A Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) szerint most van itt az ideje a hazai klíma- és energiapolitikát és intézkedéseit 2030-ig meghatározó Nemzeti Energia- és Klímaterv (NEKT) véglegesre formálásának. A felülvizsgált klímatervnek az EU-ba való benyújtási határideje június vége. A véglegesítéséhez mind az Európai Bizottság értékelésére adott válaszokat, mind a stratégiai környezeti hatásvizsgálat (SKV) társadalmi konzultációját és annak eredményét be kell építeni az anyagba.
Szakmai civilszervezetek, köztük a Magyar Természetvédők Szövetsége régóta várják, hogy a valódi zöldenergia konzultációhoz az Energiaügyi Minisztérium elindítsa az SKV-t, maga a hatásvizsgálat érdemi alternatív forgatókönyveket vizsgáljon és eredményei érdemben beépülhessenek a klímatervbe.
A Nemzeti Energia- és Klímaterv felülvizsgált tervezetét (a mellékletekkel) 2023 nyár végén nyújtották be az EU-nak. A tervezethez több körben írtak értékelést és javaslatokat az MTVSZ és más szakmai szervezetek; 2023 év végén értékelte az Európai Bizottság is. Azonban még nem látni, hogyan változott, változik ezek hatására a Klímaterv, ezért a MTVSZ 10 pontban összefoglalta javaslatait a klímaterv véglegesítéséhez.
„A fosszilis energiafüggő gazdaságból egy energiatakarékos, megújuló energia alapú gazdaságba való energiaátmenet felgyorsítása, dekarbonizáció, a Párizsi klímacéloknak való megfelelés nem csak környezetünket teszi élhetőbbé, egészségessé, hanem amint szakmai jelentések mutatják, hazánknak ötezermilliárd forintos gazdasági és társadalmi hasznot, 8,8% GDP-növekedést hoz 2030-ig és több mint 50 ezer új, tartós munkahelyet teremt.” – mondta Marton Miklós, a Magyar Természetvédők Szövetsége éghajlatvédelem és energiaátmenet programfelelőse.
„Ne üljenek fordítva a lovon: az élhetőbb, egészségesebb gazdaságot eredményező energiaátmenetet és klímatervét nem szabad feláldozni erőltetett, öncélú újraiparosítás vagy nemzetközi beruházási háttérmegállapodások miatt. Azt kérjük, hogy az Energiaügyi Minisztérium mihamarabb indítsa el a NEKT stratégiai környezeti vizsgálat társadalmi konzultációját, a hatásvizsgálat érdemi alternatív forgatókönyveket vizsgáljon és eredményeit érdemben építsék bele a klímatervbe.” – mondta Botár Alexa, a Magyar Természetvédők Szövetsége éghajlat és energia programigazgatója.
„4. A NEKT korlátozza a biomassza használatot szigorú fenntarthatósági kritériumok mentén, ugyanakkor szabályozottan ösztönözze a helyi biogáz használatot!
A biomassza erőművek tüzelőanyagaként a mezőgazdasági melléktermékek mellett elsősorban a rövid szénciklusú energiaültetvények jöhetnek számításba. Ez nem csak feszültséget jelenthet más területhasználati módokkal szemben (akár az élelmiszer termeléssel szemben is), de hozzájárul a talaj gyors kimerüléséhez, ezért ez nagy léptékben nem jelent megoldást. Ha pedig messzebbről hozzák a tüzelőt, az megint csak rontja a technológia szén-dioxid mérlegét.
Ugyanakkor a biomassza erőművek nagyobb részt erdei biomasszát használnak fel, évente átlagosan kb. 1,1 millió köbmétert, összesített hatásfokuk viszont mindössze 40%. A természetvédelmi és szénelnyelési célok elérésének érdekében az erdők fakitermelését korlátozni kell. Ez egyfelől védi Magyarország fajgazdagságát, természeti gazdagságát. Másfelől elősegíti a légkörben lévő éghajlatváltozásért is felelős szén-dioxid megkötését is.„
A stratégiai környezeti vizsgálat (SKV) tervezéstámogató eszköz, melynek célja, hogy az adott stratégia, jelen esetben a Klímaterv és intézkedései környezeti-társadalmi hatások szempontjából minél kedvezőbb, hatékonyabb és következetesebb legyen. Ezért az SKV-t és konzultációját mihamarabb, lehetőleg a tervezés elején kell elindítani, hogy annak az eredményei még érdemben hathassanak a stratégiára. Az SKV társadalmi konzultációja mindenki ügye, valódi zöldenergia konzultáció, hiszen a hazai energiaátmenet és klímasemlegesség elérése mindenkit érint. Az SKV egyik alappillére az aktív partnerség-építés, amelynek célja az érintett társadalmi szereplők időbeni és érdemi bevonása a tervezésbe.
forrás: greenfo
