FATÁJ-online szaklap: események, gazdasági jelenségek a faiparban, bútoriparban, asztalosságban, erdőgazdálkodásban és a kapcsolódó területeken.
Naptár

Közelgő események

Így segít az MI a környezetvédelemben

Chilét visszatérően sújtják az éghajlatváltozás következtében egyre gyakrabban fellépő szélsőséges időjárási körülmények. Legsúlyosabb erdőtüzében több mint 700 ezer hektáron pusztult el a növényzet. Ma már a dél-amerikai ország legnagyobb távközlési vállalata, az Entel az erdőtüzek azonosítására szolgáló szenzoradatok segítségével azonosítja az erdőtüzeket. (Forrás: Depositphotos/pedarilhos)

A mesterséges intelligencia (MI) nem pusztán a digitális tartalom létre­hozásának és fel­dolgozásának eszközeként szolgál, hanem egyre fontosabb szerepet játszik környezetünk megóvásában is.

Egy, az évtized elején készült, az MI hatásaira fókuszáló kutatás szerint a mesterséges intelligencia a környezetvédelmi célok mintegy 93 százalékának megvalósulását pozitívan befolyásolhatja. A kutatók példaként a többi között az intelligens és alacsony szén-dioxid-kibocsátású városok létrehozását, az áramfogyasztásukat szabályozni képes eszközök internetes hálózatát (IoT), az elsivatagosodás folyamatainak műholdas képek révén történő azonosítását, vagy a tengerszennyezés elleni küzdelmet azonosították. A technológiai fejlődés másik nagy hozadéka, hogy a mesterséges intelligencia segítségével egy-egy környezeti probléma akár már a keletkezése pillanatában felismerhetővé válik, és a kinyert információk felhasználásával a tudósok gyorsabban léphetnek fel a még nagyobb környezeti katasztrófák kialakulása ellen. Lássunk néhány kreatív megoldást.

Forrás: Unsplash/kobu-agency • Freepik Picaso AI Generator
Fókuszban a fák

Elavultnak számító, másfél évtizeddel korábbi szériát képviselő Huawei okostelefonok őrzik Borneó sűrű esőerdeinek békéjét. Egy projekt keretében ezeket a készülékeket napelemes töltőkre csatlakoztatva, az erdő fáira szerelt fémdobozokba helyezték el. A mai napig erősnek számító mikro­fonoknak köszönhetően ezek az „őrzők” mintegy 3 kilométeres sugarú körben rögzítették a hangokat, melyeket egy felhő adattároló központba továbbí­tanak, ahol a mesterséges intelligencia segítségével valós időben elemzik az adatokat. Ha a madár­csicsergés vagy a ragadozók morgása mellett ki tudják szűrni a láncfűrészek zaját, azonnal értesítik a helyi hatóságokat az illegális erdőirtás koordinátáiról. Az MI nemcsak jelentősen fel­gyorsította a zajok szűrését, de pontossá­gának köszönhetően minimális szintre esett vissza a hamis riasztások száma.

Chile legnagyobb távközlési vállalata, az Entel erdőtüzek azono­sítására szolgáló szenzor­adatok elemzésével azonosítja az erdő­tüzeket. Okkal van erre szükség, ugyanis a dél-amerikai országot visszatérően sújtják az éghajlatváltozás következtében egyre gyakrabban fellépő szélsőséges időjárási körülmények. Chile újkori történetének leg­súlyosabb erdő­tüzében több mint 700 ezer hektáron pusztult el a növényzet. Az Entel IoT-érzékelőket helyezett el a fákra, melyek képesek érzékelni a levegőben lévő részecskéket.

Az érzékelők által közvetített adatok a mesterséges intelligencia bevonásával automatikusan, úgy tíz perccel előre jelzik, mikor várható erdőtűz.

A mesterséges intelligencia támaszt nyújt az elsivatagoso­­dás trendjeinek műholdas képeken keresztül történő azonosítá­sában is. Az ausztrál AirSeed Technology nevű startup cég intelligens rend­szereket alkalmazó drónokkal venné fel a harcot az eltűnő zöld területek ellen. Az önvezető drónok naponta mintegy 40 ezer mag­kapszula kiszórására alkalmasak, a vállalat állítása szerint a módszerük a hagyomá­nyos erdősítési meg­oldásoknál 25-ször gyorsabb, miközben a költségek 80 százalékkal alacsonyabbak. Az AirSeed Technology grandiózus vállalást tett: idén év végéig százmillió fát szeretnének elültetni. A magokat egy különleges, bio­massza-hulladék­ból előállított tokba helyezik, amely kellően ellenálló ahhoz, hogy a magokat megvédje a madaraktól és a rágcsálóktól. Ugyanakkor a talajba kerülve bomlásnak indulnak, az így létrejövő bomlás­termékeket pedig a fejlődő növény táp­anyagként tudja hasznosítani. A drónok programozott útvonala­kat bejárva szórják a magokat, így minden egyes új fa koordinátáját előre rögzítik, hogy a jövőben követni tudják a sorsukat.

Nem csak hoz, visz is

A népi bölcsesség szerint mindennek ára van, és ez alól természetesen a mesterséges intelligencia sem kivétel, hiszen bár megoldásaival számos esetben a jobb, tisztább és fenntarthatóbb jövő megvalósításán dolgozik, ám saját működésével olykor pontosan az ellenkezőjét éri el. Az ezen a területen végbemenő fejlesztések hatalmas mennyiségű számítási kapacitást igényeltek, megfelelő működésükhöz pedig ugyancsak tetemes energiára van szükség. Az MIT Technology Review adatai alapján egyetlen MI-modell mintegy 300 ezer kilogrammnyi károsanyag-emisszióért lehet felelős. Ma már online kalkulátorok is rendelkezésre állnak, melyekkel megbecsülhető egy-egy adott modell kiképzésének kibocsátása. Az OpenAI és a Google adatközpontjainak számítógépeit vízzel hűtik. Igaz, ezen a területen már mutatkoznak előrelépések, a Google által alkalmazott mesterséges intelligenciára épülő optimalizálási folyamatok például 40 százalékkal csökkentették az adatközpontok hűtési költségeit. A kutatók szerint csak a GPT–3 betanításánál 700 ezer liter vizet használtak az adatközpont hűtéséhez, ami nagyjából annyi, amennyi egy atomreaktor hűtéséhez szükséges. A kutatók egyebek mellett arra is rámutattak, hogy a ChatGPT fél liter vizet használ fel az adatközpont hűtésére egy nagyság­rendileg 50 kérdés­ből álló egy­szerű beszélgetés során, miközben naponta több tíz­millióan beszélgetnek a programmal. A szakemberek szerint a big data miatt meg­növekedett energiaigény éppen ezért semlegesítheti a klíma­katasztrófa megelőzéséért tett erőfeszítéseket.

A magyar hátterű greehill technológiai vállalat 2022-ben kapott rangos környezetvédelmi díjat Szingapúrban a városi növényzet digitális eszközökkel történő tervezésében használt úttörő megoldásaiért. A cég a Mars-járó mintájára készítette el saját fejlesztésű Mattro Rover robotját, amely a Terrestrial Laser Scanning csúcstechnológiával a fák állományát és egészségi állapotát méri fel. A greehill küldetése, hogy a városok a fák révén erősítsék a klímaváltozással szembeni ellenálló képességüket. A techcég a proaktív karbantartásra helyezi a hangsúlyt, mellyel csökkentik a városi fákat érintő külső – rovarkártevők, betegségek, szennyezések vagy fizikai hatások okozta – veszélyeket. A nagy pontosságú adatgyűjtéssel pedig időben jelzik, ha beavatkozásra van szükség a fák védelmében.

forrás: InnoTéka

Előző cikk

Volvo Világa Élményközpont fából

Következő cikk

Faültetések Zalaegerszegen




(x) hirdetés
Kapcsolódó bejegyzések
Exit mobile version