FATÁJ-online szaklap: események, gazdasági jelenségek a faiparban, bútoriparban, asztalosságban, erdőgazdálkodásban és a kapcsolódó területeken.
Naptár

Közelgő események

Erdővagyon Prognózis 2050

A Nemzeti ErdőStratégia (2016-2030) félidejében indokolt a középtávú kitekintés a 2021/2025-2050 időszakra. A kitekintés (elemzés, prognózis) nem könnyű műfaj, sok negatív tapasztalattal rendel-kezünk. Ennek ellenére meg kell kísérelni a jövőt felvázolni, tervet készíteni, mert a cselekvési irányt így lehet megszabni, a menet közbeni eltéréseket számszerűsíteni, a korrekciókat végrehajtani.

Erdővagyon Prognózis 2050 (Múlt – Jelen – Jövő) címmel pár napja egy új, elemző, jövőbe tekintő tanulmány jelent meg, melynek szerzője Prof. Em. Dr. Lett Béla. A kiadvány az Erdővagyon-gazdálkodás tantárgy megalapozója és kidolgozója, Prof. Dr. Mészáros Károly tiszteletére készült a Mészáros Károly Erdészeti Felsőoktatási Emlékalapítvány gondozásában és finanszírozásával.
(A teljes tanulmány az alábbi táblázatok bármelyikére kattintva, pdf-ben letölthető.)

Összegzés

A NEP-NES-(2016-2030) félidejében indokolt a középtávú kitekintés a 2021/2025-2050 időszakra.
A kitekintés (elemzés, prognózis) nem könnyű műfaj, sok negatív tapasztalattal rendelkezünk. Ennek ellenére meg kell kísérelni a jövőt felvázolni, tervet készíteni, mert a cselekvési irányt így lehet megszabni, a menet közbeni eltéréseket számszerűsíteni, a korrekciókat végrehajtani.

A szakanyag során áttekintettük az 1981/2000-2020 időszakot, amelynél már a HVFK fafajok (Hosszú VágásFordulójú Kemény lombos fafajok csoportja) jelentős gyarapodása mellett, a N-HVFK-nál (Nem Hosszú VágásFordulójú Kemény lombos fafajok csoportja) az Akác a HVFK-nál is jobban nőtt, de megindult a NNY és különösen a Fenyő terület csökkenése. Az 1981-2020 két időszak összes növekedése 188–215 E ha, ezen belül is számos eltérés tapasztalható, így a következő 2020-2050 közötti időszak nagyon sok bizonytalanságot tartalmaz.

A szakanyag megkísérli végig venni az egyes erdővagyon-gazdálkodási tételek (erdőtelepítés-véghasználat-erdőfelújítás) fafajonkénti, ezen belül korosztályonkénti alakulását, az évtizedről évtizedre számítását azonos évtizedes értékekkel.

Az elmúlt évtizedek erdővagyon-gazdálkodásának erdészeti-fafajpolitikájára az erdővagyon változásából tudunk következtetni.

Az erdővagyon-gazdálkodásban különösen a HVFK fafajoknál jelentős a determináció, így a véghasználat tekintetében a fafajok koreloszlása az idős, vágásérett állományoknál meghatározó. A véghasználat fafajszerkezetét a statisztika területben nem tartalmazza, azt a fafajok korosztály összetételéből származtatjuk.

A korosbodás (túltartás pénzügyi támogatása, védett/Natura 2000 besorolások növelése, korlátozásai, erdő/üzem-tervben a véghasználat nem előírás csak lehetőség stb.) miatt jelentős a klímakárveszély.

A véghasználatok esetében évtizedek óta a vágásérett (túlkoros/túltartott) állományok letermelése különböző okokból csak részben történt meg, így ebből a növekvő halmazból bizonytalanul kerülnek ki a fahasználatok (a véghasználati volumenek kevésbé ingadoznak).

A véghasználatok fafaj szerinti terület bontása nem áll rendelkezésünkre, ezért a fafaj-korosztály terület táblázatokon vezetjük végig a változásokat (véghasználat és erdőfelújítás).

Az állami és a magán véghasználat összes területben hasonló (de a HVFK – N-HVFK arány fordított).
A véghasználat növelésének lehetőségeire külön elemzés indokolt.
Az erdőfelújítás fafajösszetétele túlnyomóan a véghasználatét követi, de lényegesek a fafajcserék (KTT, F csökkenése – KST, EKL, A, HNY-FŰ növekedése).
Az erdőfelújítások mennyiségét a véghasználat területe meghatározza, és a fafaj-összetételét is jelentősen befolyásolja. Ismert fafajcserék a NNY-HNY zöld szorgalmazás mellett a Fenyő – kemény és lágy lombos fafajokkal felváltása, de a B és T esetében is a klímaváltozásra felkészülés miatt csökkenéssel is lehet számolni.

A bizonytalanságot részben az erdőtelepítésnél kialakuló erdészeti politika – fafajpolitikája (divatfafajok) adja, a tény volumenben, régiónként és szektoronként, valamint fafaj-összetételben az elképzelésektől (különösen az erdőtulajdonosok elvárásaitól) eltérően alakult.

A 2030–2050. évre prognosztizált értékek jelentős korosbodást mutatnak.

Megvitatás

A figyelem felhívó középtávú Erdővagyon-gazdálkodási Prognózis 2020–2050 annak tudatában készült, hogy a szakközönség megvitatva, javítva irányt mutasson, amelyet menet közben is korrigálni lehet.
A 2050. évi számított-várható erdővagyon fafaj-korosztály összetétele jellemezhető, a kritikus korosbodás értékelhető (a jövőképből visszavezetve a racionális erdővagyon-gazdálkodási változásokat).

A V1 változat az utóbbi években erősödő zöld irányzat fennmaradásával számol (a HVFK fafajok fenntartásával).

A V2 évtizedes értékei más megfontolásokon (N-HVFK, A/NNY gyarapodás) alapulnak, így eltérő teljesítményekhez (majd faállományokhoz) vezetnek.

A szakmai közösség megvitatással újabb változatot is alkothat a NEP/NES 2050 során (figyelembe véve a Prognózisban bemutatott korosbodást – Jövőképet -.

A „Jövő” nem meghatározott, de a Jövőkép számítása, értékelés segíthet az erdő-vagyon-gazdálkodás kialakításában.

„MÚLT-JELEN-JÖVŐ az erdővagyon-gazdálkodásban”
„A jelen erdővagyona – a múlt erdővagyon-gazdálkodása,
a jelen erdővagyon-gazdálkodása – a jövő erdővagyona,
a jövő erdővagyon-gazdálkodásának is a jelen erdővagyonára és
a várható természeti adottságokra kell alapoznia
(a társadalmi elvárások alakulása nem előrelátható).”

forrás: Mészáros Károly Emlékalapítvány

Előző cikk

Amit a számok mutatnak – EVGK17

Következő cikk

Forest Talks - Webinar 1.



Stihl
(x) hirdetés
Kapcsolódó bejegyzések