A hatások közé tartozik a magas erdők csökkenése, az éghajlatváltozás okozta erdőtüzek, a rovarok terjedése, és legutóbb a fakitermelés növekedése, hogy kielégítsék a “hazai” biomassza iránti további keresletet az ukrán háború és a változó energiaigények miatt.
Mindezek fényében az EU új természetvédelmi törvénye kulcsfontosságú biztosítékokat vezet be a megmaradt idős erdők védelmére, további erdők helyreállítására, valamint a fakitermelés céljából kezelt erdők biológiai sokféleségének javítására. Ahhoz azonban, hogy valóban megakadályozzuk az európai erdők minőségének további romlását, további intézkedésekre és szorosabb nyomon követésre is szükség van.
Az alábbiakban az európai erdők változásainak vizsgálatához megnézzük a legfrissebb adatokat, köztük a Marylandi Egyetem GLAD laboratóriumának adatait, amelyek a WRI Global Forest Watch platformján is elérhetők.
1) A magas északi erdők területe csökken.
Az elmúlt két évtizedben az európai magas erdők (a 15 méternél magasabb fákkal rendelkező erdők) kiterjedése 2,25 millió hektárral csökkent, ami Dánia területének felével egyenlő. A skandináv régióban (Dánia, Finnország, Norvégia és Svédország) volt a legnagyobb a csökkenés: az elmúlt két évtizedben az összes erdő 3,5%-át, a magas erdők 20%-át veszítette el.
(FATÁJ megjegyzés: véleményünk szerint a kényszerből – értsd: szúkár – kitermelt faanyagok átmeneti, értékmegőrző tárolása miatt készülhetett el ez a felvétel.)
A magas erdők létfontosságúak a szén tárolása és a biológiai sokféleség szempontjából. Ha egy magas erdőterületet kivágnak vagy leég a faállomány, gyakran újratelepítéssel vagy természetes regenerációval lehet visszanyerni a faállományt. Az új fáknak azonban évtizedekbe telhet, mire olyan szintre nőnek, hogy egy érett erdővel egyenértékű éghajlati és ökoszisztéma-előnyöket nyújtsanak. Az ökoszisztéma-előnyök talán soha nem térnek vissza azokban az esetekben, amikor csak egy vagy két fafajt ültetnek a természetes fajtaválasztékkal rendelkező érett korábbi állományok helyére.
Európában 1986 és 2016 között a fásítás több mint 80%-át az ember okozta, például a fakitermelés miatt. Ez az arány Észak- és Kelet-Európában még magasabb. A zavarás mértéke az elmúlt években is magas maradt: Finnország és Svédország, Európa legerdősültebb országai 2023-ban (a 2000. évi erdők kiterjedése alapján) a faállományuk 1,1%-át veszítik el. Ez magasabb, mint az EU 0,85%-os átlaga.
2) A fa energetikai célú felhasználása hatással van az EU erdeire.
Az EU-ban kitermelt faanyag mintegy felét energetikai célokra használják fel, és számos ország gyorsan növeli a biomasszából előállított energia felhasználását.
Magyarországon például az elmúlt évtizedekben nagymértékben nőtt a fásítás, ami arra utal, hogy az energetikai célú faanyagellátás készen áll. Magyarországon 2023-ban volt a legnagyobb mértékű éves faállomány-csökkenés a feljegyzéseink kezdete óta – ez 33%-os ugrás 2022-hez képest, és ez idő alatt Magyarország bioenergia-termelése is nőtt. (FATÁJ megjegyzés: a 2023-ra vonatkozó hazai statisztikai számadatok még nem ismertek.) Oroszország ukrajnai inváziója és az orosz gáz felhasználásának jelentős csökkentésére irányuló uniós lépés miatt a magyar kormány enyhítette a fakitermelésre vonatkozó előírásokat, többek között a hazai energiaellátás céljából, ami tovább növelheti a fakivágást.
Bár Magyarország felügyeli saját erdőit, hamarosan vezető szerepet fog betölteni az erdészeti és egyéb környezetvédelmi politikák terén az EU egészében, mivel 2024 második felében az ország tölti be az EU Tanácsának soros elnökségét. Vezetői befolyásolni fogják a különböző miniszteri tanácsi ülések napirendjének meghatározását, beleértve a környezetvédelemmel, mezőgazdasággal, erdészettel és éghajlattal kapcsolatos üléseket is. Bár Magyarország ellenezte az uniós természetvédelmi törvényt, az országnak központi szerepe lesz a jövőbeli környezetvédelmi politikák alakításában. Például az Európai Bizottság által 2023 novemberében javasolt uniós erdőfelügyeleti keretrendszer, amely az uniós erdők egészségi állapotáról és kezeléséről szóló időszerű tájékoztatást hivatott biztosítani, 2024 második felében megfontolásra váró kritikus fontosságú irányelv.
3) Az éghajlatváltozás által súlyosbított tüzek továbbra is hatással vannak a dél-európai erdőkre.
2023 rekordév volt az erdőtüzek tekintetében Görögországban. A szélsőséges nyári hőhullámok által kiváltott tüzek a 2023. évi faállomány-veszteség 85%-át okozták – ez a legmagasabb arányú tűz okozta faállomány-veszteség az EU-ban. Spanyolországban és Portugáliában volt a következő legmagasabb a tüzek okozta veszteség aránya 2023-ban, 26%, illetve 20%.
És a tavalyi év nem volt kivételes; az erdőtüzek az elmúlt években folyamatos tendenciát jelentettek Dél-Európában. Az éghajlatváltozás, a hőhullámok és a szárazság, valamint a nagyméretű, könnyen gyúlékony, nem őshonos fajokból, például az eukaliptuszból álló ültetvények ideális feltételeket teremtenek a rekordméretű tüzekhez.
Dél-Európán kívül kevésbé jellemzőek a tüzek, az EU-ban a viszonylag csapadékos 2023-as évben az összes fafaj elvesztésének mindössze 6%-át okozták tüzek.
4) A rovarfertőzések okozta károk a lucfenyők dominanciája és a klímaváltozás miatt fokozódnak.
A globális felmelegedés és a rossz erdőgazdálkodási gyakorlatok miatt Európa erdeit egyre gyakrabban sújtják rovarkárok. Különösen Németországot érintette ez a hatás, ahol a szárazabb, melegebb körülmények között növő ültetett lucfenyők nagy kiterjedésű területei egyre inkább ki vannak téve a szúfertőzéseknek. Az ilyen fertőzések egyre több fát gyengítenek és pusztítanak el.
Németországban például a jelentések szerint a fakitermelési arány 2022 és 2023 között 10%-kal csökkent, de a műholdas adatok szerint ugyanebben az időszakban 42%-kal nőtt a faállomány csökkenése, ami arra utal, hogy a csökkenés nem a fakitermeléssel függ össze. Thüringen tartományban, amely Németországban 2022 és 2023 között a legnagyobb mértékben veszítette el a faállományt, a lucfenyőkben a rovarok által okozott zavarok magas arányáról számoltak be.
Az új uniós jogszabályoknak jobb erdőgazdálkodást kell eredményezniük
Az európai erdőket egyre nagyobb veszélyek fenyegetik, de ha jól hajtják végre és tervezik meg, a készülő jogszabályok egy évtizeden belül javíthatnak a helyzeten.
Az EU új természetvédelmi törvénye például a régió erdeinek védelmét és helyreállítását kívánja javítani a szénkészletek, valamint a fafajok korának és sokféleségének növelésével. A javasolt erdőfelügyeleti keretrendszer előírná az uniós tagállamok számára, hogy részletes, megbízható és időszerű információkat szolgáltassanak erdeik állapotáról és egészségi állapotáról, valamint az erdők fenntartására vonatkozó hosszú távú terveket. A 2024. december 30-án hatályba lépő erdőirtásmentes termékekről szóló uniós rendelet (EUDR) pedig kimondja, hogy az EU-n belülről szállított fa nem vezethet az erdők pusztulásához.
Ezek a rendeletek alapvető fontosságúak, mivel lehetővé teszik az EU számára, hogy megőrizze az éghajlat és a természet szempontjából legértékesebb, érett és legértékesebb erdeiből megmaradt erdőit, miközben fát és energiát biztosít az emberek számára.
Ez a cikk eredetileg 24.6.14-én jelent meg a WRI oldalán, de 24.6.18-án frissítettük, hogy tükrözze az EU természetvédelmi törvényének elfogadását.
forrás: World Resources Institute
