Megduplázódott az elpusztult lombkoronájú fák aránya az ezredforduló óta az Európai Unióban. Minden negyedik fa közepesen vagy súlyosan káros mértékben veszít a lombjából, ráadásul a lombhullás mértéke egyre nagyobb – derül ki az Európai Környezetvédelmi Ügynökség jelentéséből. A tanulmány hat ország (Ausztria, Csehország, Lengyelország, Németország, Svájc, Szlovákia) adatainak elemzése alapján készült.
FATÁJ megjegyzés: a cikket a G7 portál írta, egy olyan tanulmányra hivatkozva, amely nem vizsgálta hazánk erdőállományai, erdőgazdálkodását. Az eredeti grafika helyet a KSH ábráit használtuk.
- A forró és aszályos időjárás káros hatásai egyre látványosabbak az erdőkre. A szárazság akadályozhatja a fotoszintézist, ami a vízhiánnyal kiegészülve gátolja a növények fejlődését, ám számos további módon is megsínylik az éghajlatváltozást a fák.
Alulnézet: a fák pusztulása Magyarországon is drámai mértékű. Szűk tíz év alatt felére csökkent a tünetmentes fák aránya. A feketefenyők mindössze 9 százaléka egészséges, a kocsányos tölgyeknek 3 százaléka. A klímaváltozás miatt a fenyők és a bükkök is várhatóan eltűnnek Magyarországról.
FATÁJ kiegészítés - KSH alapján: Magyarország erdeinek egészségi állapota átlagosnak tekinthető európai viszonylatban. 2007 és 2021 között a tünetmentes erdők aránya 23–62%-os tartományban mozgott, a legalacsonyabb 2021-ben volt. Az Erdővédelmi Hálózat 2021-es adatainak értékelése szerint az általános egészségi állapotot leginkább tükröző levélvesztés alapján megállapítható, hogy az elmúlt évekre jellemző negatív tendencia folytatódott, ismét csökkent az egészséges fák aránya. 2021-ben a vizsgált állományokban a fák 52,4%-a tartozott az egészséges és gyengén károsodott kategóriába. A közepesen károsodott fák aránya 37, míg az erősen károsodott egyedeké 8,8% volt. Az elhalt fák arányában (1,8%) számottevő változás nem történt az előző évekhez képest. A legjobb egészségi állapotot mutató bükk és gyertyán esetében a tünetmentes fák aránya 40–60% körül mozgott. A károsodás mértéke a kocsányos tölgyeknél volt a legsúlyosabb. Fokozatos állapotromlásuk 2021-ben tovább folytatódott, már csak 3% volt a tünetmentes fák aránya. A második legrosszabb állapotú faj a feketefenyő, amelynél az egészséges egyedek aránya 9% volt. A fenyők esetében az évtizedek óta jelentős mértékű gombakárok és szúkárosítás, a tölgyeknél a rovarkárok dominálnak.
Miért fontos ez? A fák egészsége kulcsfontosságú az erdei ökoszisztémák, növények és állatok életterének fennmaradásához. A víz és levegő tisztulását is segítik az egészséges erdők, amelyek az éghajlatváltozás hatásait is mérsékelhetik.
- Gazdasági szempontból sem közömbös a fák állapota – az állagromlás miatti átlagos kár évente mintegy 79 millió köbméter veszteséget jelent az EU-ban. Ez az éves fakitermelés 16 százaléka.
- Az erdőgazdálkodás is visszahat a fák állapotára: Közép-Európában a lombkorona pusztulásának erősödő tendenciája nagyrészt a ritkítással történő fokozott kitermeléssel magyarázható.
Számokban: Európa-szerte a fák lombkoronájának pusztulása évente másfél százalékkal gyorsul, ami a múlt század végi ütem kétszerese, és immár az unió erdőterületének egy százalékát érinti.
Mi várható? A lombkoronák pusztulásának gyorsulása megváltoztatná az európai erdők jelenlegi öregedési tendenciáját. Ez hatással van a szén-dioxid megkötésére alkalmas kapacitásokra és a biológiai sokféleségre, mivel az érett erdők nagy szén-dioxid készletet tárolnak és értékes élőhelyeket biztosítanak.
- Mindezek mellett az erdőtüzek is tizedelik a fás területeket. Magyarországon az elmúlt 14 év összes erdőtüze sem érintett akkora területet, mint amennyi tavaly nyáron leégett. Dél-Európában az egyre gyakoribbá váló tűzvészek és rendkívüli hőhullámok már a turizmust is fenyegetik.
