FATÁJ-online szaklap: események, gazdasági jelenségek a faiparban, bútoriparban, asztalosságban, erdőgazdálkodásban és a kapcsolódó területeken.
Naptár

Közelgő események

A biológiai sokféleség és a klímaváltozás kutatása

Magyarország élővilágának változatosságáról, a legújabb kutatási eredményekről és a vizes élőhelyek fajgazdagságának védelméről is szó volt a Debreceni Egyetem Biodiverzitás, Klímaváltozás és Vízgazdálkodás Koordinációs Kutató Központjának keddi konferenciáján. A fórumon Rácz András, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős államtitkára arról beszélt, hogy Debrecen és tágabb régiója a kezdetek óta kiemelt térség a hazai természetvédelemben.

A Debreceni Egyetem Biodiverzitás, Klímaváltozás és Vízgazdálkodás Koordinációs Kutató Központja 2022-ben jött létre a Tisza vízgyűjtő területének középpontjában. Az egyetemet fenntartó Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke hangsúlyozta: az egész Kárpát-medence számára hasznos lehet a kutatóintézet, amelynek fontos szerepe lehet abban, hogy a fenntarthatóság érdekében egymásra találjon a technológia világa, az emberi élet és az értékekkel teli természet.

– E több dolognak az együttműködése nélkül nem lehet jövőképet alkotni, nem lehet jövőt mutatni a felnövekvő nemzedéknek, és nem is tudjuk megóvni akkor adott esetben ezeket az értékeinket – mutatott rá Kossa György.

Csernoch László kiemelte, hogy a klímaváltozást és a vízgazdálkodást is vizsgálja a biodiverzitás kutatóintézet, ami átfogó szemléletet és sokrétű tevékenységet jelent.

– Nagyon sok tudományos eredmény mellett társadalmi hasznosságot is várok azoktól a kutatásoktól és megfigyelésektől, amiket ez a központ a jövőben le fog tenni, alapozva mindarra, amit az elmúlt évtizedek biológiai kutatásai a Debreceni Egyetemen megtettek – mondta az egyetem tudományos rektorhelyettese.

Rácz András természetvédelemért felelős államtitkár elmondta: Európa legerősebb állami természetvédelmi rendszere a magyar, ennek gyökerei a Nagyerdő védelméig vezethetők vissza, és a tágabb térség szerepe most is meghatározó.

– Százezer hektár a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósághoz tartozik, tehát a hortobágyi nem csak az első, nem csak a legrégebbi, hanem máig a legnagyobb mind létszámban, munkatársi létszámban, mind területben. Úgyhogy ez az állami természetvédelem számára mindig is egy kiemelt terület volt – tette hozzá.

Debrecen 2019-ben hirdetett új környezetpolitikát: megalakult a zöld munkacsoport, amely több mint 30 fenntarthatóságot szolgáló intézkedést hozott, elindult a környezeti ellenőrző rendszer is, és hamarosan ismertetik a város részletes környezetvédelmi programját – mondta Balázs Ákos, hozzátéve: Debrecen különleges hely, mert itt különleges emberek élnek.

– Tiszteljük a hagyományokat és keressük az innovatív megoldásokat, és ami talán a legfontosabb erősségünk, hogy képesek vagyunk jó ügyek mentén összefogni, együttműködni, és minden korban és körülmények között a helyi tudásra támaszkodni – emelte ki.

Az alpolgármester arról is beszélt, hogy a Civaqua-program folytatása és számos más zöld fejlesztés is szerepel a város tervei között a fenntarthatóság jegyében.

Magyarország biodiverzitásának helyzetéről tanácskoztak Debrecenben

forrás: dehir

Előző cikk

Fából épült menedék

Következő cikk

IKEA Magyarország +11% forgalom



Stihl
(x) hirdetés
Kapcsolódó bejegyzések