FATÁJ-online szaklap: események, gazdasági jelenségek a faiparban, bútoriparban, asztalosságban, erdőgazdálkodásban és a kapcsolódó területeken.
Naptár

Közelgő események

Világhírű lett a lomb nélküli lombkoronasétány

Hosszú időre beleég mindenkinek az emlékezetébe az a kelet-magyarországi lombkorona nélkül sétány, voltaképpen egy egyszerű fahíd, amelynek az ácsolására tekintélyes uniós támogatást igényeltek. A nagyobb baj, hogy ezzel a képpel azonosítják a korrupcióban uniós éllovas Magyarországot.

Senda dil Dragun rétoromán nyelven annyit tesz: a sárkány ösvénye. Ez a világ leghosszabb, 1560 méteres lombkoronasétánya, amely a svájci Laax két kerületét köti össze. Néhol 28 méteres magasságban kanyarog a fák – igen, a fák – között, hogy a látogatók addig ismeretlen nézőpontból ismerkedjenek meg az erdő és a graubündeni hegyek minden szépségével.

Felejthetetlen élmény az egész családnak, életkortól és évszaktól függetlenül – ígéri az üzemeltető. A Senda dil Dragun sétányán mindenki kedvére élvezheti az erdő nyugalmát és a madarak élénk csicsergését.

Ugyanilyen „felejthetetlen élményt” szavatol a Debrecentől húsz kilométerre keletre fekvő, nyírmártonfalvi lombkoronasétány is azzal a különbséggel, hogy itt sem a madárcsicsergés, sem az erdő nyugalma nem zavarja a látogatói élményt, ugyanis nincs erdő, nincs madár. Igaz, látogató sincs nagyon. Nem ezért épült a nagy jóindulattal is csak fahídnak nevezhető tákolmány.

A nyírmártonfalvi „lombkoronasétány”
A nyírmártonfalvi „lombkoronasétány”Forrás: Facebook/@CivisBiciklis

A sétány mára a korrupció és az uniós forrásokkal való visszaélés jelképévé vált Magyarországon – írta például a legnagyobb osztrák regionális lap, a Kleine Zeitung.

A magyar ugar

A magyarázatot a New York Times adta meg szokatlanul terjedelmes cikkében, amelyben a nyírmártonfalvi, semmibe vezető létesítményt a „magyarországi mecénáspolitika emlékművének” nevezte.

Egy kelet-magyarországi polgármester arra vágyott, hogy kihasítson egy szeletet az Európai Unió által hazájának nyújtott eurómilliárdokból, és pénzt kért egy „lombkoronás sétány” megépítésére, amelyről panorámás kilátás nyílik majd a faluja melletti erdőre – emlékeztetett az amerikai lap.

Az európai adófizetők pénzének elosztásáért felelős magyar tisztségviselők tetszését elnyerte az ötlet, és 2021-ben csaknem 160 ezer euró, akkori árfolyamon nagyjából 58 millió forint értékű támogatást hagytak jóvá a hozzávetőleg nyolcvan méteres kilátó megépítésére.

Egy apró bökkenő volt csupán: a fideszes polgármester, aki a tavaly épült sétány telkének tulajdonosa, az ácsolás kezdete előtt az összes fáját kivágatta, és eladta. A „sétányról” – a lombkorona jelző teljesen felesleges – csak a magyar ugarban lehet gyönyörködni.

A magyar elképzelésből könyörtelenül gúnyt űztek, és a többi között egy szlovákiai sétánnyal vetették össze. A nyírmártonfalvi projekt egyike annak a több tízezer uniós finanszírozású programnak, amelyeknek az a célja, hogy csökkentse a fejlett nyugati országok és a később belépők, például Magyarország közti szakadékot.

A „rendszer”

A különbség különösen akkor „tapintható”, ha a nyírmártonfalvi sétányt például egy másik szomszédos országban, a Maribor melletti Pohorje-hegységben, a Rogla csúcsa környékén, 1517 méteres tengerszint feletti magasságban épült lombkoronasétánnyal vetjük össze. Ez a szlovéniai tanösvény több mint egy kilométeres, és a többi között magyar nyelvű oldallal is csalogatja a látogatókat.

Lombkoronasétány a Maribor melletti Roglán, Szlovéniában
Lombkoronasétány a Maribor melletti Roglán, Szlovéniában Forrás: Pot med krošnjami Pohorje

Ehhez képest a magyar „sétány” egyenesen szánalmas, az ellenzéki törvényhozó szerint ez azonban lényegtelen.

„Itt a rendszer arra épül, hogy a Fidesz anyagi szívességgel jutalmazza támogatóit” – mondta az amerikai újságírónak Hadházy Ákos, aki évek óta nyomoz a közpénzek elherdálása után, és az ő érdeklődését keltette fel a nyírmártonfalvi „beruházás” is.

Az üggyel több alkalommal foglalkozott az Átlátszó, összeállításait pedig nyolc országban szemlézték – a legtöbbször Csehországban, de még Indonéziában is.

A tényfeltáró portál ellen egyébként helyreigazítási pert indított Filemon Mihály, a „bizarr installáció” építtetője, a helyi polgármester, de első fokon veszített.

A botrány hulláma messzire ért el, így végül Brüsszel magyarázatot kért a magyar kormánytól a rendhagyó „lombkoronasétányról”.

„Nem felel meg maradéktalanul” a támogatási kérelemben foglaltaknak (miután a környéken nem maradt fa) – válaszolta a történetesen a környékről származó, a vidékfejlesztési programok végrehajtásáért felelős helyettes államtitkár a hivatalos vizsgálat lefolytatása után. Papp Zsolt arról tájékoztatta az Európai Bizottságot, hogy megszüntették a finanszírozást.

Ennek ellenére az OLAF, az Európai Csalás Elleni Hivatal vizsgálatot indított a projekttel kapcsolatban. Tisztázatlan, hogy végül ki fizette az ácsmunkát.

A „Sóhajok hídja”

A dél-afrikai Kirstenbosch botanikus kert fennállásának 100. évfordulójára épült 2013-ban az ottani, a fák közt tekergő lombkoronasétány, amit a térség jellegzetes hüllőjéről, a gyilkos kígyóról Boomslangnek neveztek el.

A dél-afrikai Boomslang a Kirstenbosch botanikus kertben
A dél-afrikai Boomslang a Kirstenbosch botanikus kertben Forrás: ArchDaily/Adam Harrower

A 130 méteres sétány nagyjából 5 millió randba, napi árfolyamon 97 millió forintba, azaz méterenként 1,34 millió forintba került, vagyis mindenképpen olcsóbb volt a 80 méteres nyírmártonfalvi hídnál, amelyre 58 millió forintos támogatást ítéltek meg, ezáltal méterenként 1,37 millió forint illette.

A Debrecen melletti létesítményt a „Sóhajok hídjának” hívjuk – mondta egy helyi, nyírmártonfalvi, történetesen a Fideszre szavazó lakos.

Valahányszor meglátjuk, felsóhajtunk, hogy mennyibe került

– magyarázta Rózsa Attila.

A „Sóhajok hídjáról” riportot forgatott a német közszolgálati médium, a ZDF is, amely arra emlékeztetett, hogy az OLAF-vizsgálat lezárultáig a kifizetést felfüggesztették.

A magyarul feliratozott változatot a tudósításban megszólaltatott képviselő, Hadházy Ákos tette közzé.

Az összetartó erő

Orbán Viktor fogadalmat tett, hogy megvédi a nemzeti szuverenitást az Európai Unió diktátumával szemben. Odahaza a pénz az a kötőanyag, amely összekapcsolja az állami intézményeket a magánvállalkozások hálózatával, amelyet jobbára a kormányfő hűséges emberei vezetnek.

Magyarország az Európai Unió legkorruptabb országa – a Transparency International januárban közzétett jelentése alapján. Korrupció tekintetében nemzetközi viszonylatban is „jól teljesít”: a 180 vizsgált ország közül a 76. helyet osztja Kínával, Kubával, Észak-Macedóniával, Moldovával, illetve a karibi Trinidad és Tobagóval. Ennél is aggasztóbb, hogy 2012 óta folyamatosan romlik a korrupció érzékelési index Magyarországon, az akkori 56 pontról 42-re.

„A kormányzati hatalom minden aspektusa – a beszerzés, az engedélyeztetés, a turisztikai támogatás, a koncessziók jóváhagyása, az adózás, az ellenérzés és a szabályozási politika – kedvezményes bánásmódban részesíti azokat a cégeket, amelyek a pártvezetés, családtagjaik vagy a régi barátok tulajdonában állnak” – idézte a New York Times David Pressmant, az Egyesült Államok budapesti nagykövetét, aki szerint Orbán immár Magyarország szövetséges státuszát veszélyezteti.

A hűségjutalom nemcsak a fővárosi mágnásokra, hanem a vidékre is kiterjed, így folyamodhatott támogatásért az üzletember Filemon Mihály is, a még kétezer lelket sem számláló Nyírmártonfalva polgármestere, aki a Fidesz színeiben 2019-ben győzte le az addig hivatalban levő szocialista riválisát.

Tasó László lombkoronasétányán
Tasó László lombkoronasétányán Forrás: Facebook/@Tasó László

Filemon ötletét meglovagolta a térség országgyűlési képviselője, Tasó László, aki 15 kilométerrel odébb emelt egy, a nyírmártonfalvihoz hasonló hidat, becsületére szóljon csenevész fák között – több mint hatvanmillió forintos uniós támogatásból.

Ezek után felháborodott és meglehetősen hosszú közleményben ment neki az uniós forrásokat ellenőrző Integritás Hatóságnak azt sérelmezve, hogy szabálytalannak minősítették a saját erdejében brüsszeli pénzekből épített tanösvényét – írta a HVG.

A makói Lombkorona sétány
A makói Lombkorona sétány Forrás: https://lombkoronasetany.hu

Igazságtalan lenne elhallgatni, hogy Magyarországon van még legalább tíz lombkoronasétány, amelyek közül talán a legszebb a 191 méter hosszú makói, a Maros partján.

Az amerikai kaland

Az Európában elterjedt lombkoronasétányok mintájára az Egyesült Államokban is elkezdték a légi tanösvények építését – de egy csavarral. Sok helyütt akrobatikus feladat a közlekedés a lombok között.

Kaland a lombok között a pennsylvaniai McCandless közelében
Kaland a lombok között a pennsylvaniai McCandless közelében AP Photo/Keith Srakocic

Kaland a lombok között – így hívják az amerikai kihívást, amelyben hágcsókba, lengő rönkökbe vagy éppen hálókba kapaszkodva kell az egyik fától a másikig eljutni.

Az amerikai ösvényeket az „önfelfedezésre tervezték” – mondta az egyik üzemeltető kommunikációs igazgatója. „A látogatók úgy távoznak, hogy megtapasztalták a kapaszkodás izgalmát és a teljesítmény nyújtotta elégedettségét” – magyarázta Anthony Wellman.

Treetop Walk a Saar folyó kanyarulatánál
Treetop Walk a Saar folyó kanyarulatánálForrás: Erlebnis Akademie

Németországban az autósklub, az ADAC irányítja el az utazókat az ország tizennyolc legmesésebb lombkoronasétányáig.

India első lombkoronasétányát Karnataka államban nyitották meg, majd egy újat építettek Mumbaiban, a Malatar-hegyen. Ennek a hossza 900 méter, építési költségeit pedig tízmillió rúpiára, nagyjából 44 millió forintra becsülték.

A vendégház

Nyírmártonfalvára visszatérve: a polgármester több mint 40 millió forintos uniós támogatást kapott annak a területnek a fásítására, amit korábban maga vágatott ki, ennél pedig valamivel többet egy új vendégházra, amit otthona közelében építettek fel.

A közelmúltban a vendégházban nem volt vendég, igaz, személyzet sem.

Az utóbbi években egyébként – jogállamisági és egyéb viták miatt – Magyarországra a vártnál kevesebb pénz érkezett. A viszály előtt Magyarország volt a harmadik legnagyobb nettó haszonélvezője egy német tanulmány szerint.

Az uniós forrásokból korábban elhanyagolt területeket virágoztattak fel – például Nyírmártonfalvát, ahol a helyiek szerint most jobb az élet, mint Orbán 2010-es hatalomra kerülése előtt. A polgármesteri hivatal falán táblák igazolják, hogy brüsszeli pénzből telepítették a napelemeket, szennyvízvezetéket és utakat építettek, sőt az óvodát is kicsinosították.

A lombkorona nélküli sétányt azonban senki sem ünnepli.

„Nem hittem a szememnek” – mondta még mindig megrökönyödötten Pálfi Zoltán, az egyik Svédországban dolgozó falubeli.

A polgármester kirúgással fenyegette meg a szociális gondozót azok után, az önkormányzati alkalmazott Magyar Petra egy gúnyos szmájlival reagált a „sétányra” a Facebookon. Végül nem menesztették: maga talált egy másik állást egy közeli faluban.

A New York Times riportere megkísérelte megszólaltatni Filemon Mihály polgármestert, a titkárnője azonban közölte: üzleti ügyben messzire utazott.

Filemon Mihály vendégháza, a Léna
Filemon Mihály vendégháza, a LénaForrás: Léna Vendégház

Néhány perccel később azonban a falu első embere megérkezett autójával, és szótlanul beviharzott az irodájába.

Órák elteltével, amikor újságírókat észlelt a vendégháza mellett, dühtől remegve kirontott saját, szomszédos házából, és az ellenzéki vezetésű Budapest által felújított Lánchídról hadovált, amely a Fidesz szerint a burjánzó korrupció melegágya.

„Ott keressék a pénzt, ne itt!” – rikoltozta a polgármester.

forrás: EuroNews 04-14

Előző cikk

Zöld Civil Díj - jelölési időszak

Következő cikk

Magyar lett az ÚEB Feltörekvő Csillaga



Stihl
(x) hirdetés
Kapcsolódó bejegyzések
Tovább

Gyászhír – Bődi Ferencné [86]

2024. április 15-én, méltósággal viselt, hosszú betegség után, életének 86. évében elhunyt Bődi Ferencné Életfa Emlékplakett ezüst fokozatával…