FATÁJ-online szaklap: események, gazdasági jelenségek a faiparban, bútoriparban, asztalosságban, erdőgazdálkodásban és a kapcsolódó területeken.
Naptár

Közelgő események

Energiaklub értékelés a felülvizsgált NEKT-ről

Előrelépések és megtorpanások egyaránt jellemzik a felülvizsgált Nemzeti Energia- és Klímaterv (rövidítve: NEKT) dokumentum véleményezésre közzétett kivonatát, melyet az Energiaklub is értékelt a rendelkezésre álló egy héten belül.

A célok között bővülő napenergia, ismét megjelenő, de elenyésző szélenergia, előremutató, de lassú lépésekben haladó biogáz, geotermia és hőszivattyú bővülés látható.

A legnagyobb hiányosságot az energiatudatosság/-takarékosság mentén elérhető fogyasztáscsökkenés teljes ignorálása, illetve az energiahatékonysági célok erőtlensége adja. A legpozitívabb fejlemény a megújulós célszám 21%-ról 29%-ra emelése 2030-ra.

Felülvizsgált NEKT értékelése

Pozitív fejlemények az eredeti (2020-as) energia- és klímatervhez képest:

• Örömteli a napenergia-célérték jelentős növelése (12000 MW-ra). Ugyanakkor a nagyon egyoldalú megújuló energia térnyerés miatt súlyos komplikációk léphetnek fel a rendszerben a következő években (lásd lejjebb a negatívumoknál).
• A napenergia kisléptékű (HMKE) hasznosításának komoly előrehaladása is jó jel (2030-ra a ’legalább 200.000 háztartás átlagosan 4kW-os rendszerrel’ cél jelentősen túlteljesül).
• A megújuló energia részarány 21-ről 29%-ra növelését is számottevő előre lépésnek tartjuk és támogatjuk.
• Szintén támogatjuk az egyedi fűtési rendszerek esetében a hőszivattyús rendszerek elsődleges támogatását, mint fő beavatkozási irányt, megjegyezve, hogy ezek a rendszerek csak hőszigetelt, jó minőségű nyílászárókkal felszerelt épületekben tudnak jó hatásfokkal és gazdaságosan működni, így a fenti addicionális beruházásoknak is meg kell valósulnia a fűtéskorszerűsítés előtt/mellett.
• Pozitívum, hogy megjelenik a dokumentumban az ipari hulladékhő vagy egyéb eredetű maradékhő hasznosításának fontossága, ugyanakkor ezekhez a célokhoz konkrét számokat, intézkedéseket is fontos volna csatolni.
• Támogatjuk a biogáz-hasznosítás előtérbe helyezését, és a forráshoz közeli hasznosítás kiemelt szerepét.
• Az energiaközösségek támogatását célzó jogszabálymódosítások és támogatási programok a decentralizált energiatermelést és helyi megújuló forrásokra támaszkodást segítve szintén támogatják az energiaátmenetet, és pozitív fejleményt jelenthetnek.
• Támogatjuk az energiahatékonyságot javító alternatív szakpolitikai intézkedések folytatását és megújítását, mint pl. az Otthonfelújítási Támogatás, Modern Városok Program vagy a Felzárkózó Települések Program.
• Örömmel vesszük, és támogatjuk, hogy a kiépített hazai villamos energia tárolói kapacitások a következő években a már meghirdetett és meghirdetni tervezett kormányzati tároló támogatási pályázatoknak köszönhetően várhatóan jelentősen bővülnek. Erre óriási szükség van az időjárásfüggő megújuló energiatermelés növelésének biztosításához.
• Pozitív, hogy a környező országokkal való villamosenergia-rendszerösszeköttetések arányát 2030-ra mintegy 60%-ra növeli Magyarország. Nélkülözhetetlen az árampiaci integráció erősítése és határkeresztező kapacitások bővítése.
• Előremutató cél: „Fel kell készíteni a villamosenergia-hálózatot, különösen az elosztóhálózatot a decentralizált kapacitások növekvő terjedésére. Az elosztóknak is fel kell készülniük az aktív rendszerüzemeltetésre. Meg kell teremteni az elosztóhálózat aktív üzemeltetéséhez szükséges piaci mechanizmusokat, az elosztóknak ki kell alakítaniuk a lokális, területi sajátosságokat figyelembe vevő feszültségszabályozási és szűk keresztmetszet-kezelési flexibilitási piacokat.”
• Jó, hogy megjelenik a dokumentumban az innovatív piacszervezési gyakorlatok bevezetése, illetve a fogyasztó oldali szolgáltatások erősítése, hiszen ezek alappillérei a jövő villamos energia rendszereinek.
• Innovatív irány a dokumentumban a hőtárolás elterjesztése és célzott alkalmazása a lakosságnál a villamos energia rendszer kiegyenlítéséhez való hozzájárulásként.
• Elengedhetetlen a villamos energia rendszer digitalizációjának növelése.
• Fontos pont a sérülékeny fogyasztók számának csökkentését szolgáló célzott vagy más programokba integrált támogatások kialakítása és indítása.
• Helyes irány a zöld innováció erősítése.
• Előremutató, hogy a zöld hidrogén költséghatékony felhasználásához megfelelő szabályozási és kiszámítható támogatási intézkedéseket kell hozni, egyúttal a tervezett felhasználás helyéhez és mértékéhez igazodó alapinfrastrukturális beruházások megvalósulását kell elősegíteni.
Pozitívum, hogy célként jelenik meg az erdővel és egyéb faállományokkal borított területek arányának jelentős növelése, illetve az erdők szénmegkötő képességének megőrzése érdekében a környezeti tényezőkkel szembeni ellenállóképesség növelése, ugyanakkor nem szabad elfeledkezni arról, hogy az éghajlatváltozás miatt várható az erdészeti klímazónák eltolódása, és az erdők számára alkalmas élőhelyek csökkenése.

Elfogadható irányok és célkitűzések a felülvizsgált dokumentumban:

  • A kibocsátáscsökkentési célszám 40-ről 50%-ra emelése. Megjegyezve, hogy a tervezet így is jóval nagyobb terhet ró az országra a maradék két évtized vonatkozásában (2030-2050), amennyiben 2050-re a teljes klímasemlegesség a cél.
  • Elfogadható a tervezett hidrogén elektrolizáló egységek telepítése és célteljesítménye (240MW) 2030-ra, illetve jó irány, hogy a hidrogén előállításánál jelentős mértékben csökkenteni szükséges a ma még egyeduralkodó földgáz alapú előállítást.
  • Megfelelő irány, hogy a hidrogént elsősorban energiaintenzív iparágakban szükséges majd felhasználni, így kiemelten a vegyiparban, acéliparban, cementiparban, üveg és kerámiagyártás során.
  • Szintén megfelelő, hogy a hidrogén meghajtás elterjesztését azon közlekedési szektorokban kell támogatni, ahol ez műszakilag és pénzügyi szempontból versenyképes (közepes és nagy tehergépjárművek, buszközlekedés). Elfogadható cél 2030-ig 4800 hidrogén meghajtású gépjármű forgalomba helyezése, és fontos a hidrogéntöltő infrastruktúra kialakítása a felhasználás helyéhez igazodva. Ugyanakkor a technológia esetleges gyorsabb fejlődése esetén a fenti célszámot jelentősen növelni lehet a jövőben.
  • Elfogadható a közlekedési ágazat teljes energiafogyasztása tekintetében a 29%-os megújuló részarány 2030-ra.
  • Elfogadható ütemű növekedés, hogy a Zöld Busz Program keretében 2029-ig várhatóan közel 1100 db környezetbarát helyi busz állhat üzembe. Bár ez még mindig csupán töredéke a teljes (dízel meghajtású) magyar (helyi) buszállománynak.
  • Megfelelő mértékű az áramimport arányának 28-ról 20%-ra történő csökkentése 2030-ig.
  • Elfogadható mértékű a 2030-ra megcélzott 1 GW tárolói kapacitás, bár a napelemek felé történő túlzott eltolódás miatt szűkössé válhat ez a mennyiség.
  • Elfogadható új CCGT gázerőművek rendszerbe állítása is, amennyiben legfőbb feladatuk ténylegesen a villamos energia rendszerben tapasztalt termelői-fogyasztói ingadozások kiegyenlítése, nem pedig új gigagyárak áramfogyasztásának biztosítása.
  • Helyes irány, hogy a mezőgazdasági ÜHG-kibocsátások csökkentését a helyes mezőgazdasági gyakorlatok előírásán, közte a változó klímához való alkalmazkodás elősegítésén és különféle támogatási eszközökön keresztül kívánják elérni. Fontos megjegyezni, hogy ezek között a gyakorlatok között a talaj szerves-anyag tartalmát növelő művelési módok alkalmazásának is szerepet kell kapnia. Továbbá a tájékoztatásra, jó példák bemutatására is kellő erőforrásokat kell majd fordítani.
  • Megfelelőnek tartjuk, hogy az energiaintenzív iparágak esetében fokozott szerepet szánnak a CO2 leválasztását célzó technológiák alkalmazásának, és erre célzott szabályozási eszközöket alkotnak. Ugyanakkor a szennyező fizet elv alapján javasoljuk, hogy pénzügyi támogatást Magyarország erre ne biztosítson. A szűkös erőforrásokat a hatékonyság és a rászorultság elvei mentén javasolt allokálni.
  • A NEKT dokumentum szerint a Fit for 55 középületekre vonatkozó felújítási céljának eléréséhez elsősorban az ESCO típusú finanszírozást, másodsorban az önrész erejéig a kötelezettségi rendszer adta lehetőségeket tervezik igénybe venni, melyhez a felújításban érintett közintézmények részére kiegészítő beruházási támogatást kívánnak nyújtani. Ez megfelelő irány lehet, ugyanakkor sajnálatos módon az ESCO típusú finanszírozás a középületek felújítása kapcsán egyáltalán nem elterjedt, és ahhoz, hogy érdemi eredményeket hozzanak az ilyen típusú felújítások, mindenképpen szükség van ennek a technikai támogatására, például az alábbiakkal: önkormányzatok és intézményfenntartók informálása, jó gyakorlatok, minta-szerződések és -közbeszerzések bemutatása, közszférában aktív ESCO-cégek nyilvántartása és összekapcsolása a felújítást tervezőkkel. Javasoljuk, hogy a NEKT tartalmazzon konkrét intézkedéseket erre a területre vonatkozóan.
    Bővebben lásd:
    Közös Stratégia az Innovatív Finanszírozási Rendszerek Szélesebb Körű Végrehajtására Közép-Európában

    Negatívumok a felülvizsgált NEKT kapcsán:
  • Az egész dokumentum legnagyobb hiányossága, hogy az energiatudatossággal, a tudatosság mentén tervezett fogyasztáscsökkentéssel (pl. közlekedés – modális váltás kerékpárra, tömegközlekedésre; fűtés/hűtés – tudatosság a téli belső hőmérséklet megválasztásában, stb.), és az ehhez kapcsolódó kommunikációval és szemléletformálással egyáltalán nem foglalkozik, pedig ez a láb a kibocsátáscsökkentés legolcsóbb és nélkülözhetetlen eleme, ráadásul minden modern energiastratégia legalapvetőbb kiinduló pontja. ’Az el nem fogyasztott energia a legolcsóbb és legklímabarátabb’. Óriási potenciál rejlik a fogyasztáscsökkentést tekintve az energiatudatosságban, a 2030-as végső energiafogyasztási célszámokat legalább 10-15%-kal csökkenteni képes. (!)
  • A dokumentum energiahatékonysági céljainak értékelése, és a 2030-ra kitűzött 750 PJ végső energiafogyasztási célszám is elfogadhatatlan. Sokkal nagyobb hangsúlyt kell fektetni az energiahatékonyságra.
  • Elégtelen cél 2030-ra a hazai lakóépület állomány energiafelhasználásában a 20%-os megtakarítás elérése. Csak a tavalyi év második felét tekintve közel ennyi volt a megtakarítás ebben a szektorban. A dokumentumban nem kalkulálják megfelelően az energiatudatosságban és energiahatékonyságban rejlő óriási potenciált.
  • Ugyan pozitív, hogy a felülvizsgált dokumentumban megjelenik a szélenergia, ám igen csekély szerepet kap. Egy ingyenesen rendelkezésre álló, nem kimerülő hazai energiaforrásról beszélünk, melynek rendelkezésre álló potenciálja nagyságrendekkel meghaladja a hasznosítani kívánt mennyiséget. A szélenergia a rendszer stabilitását, az importigény csökkentését, és a kiegyenlítő energia mennyiségének csökkentését segítő, a napenergiát jól kiegészítő, olcsón hasznosítható energiaforrás. Ennek tükrében rendkívül alacsony az 1 GW-os célszám 2030-ra a szélerőművek összteljesítményében, különösen 12 GW napelemes teljesítmény mellett. Javasoljuk a napelemes teljesítmény 50%-ának megfelelő szeles teljesítmény telepítését, a két technológiát arányosan, egymás mellett bővítve a következő évtized(ek)ben.
    https://energiaklub.hu/tanulmany/szelenergiat-magyarorszagon-is-rovid-tanulmanyok-5125
  • Ellenezzük, hogy gázerőművek épüljenek új ipari gigaberuházások energiaigényének kielégítésére. Az új gázerőművek elsődleges szerepe a rendszerstabilitás biztosítása és a kiegyenlítés kell, hogy legyen. A Magyarországra telepedő külföldi nagyvállalatok biztosítsák saját tőkéből, saját beruházásokkal az energiaigényüket.
  • A 2050-es klímasemlegességi cél eléréséhez túl lassúnak tartjuk az alábbi növekedést a hűtés/fűtés szektorban:
    o ’ A hűtés-fűtésben a megújuló energia irányelv felülvizsgált tervezetével összhangban 2021 és 2025 között 1 százalékponttal, 2026 és 2030 között évente legalább 1,3 százalékponttal növeljük a megújuló energia részarányát. Emellett a távfűtésben a megújuló energia, valamint a hulladékhő és a hulladék hűtőenergia részarányát évente 2,2 százalékponttal növeljük.’
  • A hidrogénelőállítás szempontjából a kombinált nap-szélenergia-hasznosítás (tárolóegységekkel) a legideálisabb, legfenntarthatóbb és legolcsóbb megoldás. A nap- és szélenergia ingadozásának részleges kiegyenlítése is megvalósulhat ebben az esetben, továbbá gyorsabban, rugalmasabban telepíthetők és üzemeltethetők az ilyen jellegű beruházások, mint a nukleáris alapúak. A nukleáris energiából előállított hidrogén esetében nincs kiegyenlítésre vonatkozó járulékos haszon sem.
  • A nukleáris alapú hidrogén előállításának hazánkban nincs létjogosultsága, értelmezhetetlen stratégiai cél a 2030-ig szóló időtávban. A nukleáris alapú hidrogén előállítás nem költséghatékony, gazdasági megtérülése beláthatatlan, fejlesztése további évtizedeket igényelne. A hazai gazdasági környezet és a teljes erőműpark viszonylatában, kiemelve az elöregedő Paks 1-et, nincs és nem is várható 2030-ig olyan nukleáris teljesítmény beépítése, melyet hidrogén előállításra lehetne alkalmazni. Paks 1 és Paks 2 is elsősorban az ország alapvető működőképességét, a villamos energiarendszer alapterhelését, a lakosság folyamatos villamos energia ellátását célzott biztosítani
  • utóbbi megvalósulása és annak várható időpontja továbbra is kérdéses, legjobb esetben is 2032-re prognosztizálható. Az SMR típusú nukleáris alapon előállított hidrogén szintén nem lehet stratégiai cél: a technológia még csak a fejlesztés különböző fázisaiban található szerte a világon, elterjedése nem várható 2030-ig, továbbá az SMR-ekre vonatkozó szabályzási és biztonsági előírások sem léteznek – ezeknek a megalkotása, implementációja, hatályba-helyezése szintén nem reális 2030-ig. A technológia fejlődését természetesen indokolt nyomon követni.
  • Elégtelen, hogy 2030-ig kétszeresére emeljük a jelenleg hasznosított geotermikus energiát, ennél gyorsabb bővülésre lenne mód.
  • Rendkívül alacsony célszám a hőszivattyús rendszerek 2030-as 3%-os részesedése a hőellátásban. Ennél lényegesen nagyobb potenciál rejlik bennük (ezen az időtávon legalább 8-10%-os részesedés), ráadásul a közel nulla energiaigényű új épületekben már gyakorlatilag kötelező lesz hasznosítani őket.
  • Elfogadhatatlan cél, hogy Magyarországon a GDP végső energiaintenzitása még 2030-ban is közel másfélszerese (0,429 toe/millió Ft) legyen az EU jelenlegi átlagának (~0,3 toe/millió Ft).
  • Elégtelen a földgáz kitettségünk csökkentési célja: 2030-ra 85%-ról 80%-ra. Ráadásul sokkal olcsóbb megoldás energiahatékonyságba fektetni több pénzt, mint új hazai földgázkitermelő egységeket létrehozni. Ráadásul az előbbi egy végleges megoldás, utóbbi csak ideiglenes.
  • Szintén elégtelen az olaj kitettségünk csökkentési célja: 2030-ra 86%-ról 85%-ra. A legköltséghatékonyabb megoldás, amely az importigényt is csökkentené, ha a modális váltás támogatása nagyobb hangsúlyt kapna (autóról alternatív módokra).
  • Nem támogatjuk a Paks II beruházást. Meghaladott, drága, környezeti és geopolitikai kockázatokkal terhelt technológia, mely 60 évre röghöz kötné a rendszert egy folyamatosan változó, technológiai újításokkal teletűzdelt korban. Paks I üzemidejének meghosszabbításával ki kell vezetni az atomenergiát Magyarországon.
  • Rendkívül rossz irány az ipar folyamatos és drasztikus kibocsátás-növekedése 2030-ig, mely még a WAM forgatókönyvben is +29%. Teljesen ellentétes a klímacélokkal (!)
  • Úgy véljük, hogy erősen túlbecsült a CCS elnyelés mértéke a WAM forgatókönyvben 2050-re.
  • A szélenergia részesedése a megújuló termelésből a WAM forgatókönyvben is rendkívül alacsony mind 2030-ra, mind 2050-re, összevetve a jelentős potenciállal és olcsó technológiával.
  • A biogáz és a geotermikus energia potenciálja is nagyobb energiatermelési részarányt biztosíthatna a megújulókon belül 2030-ra és 2050-re.
  • A 24 GW napelem-teljesítmény elérése 2050-re 100%-ban megoldott szezonális tárolás nélkül teljesen irreális, de még azzal együtt sem ideális a rendszer ilyen mértékű elbillenése egy forrás irányába. A napenergia-csúcsokban eladhatatlan energia mellett a túlzott területhasználat is negatívan hatna. Véleményünk szerint maximum 16-18 GW napelemteljesítmény fenntartható Magyarországon hosszabb távon is, és csak abban az esetben, ha egyéb megújuló források (pl. szélenergia) összevethetően nagy teljesítménnyel bírnak. (Megjegyzendő, hogy 2050-re teljesen más gazdasági, technológiai környezettel kell kalkulálni).
  • 2050-ben 40% helyett 90-95%-nak kellene lennie a megújuló alapú villamos energia részarányának. Eddigre ki kell vezetni az atomenergiát, és környezetbarát, fenntartható, saját erőforrást hasznosító technológiákra támaszkodni.
    https://energiaklub.hu/tanulmany/igy-boldogulnak-a-megujulokkal-az-atomenergiara-nemet-
    mondo-orszagok-5098
  • Érthetetlen számunkra, hogy a dokumentum szerint 2050-ben 32% (WAM 45%) lesz a megújuló részarány a fűtés-hűtés szektorban Magyarországon. (?)
  • Szintén érthetetlen, hogy 2050-re a távhő szinte eltűnik (?) miközben a WEM forgatókönyvben a gáz óriási aránnyal szerepel még mindig a fűtésben. (?)

forrás: Energiaklub

Előző cikk

Szakirányú oktatás új jogi környezete

Következő cikk

Tűzgyújtási tilalom kiterjesztése



Stihl
(x) hirdetés
Kapcsolódó bejegyzések