jelen a piacon, hanem elvegyük a rendszerből a felesleges, a naperőművek által megtermelt energiát, egy 20 MW-os villanykazán beüzemelésén dolgozunk, melyet a jövő évben tervezünk elindítani. Ezzel szinte minden szegmensét lefedjük a szektornak és reméljük, bárhogy változik az energiapiac, folyamatosan lesz olyan berendezés, ami a működésünket stabilizálja.
– Ezeket a fejlesztéseket nyilván nem csupán műszakilag nehéz kivitelezni, de bizonyára üzemeltetési oldalról is okoznak fejtörést.
– A változások az elmúlt 8-9 év termékei, ami nem kis teljesítmény az energetikában ilyen rövid idő alatt! Ahogy a „vasak” változnak, mi is változunk. Muszáj „velük” fejlődnünk, üzemeltetésünket az új termelési stratégához igazítanunk. Folyamatos innovációban vagyunk, mivel a hagyományos erőműves működés már nem tudja felvenni a versenyt a környező multicégek bérezési csomagjával. Ezért kellenek azok a fejlesztések, melyek lehetővé teszik a versenypiaci működést és amellyel meg tudjuk teremteni a versenyképes működés feltételeit. Ezek a változások minden szervezetre hatnak. Nemcsak a műszaki beüzemelések jelentenek kihívást, hanem a változások menedzselése is igen hosszú és kihívásokkal teli vezetői feladat. Fontos szerepe van benne minden csoport- és szakvezetőnek, valamint az érdekképviseleteknek is. Kormányzati támogatással a GINOP Plusz 3.2.1-21 „A munkavállalók és a vállalatok alkalmazkodóképességének és termelékenységének javítása a munkaerő fejlesztésén keresztül” elnevezésű programban mintegy 40 millió forintot nyertünk el, amelynek segítségével az idei év szeptemberében komoly képzéseket, tréningeket szervezünk a változások menedzselése és a szervezeti kultúra fejlesztése érdekében. A szervezeten belüli és a kifelé történő kommunikáció, a munkatársak motiválása, a szakvezetők általi visszacsatolások kollégáiknak fontos eszközök arra, hogy mindegyikük megismerje az erőmű fő céljait. Lényeges, hogy lássák, miért dolgozunk és miért van szükség egy-egy változtatásra/fejlesztésre.
– Milyen az együttműködés a közös célok elérése érdekében?
– Hiszek abban, ha minden munkatársunk számára egyértelmű a változások mögött lévő komoly szakmai, gazdasági vagy akár jogi megfontolás, ezek az átmeneti, nehezebb időszakok is jól áthidalhatók és az erőművet együttesen tudjuk alkalmassá tenni a modern kor kihívásainak leküzdésére. Egyes tréningek segítenek a kommunikáció fejlesztésében, de lesz olyan is, amelyen kollégáink az erőmű etikai kódexét fogják véglegesíteni, s ahol szükségesnek gondolják pontosítani, kiegészíteni. Azt az alap erkölcsi morált próbáljuk meg együtt meghatározni, amit zsinórmértéknek fogad el mindenki, amit betart és betartat a beosztott munkatársaival. Közösségünket valamennyi kollégánk értéknek tartja, s ha ez így van, akkor felelősségteljes viselkedésünkkel, egymás iránti szolidaritással, szakmailag hiteles információk közvetítésével az erőművet erősítjük. Ott, ahol jól működik az érdekképviselet, ezeket a célokat könnyű elérni, mert közösen határozza meg a munkáltató és – az érdekképviseleteken keresztül – a munkavállaló. A közös célok eléréséért pedig együttesen, egymást erősítve tudnak lépéseket tenni, hiszen mindkét fél érdeke egy stabil, kiegyensúlyozott munkahely megteremtése. Így lesz mindenki egyformán nyertes.
– Többször találkoztunk már a médiában a Tatabánya Erőmű Akadémiával kapcsolatos felhívással. Mit lehet tudni erről?
– Az írásbeli és szóbeli vizsgafolyamatok eredményeként kiválasztottuk azt az öt jelentkezőt, akikkel elindul az első Tatabánya Erőmű Akadémia nyitó évfolyama. Sajnos az erőműves képzések nem léteznek központilag szervezett formában, mint régebben, így ezeket mindenkinek magának kell megoldania helyi szinten. Ahhoz, hogy folyamatosan biztosítani tudjuk a szakképzett munkaerőt, 2021-ben Meczkó István műszaki igazgató, Kovács Zsolt főmérnök és Hiszékeny Péter üzemviteli vezető az országban egyedülálló oktatási tematikát tett le az asztalra. Ennek eredményeként indult el 2022-ben az az oktatás, amely lehetővé teszi, hogy a kollégák előmenetele biztosított legyen, és amellyel tulajdonképpen egy életpályamodellt alakítottunk ki. Ehhez járul hozzá pluszban az idei évben az akadémia, amely 5 gépész üzemviteles tanulóval indul, akik 18 hónapon keresztül elméleti és gyakorlati oktatásban fognak részt venni. Az első 4 hónapban kizárólag elméleti oktatásban részesülnek, melynek eredményeként két szakképesítést is kapnak, majd 2024 január végétől a gyakorlati oktatásuk kezdődik. Ők nem munka mellett tanulnak – bár munkaszerződéssel -, hanem tanulóként, gyakorlati oktatóval. A sikeres helyi vizsgákat és a záróvizsgát követően önálló munkavégzésre beosztható erőművi gépészek lesznek.
– Ez az év más szempontból is kiemelt figyelmet kap, hiszen idén ünneplik fennállásuk 125. évfordulóját.
– Igen, ugyanis az erőmű 1898-ben kezdte meg működését, amikor még „csak” a bánya számára biztosította a villamos energiát. A környező városrészek hővel történő ellátása 1967-ben indult. Azóta sok minden történt velünk és reméljük, még sokáig jelen leszünk a város életében. A fennállásának 125. évét ünneplő erőmű a bányász- és villamos nappal összekötve szeretne köszönetet mondani az erőmű minden dolgozójának. A bányásznapi jutalmak mellett idén a társaságnál eltöltött éveket is külön jutalmaztuk, a legkitartóbbakat, akik legalább 10 éve az erőműves közösség tagjai, nettó 125 ezer forinttal.
– Ha jól tudom, minden évben megrendezik a családi napot is.
– Természetesen, hiszen fontosnak tartjuk, hogy egy kicsit kötetlenül is tudjunk beszélgetni, kikapcsolódni együtt, a szeretteinkkel közösen. Idén a Síkvölgyi Lovarda adja a rendezvény helyszínét, ahol lesz dodzsem kicsiknek és nagyoknak, stand up-os fellépő, kürtőskalács és minden, ami a jó hangulatot garantálja.
– Ahogyan az erőműről, a fejlesztésekről, illetve a közösségről beszél, érzem, hogy Ön számára ez nem csak egyszerűen munka. Több annál.
– Jól látja. Fél szívvel nem tud valaki „Erőműves” lenni. Ez egy életre szóló hivatás, ami magával ragad, s az ember észre sem veszi, már az élete részévé vált. A munkatársaim szemében ugyanígy látom ezt a hivatástudatot, annak a felelősségnek a súlyát, hogy 23 ezer tatabányai ember számít az otthonában lévő melegre, a meleg víz vagy az elektromos áram folyamatos meglétére, s ezek megfizethetőségére. Minden munkatársamnak köszönöm az elhivatottságukat és persze mindazok segítségét, akik az elmúlt években folyamatosan mellettünk álltak és munkájukkal hozzájárultak sikereinkhez.
forrás: KEMMA
