Románia: Új erdészeti törvénytervezet vitája kezdődött a bukaresti szenátus szakbizottságaiban, a kormánykoalíció a jelenlegi jogszabályt több területen is átalakítaná. Tánczos Barna RMDSZ-es szenátor, volt környezetvédelmi miniszter a Krónikának elmondta, szerinte nem történik átfogó változás, amely jó irányba tudná reformálni a romániai erdőgazdálkodást.
Az új erdészeti törvénytervezet „alaphangja” ezúttal is az illegális fakitermelés visszaszorítása, ami immár hosszú évek óta a romániai zöld szervezetek fő csapásiránya. Az erdőirtással, az illegális fakitermeléssel kapcsolatos hangzatos állítások mögött azonban ma már kevés a valóságtartalom. Tánczos Barna volt környezetvédelmi miniszter ennek a „zöld retorikának” a gyökereit a 2014–2017 előtti időszakra vezeti vissza, amikor a törvénytelen erdőkitermelés évtizedekre rányomta bélyegét az erdészeti tevékenység megítélésére.
„A romániai erdőgazdálkodás szégyene volt az az időszak, amiről a rendőrség, az ügyészség, a polgármesteri hivatalok és a titkosszolgálatok is kellett tudjanak. De az az éra véget ért, mégis eljutottunk ahhoz az aberráns kijelentéshez, hogy mostanában is évente 20 millió köbméter fát lopnak el Romániában. Ennek a vádaskodásnak ma már semmilyen valóságalapja nincs” – nyilatkozta a Krónikának a székelyföldi RMDSZ-politikus.
Tánczos szerint a környezetvédelmi miniszteri tisztség betöltése óta (a politikus 2020 decembere és 2023 júniusa között irányította a zöldtárcát) senki nem tud bizonyíthatóan olyan erdőirtást mutatni, ahol akár egy hektár területen is törvénytelenül eltűnt volna a fa. A SUMAL 2 program bevezetése óta erre azonnal fény derülne: a volt miniszter szerint ilyen erdőirtási példát az elmúlt három évben egyetlen zöld szervezet sem tudott bizonyítani, a retorika mégis megmaradt.
Lényegtelen részletek helyett átfogó reform kell
A készülő új erdészeti törvényről az RMDSZ Hargita megyei szenátora portálunknak úgy fogalmazott, ha egy mondatban kellene megfogalmaznia véleményét, azt mondaná, a jogszabálytervezet nem hozza azt a várt reformot, amellyel Románia erdőgazdálkodását a 21. században fel tudnák készíteni az új kihívásokra.
A koalíció törvényjavaslata továbbra is leragadt olyan apró részleteknél, amelyek nem feltétlenül egy törvénykönyvben kell megjelenjenek, ilyen például az erdei utak bekamerázásának kérdése. Tánczos szerint egy lazább, de ellenőrizhető rendszerrel kéne felváltani az erdészek kalapáccsal való fabélyegzését is. A törvénytervezet másik hiányossága, hogy nem teszi lehetővé a különböző európai uniós támogatásoknak az erdőtulajdonosokhoz történő eljuttatását; ezek a szubvenciók ma a környezetvédelmi alapban landolnak, amiből a román kormány a különböző környezetvédelmi programjait – például a roncsprogramokat – finanszírozza.
„Az RMDSZ részéről azt fogjuk javasolni, hogy ezeknek az uniós pénzeknek a fele az erdőtulajdonosokat illesse meg. Nagy reményeket nem fűzök hozzá, de mindenképpen megpróbáljuk” – nyomatékosította lapunknak Tánczos Barna.
A székelyföldi politikus a törvényjavaslatba azt is beemelné, hogy amelyik erdőtulajdonos a megengedett kvótánál kevesebb fát termel ki, kapjon bónuszt (karbon kreditet) az államtól, amit a szabadpiac körülményei között tudna értékesíteni, ahogyan ezt más európai országokban is bevezették. A készülő törvényből hiányzik a fa belföldi hasznosításának támogatása is – legyen az faház, bútoripar, stb. –, ami előnybe hozhatná az anyagi gondokkal küzdő ágazatot.
A törvénynek az erdőtulajdonosok gondjait kell orvosolnia
Tánczos szerint Romániában nehéz helyzetben van a fafeldolgozás, a bútoripar, mert a hazai nyersanyag ára meghaladta a nemzetközi szintet. Aminek elsősorban a korábbi masszív ukrajnai faimport az oka, amikor visszaestek az árak, majd a fabehozatal csökkenésével hirtelen emelkedni kezdtek, és a mai belföldi árszint a nemzetközi árak fölé kúszott. Ezt a helyzetet Tánczos nem tartja elfogadhatónak sem a feldolgozóipar, sem a tűzifát vásárlók számára.
“El akarjuk érni, hogy a törvénykönyv az erdőtulajdonosok számára tegye lehetővé, hogy saját erdeikből saját felhasználásra – legyen az tűzifa vagy fafeldolgozás – a legkisebb bürokráciával tudják hazaszállítani a nyersanyagot. Az erdőtulajdonost ne befolyásolja a fa nemzetközi ára” – fogalmazott a Krónikának Tánczos Barna, aki a törvény szellemét olyan módon alakítaná át, hogy az elsősorban a román állampolgárokra fókuszáljon. Segítse az erdőtulajdonosokat, hogy meg tudják szervezni erdőbirtokaik őrzését, és annak árát ki tudják fizetni, miközben hozzájuthatnak a saját fájukhoz.
Hatékony védelemre szorul a hazai bútoripar is, amely a jelenlegi körülmények között nehezen boldogul. Tánczos Barna szerint bátor lépésre volna szükség, hogy az állami erdészetekből származó olcsóbb fával – a szigorú konkurenciaszabályozó uniós intézkedések mellett is – az ágazat helyzeti előnybe kerüljön a nemzetközi piacon.
A volt környezetvédelmi miniszter úgy véli, Románia megengedhetné magának, hogy sokkal lazábban kezelje az erdőgazdálkodást ott, ahol biztosítani lehet az erdőből való kitermelést és az udvarra történő hazaszállítását, ami sokban segítené az erdőtulajdonosokat és a helyi közösségeket egyaránt. A mai túlbürokratizált rendszer azonban a korábbi évtizedek visszaélései miatt következett be.
A szigorú szabályozás elsősorban az ellenőrzésekre koncentrál: fatolvajokat és rablókat lát mindenhol, nem pedig a nyugati típusú, fenntartható, 21. századi erdőgazdálkodási elvekre épül.
„A romániai társadalom és a politikai osztály valószínűleg még nem érett meg arra, hogy Franciaországhoz vagy Ausztriához hasonló erdőgazdálkodást lehessen bevezetni. Egyelőre nagy a rizikó a visszaélésekre” – mutatott rá a romániai erdészeti helyzet fonákságára portálunknak nyilatkozva Tánczos Barna RMDSZ-szenátor.
Forrás: Krónikaonline.ro
