A NEFAG Nagykunsági Erdészeti és Faipari Zrt. munkatársai évek óta foglalkoznak szarvasgomba-termesztéssel és az optimális technológia kutatásával, de egyre borúsabbnak látják a jövőt.
Ennek oka leginkább a klímaváltozásban keresendő. Pár évtizeddel ezelőtt nagy felbuzdulás volt tapasztalható szarvasgomba-ügyben, sokan kezdtek el foglalkozni a gyűjtéssel, azonban az utóbbi években – a terméscsökkenésnek köszönhetően – kevesebben élnek meg ebből a tevékenységből. Mostanában is sokan végeznek el szarvasgomba–gyűjtő tanfolyamot, de főleg hobbiként vagy termesztési céllal vágnak bele a szarvasgombászatba.
A Jászság a nyári szarvasgomba számára kiváló termőhelyet nyújt nemcsak hazai, de közép-európai viszonylatban is. Az országos nyári szarvasgomba-termés mennyiségének jelentős hányada innét származik. E terület kiemelt jelentőséggel bír a tekintetben is, hogy a nyári szarvasgomba hamarabb, már nyár végén rendelkezik azokkal a tulajdonságokkal, melyek alapján érettebb, aromásabb és értékesebb burgundi szarvasgombaként gyűjthető és értékesíthető. Érdekesség és a termőhelyi adottságokat igazolja, hogy 2014-ben Jászivány határában találták meg az ország eddigi legnagyobb, 1,28 kilogrammos szarvasgombáját, melyet nemzeti értékként a Földművelésügyi Minisztériumnak (jelenleg Agrárminisztérium) adományoztak.
“A NEFAG Zrt. kezelésében lévő meszes, semleges kémhatású talajokon álló jászsági tölgyesek Magyarország kiemelkedő jelentőségű szarvasgomba élőhelyei és talán Közép-Európa legkiválóbb nyári szarvasgomba gyűjtőhelyei” – hallottuk Bagi Istvántól, a NEFAG Zrt. szarvasgomba ágazatvezetőjétől, aki már több évtizede kutatja e területet. – “Sajnos, a 2000-es években rengetegen járták az erdőket és kutattak gyakorlatilag önkontroll nélkül a köztudottan nagy értékű gomba után. Az intenzív gyűjtés miatt reálissá vált annak a veszélye, hogy még az írott és íratlan gyűjtési szabályok betartása mellett is tönkremennek a rendkívüli élőhelyek. Ezért a NEFAG Zrt. törvényi felhatalmazás alapján szabályozza a területein történő gyűjtést, sőt, saját maga is szakértő gyűjtők bevonásával kezeli a szarvasgomba-vagyont ezekben az erdőkben. Hosszú és komoly befektetést igénylő tevékenység, következetes, szívós munka során napjainkra sikerült a területek ökológiai- és gazdasági szempontú védelmét biztosítani. Mi egyébként nemcsak gyűjtünk, hanem azt is kutatjuk, melyek azok az optimális körülmények, melyek közt a gombafaj kielégítő mennyiségű termést hoz.”
A szakember hozzátette: kutatásaik során arra is kitérnek, melyik az az erdőgazdálkodási technológia, amely a legkisebb károsodást okozza a termőhelyekben, hiszen mint minden emberi beavatkozásnak, ennek is van ilyen vetülete. E tekintetben már egészen komoly, két évtizedes tapasztalattal rendelkeznek – úgy is fogalmazhatnánk, rájöttek a szarvasgomba-termesztés titkára. Ez a munka azonban soha nem érhet véget, köszönhetően a klíma folyamatos változásának, a gazdanövényeket károsító újabb és újabb invazív kártevők megjelenésének. Ezek miatt ugyanis folyamatosan “változnak” a játékszabályok.
“Élőhely-javítással és vízpótlással is foglalkozunk, ez utóbbi újabban rendkívüli módon előtérbe került. A klímaváltozás miatt mostanság rossz idők járnak a szarvasgomba-termesztésre, ma már nincsenek olyan hozamok, mint amilyenek akár csak 10 évvel ezelőtt is voltak. Ez köszönhető többek között az éghajlat melegedésének, a talajvízszint csökkenésének (ami szerintem az Alföldön jelentős), az egyenetlen csapadék-eloszlásnak és még sok más mindennek, ez egy nagyon összetett és komplex kérdés” – magyarázta Bagi István. – “Nem lehet egyetlen tényezőt kiemelni, ráadásul ezek rendszert alkotnak, melyben minden összefügg mindennel. Csak egy példa erre, ami egyelőre teória, még bizonyítanunk kell, de úgy érzem, “kerek” a történet: a tölgyfa csipkéspoloska az elmúlt 6-7 évben rendkívüli módon károsította a tölgyeseket, melynek következtében a lombfelület nagy mértékben csökken. A nagyságrendekkel kisebb asszimiláció miatt kevesebb tápanyag jut a növénynek, ebből következően a vele szimbiózisban (a fa cukrot ad cserébe a gombának a vízért és a tápanyagokért) élő gombának is, ami nyilvánvaló módon kevesebbet terem. Mi elsősorban ezt sejtjük a becsléseink szerint 50-80 százalékos hozamcsökkenés hátterében.”
Az ágazatvezető szerint a helyzetből az új erdők telepítése jelentheti a kiutat, a friss telepítések és a fiatal erdők húzhatnák ki nehéz helyzetéből a hazai szarvasgomba-ágazatot. Ez viszont nem egyszerű, nagyjából 10 év kell ahhoz, hogy a szarvasgombával beoltott fákból létrehozott ültetvények vagy szarvasgomba céllal telepített erdők teremni kezdjenek – ez nagy idő és sok a bizonytalansági tényező. A szarvasgombás erdők telepítését a erdőtelepítési pályázat teljes mértékben finanszírozza. Az intenzív szarvasgomba ültetvénynek azonban nincs meg a támogatási formája jelenleg Magyarországon.
Ennek okán a hazai termés túlnyomó többségét jelenleg nem a telepítések, hanem a természetes élőhelyek adják, ami várhatóan még nagyon sokáig így is marad, még akkor is, ha a “szarvasgombás erdőtelepítésekre” lehet igényelni támogatást. Ez utóbbi még nincs 10 éve, hogy elindult, így ezek a telepítések néhány év múlva kezdenek teremni, ha a fentebb már említett meghatározó körülmények is lehetővé teszik ezt. Hozzátette: Magyarországon egyébként ez az elterjedtebb, kevésbé az intenzív ültetvények, melyek formájukat tekintve úgy néznek ki, mint egy gyümölcsös. Nyugat-Európában viszont ezek a népszerűbbek és azok már szépen teremnek is.
“Nagy probléma a hazai szarvasgomba-ágazat számára, hogy az említettek miatt nincs stabil kínálatunk a nemzetközi piacon, mert így mások foglalják el azokat a pozíciókat, ahol akár mi is lehetnénk” – mondta.
Bagi István szerint egyébként nem annyira a technológia az elsődleges szempont a telepítés során, hanem hogy az adott terület megfeleljen a szarvasgomba igényeinek. Ezt igazolják a NEFAG gombatermő területei: ha jók a termőhelyi adottságok (hidrológia, domborzat, talaj kémhatása, stb.), a gomba szépen terem, de egy rossz adottságú területen kiváló technológia mellett sem lesz rentábilis a termelés. Ezért azoknak, akik most akarnak telepíteni, azt ajánlja: a munkálatokat előzze meg alapos termőhely- és talajvizsgálat, enélkül igazából semmilyen növény termesztésének nem érdemes nekiállni, a szarvasgomba termesztésnek pedig pláne.
forrás: AgroInform
