30 éve alakultak az erdőgazdasági részvénytársaságok – ennek okán a Soproni Egyetem Erdészeti Tudományos Intézet és a Mészáros Károly Erdészeti Felsőoktatási Emlékalapítvány prof. dr. Mészáros Károly tiszteletére adja közre Lett Béla szerkesztésében az erdőgazdasági társaságok szervezeti átalakulásával kapcsolatos történéseket, állásfoglalásokat a fellelhető dokumentumok alapján felelevenítő visszatekintést (501 oldal).
Előszó
Visszapillantás az 1990-es rendszerváltás időszakára
Az 1990-et megelőző években az erdőgazdálkodás (rablógazdálkodásnak minősítve) mellett több zöld téma is felmerült (Duna elterelés, Duna-kör stb.), utána „fakitermelési moratóriumot” szorgalmaztak.
Az energiakrízis 2022-ben hazánkban a tűzifa ellátásra is hatott.
Az AM a tűzifa termeléssel, kereskedelemmel, lakossági ellátással kapcsolatban szabályozó intézkedéseket tett (amelyeket a támadások hatására részben korrigált).
Ezeket a zöld civil és pártszervezetek sokoldalúan támadták, több cikk, petíció stb. jelent meg, 2022. novemberében, 2023. februárjában Nagy István bejelentette, hogy az EGRT-ket nonprofittá alakítják át.
Az agrárminiszter közölte, hogy a magyar kormány az állami erdőgazdaságokat nonprofit jellegűvé alakítaná át. Hozzátette: „a jövőben sokkal hangsúlyosabb szerepet kívánnak adni a fenntarthatóságnak, a természeti értékek megóvásának, és csökkenteni szeretnék az állami erdészetetek gazdasági jellegét.”
Erdővel – fával a holnapért!
Bevezetés – (Erdészeti) Politika
Szakmai pályámat (gimnáziumi erdészeti politechnika – erdőgazdasági szakmunkás, erdőmérnök képzés – aranyoklevél, faipari szakmérnök – üzemvezető) 1970-ben a Kiskunsági ÁEG-nél kezdtem meg, így hosszútávú rálátásom van a fagazdaságra. 1983 óta az Erdőmérnöki Karon gazdaságtani, erdészeti ökonómiai tantárgyak oktatásában-kutatásában veszek részt.
A vertikális integrációról, az 1970-es EFAG alakulásról (2020-ban 50 év) vagy az Rt.-k megalakulásáról (2018-ban 25 év) kevés visszaemlékezés (Erdőgazdasági társaságok 1994–1998, ÁVRt.) jelent meg, így az Rt.-k kialakításának 30 éve után aktuálisnak tartok szakanyagot, „Amit az írások mondanak – 30 éve alakultak az erdészeti részvénytársaságok EGRT-30” témában.
Az áttekintésben néhány témát érintek, de kívánatosnak tartanám, ha többen is megragadnák az alkalmat, hogy a múlt ismertetésével segítsük a jövő lehetőségeit.
EGRT előzmények (EFAG/EVAG – Államerdészet – Kht. – EGRT)
Mi következik? – Nonprofit Holding? – …
Az államerdészet a profitorientáltság ellenzéstől a részvénytársaságon át a nonprofitig vezethet.
(A finanszírozás: ön-ágazati-állami-EU támogatás stb. az egyik kulcstéma).
Anyag
Az elmúlt években az OEE elérhetővé tette „AZ ERDŐ – Erdészeti Lapok” anyagát, amelyből első kézből meríthettünk, emellett számtalan szöveg került a látószögbe, illetve az EVGI keretében is jelentős publikációs-kutatási tevékenységet fejtettünk ki.
A feldolgozás időrend és témák szerint történt, a nyersanyagból sokféle tanulmány készíthető.
Módszer
A szakanyag jellegének megfelelően alapvető módszer a dokumentum feldolgozás, válogatás utáni ismertetés. Mivel erősen vitatott témákról van szó, amelyekben a szemben állás 20-30 év alatt megakadályozta az előre lépést, mi a tudatos függetlenségünket igyekszünk hangsúlyozni.
Az elmúlt időszaknak viszont tanulmányokkal aktív szereplői voltunk, ezért álláspontunk nyilvánvaló. A historikus feldolgozásból persze kilátszanak az egyes időszakok egyes érdekcsoportjai, de úgy érezzük az erdész szakma megítélése javításának nem az egyhelyben topogás, hanem az irány megszabása után a határozott lépés, tevékenység szolgálhat.
A társasági-gazdasági rendszerváltástól kezdve időrendben feldolgozva a történéseket, a különböző szálakat kiemelt időszakonként, időpontonként összecsomózva igyekszünk segíteni a megismerést és a megértést. A törzsanyag időrendben kísérli meg a kiemelt témák áttekintését.
Az erdész szakmán belül is nagyon sok kérdésben erős konfrontáció tapasztalható, amely szintén okként jelentkezett az ágazat megítélésekor, de be kell látni, hogy a divat fafajok, technológiák és szabályok szükségszerűen jóval rövidebb életűek, mint a legrövidebb vágáskor, és jön a szükséges visszafordulás az előrehaladás felé. Ez különösen igaz az állami erdőgazdálkodásra, ahol az állami tulajdonlás és az állami jogi-gazdasági szabályozás kettős ereje speciálisan érvényesülhet, a részvénytársasági formájú végrehajtásban is.
Nem a múltba mélyedés és vájkálás a célunk, ugyanakkor támogatást is adhat a döntéshozóknak a megoldás felé vezető útra (amelyben egyébként szükségszerűen hiszünk).
Szerzőként ezért tartózkodunk attól, hogy az időszakok történéseinek bemutatását követően tézis szerű iránymutatásokat adjunk (hiszen mi sokszor hallottuk kompetens vezetőktől is, hogy rövid időn belül döntenek és megoldják a felvetett, előkerülő kérdéseket).
A feldolgozás a három főszereplő (Minisztériumok – OEE – FAGOSZ) írásos megnyilvánulásaira épül,
– az erdészeti politika (állami erdőgazdálkodás és erdészeti politika),
– a gazdaságpolitika (a vertikumban az üzemági kapcsolatok, a fafeldolgozás) és
– a természetvédelem befolyása (a finanszírozás problémája)
területén. Az OEE és a FAGOSZ véleményét „Állásfoglalásokkal” igyekezett erősíteni.
A fejezetek közötti kapcsolatokat a tartalmi jellemzők kötik össze, amelyben központi szerepet a „természetvédelem – finanszírozás” foglalja el.
A módszer hatékonyságát illetően felvetődő kritikákat megértéssel kezeljük, de tapasztalataink szerint nem az előkészítés szakmai jóságán múlik a döntés iránya, sebessége. (Ebben némileg azért eltérünk az Állami Számvevőszék módszerétől, álláspontjától, amennyiben mi a jogszabályok feltétlen jóságában is kételkedhetünk, és a végrehajtás akadozásával is megértőbbek vagyunk.)
A szakanyag kvalitásait és a módszer helyénvalóságát talán a következő időszak történései igazolhatják. Az ismereteket bemutatjuk, de az elmúlt évtizedek után a siker receptjét nem tudjuk.
forrás: Mészáros Károly Emlékalapítvány
