Fontos megújuló természeti erőforrásként tekint a kormány Magyarország vadállományára, amely nemzeti kincs, ezért védeni szükséges, de szakszerűen és fenntartható módon gazdálkodni is kell vele – jelentette ki az agrárminiszter köszöntő beszédében szombaton Lakiteleken, az Országos Vadásznapon.
Nagy István, a Hungarikum Ligetben tartott eseményen elmondta: a kormány részéről tisztában vannak azzal, hogy a vadgazdálkodás ágazati kapcsolataiban központi jelentőséggel bír a vadkár és a vadban okozott kár, amelyek a természetgazdálkodási ágazatok harmonizációja terén a legérzékenyebb konfliktusforrásnak számítanak.
Egyszerre kell ugyanis elérni azt, hogy az agrárium termelékenysége, a magyar gazdák versenyképessége növekedjen, ugyanakkor az európai és a magyar élelmiszerellátás biztonságát megteremtő mezőgazdasági termelés, a minőségi élelmiszerek előállítása jövedelmező és társadalmilag elismert tevékenységgé váljon – fűzte hozzá.
Cél az is, hogy az ország környezeti állapotát, természeti erőforrásainak megújulását, így a vadgazdálkodás helyzetét is jelentősen javítsák – mondta.
A miniszter kiemelte: az egészséges, jó genetikai értékű vadállomány fenntartásában a vadászat kulcsfontosságú.
Ezt szem előtt tartva az agrárkormányzat partnerként tekint a hivatásos vadászokra, akik időt és energiát nem sajnálva járják egész évben a vadászterületeket, szerepük nélkülözhetetlen a fenntartható és szakszerű vadgazdálkodásban – közölte.
Nagy István ugyanakkor azt is üzente a vadászatra jogosultaknak, hogy fogadják el: a lokálisan túlszaporodott nagyvadállomány jelentős létszámcsökkentése nem odázható el. Hangsúlyozta, hogy a nagyvadállomány szabályozása során a mennyiségi szemlélet helyett a kisebb létszámú, de jobb minőségű vadállomány kialakítására kell törekedni.
Beszámolt arról is, hogy a nagyvadállomány apasztása a vadászterületeken folyamatos, e tekintetben a létszámcsökkentési cél országosan egységesnek tekinthető. Ezért alapvető követelmény az éves vadgazdálkodási tervben meghatározott vadelejtési előírások maradéktalan teljesítése – fűzte hozzá.
A nagyvadhasznosítás fokozásával a vadkárok csökkenhetnek, a vadhúsból és a trófeából származó árbevételek növekedhetnek, mindemellett pedig a túltartott vadállomány okozta társadalmi konfliktusok is enyhülhetnek – mondta a tárcavezető.
Tájékoztatása szerint a 2023-2024-es vadgazdálkodási évben 39,6 milliárd forint árbevétel 35,9 milliárd forint költséggel párosult, így az ágazat mintegy 3,7 milliárd forint eredményt realizált. Ebben az időszakban 1449 vadászterületen 343 ezer nagyvadat ejtettek el, mezei nyúlból és fácánból összesen 537 ezret hasznosítottak, továbbá 72 970 trófeát bíráltak el.
A belső arányok a korábbi évekhez képest nem változtak számottevően: az őzagancsok 58 százalékkal, a gímszarvasagancsok 29 százalékkal, a dámlapátok 8 százalékkal, a vadkanagyarak 3 százalékkal, a mufloncsigák pedig 2 százalékkal részesedtek az összes elbírált trófeából – sorolta.
Nagy István hangsúlyozta, szoros együttműködésre van szükség a vadászatra jogosultak és a gazdálkodók között a vadkár megelőzéséhez. Ha a vadkár mégis bekövetkezik, akkor a megegyezést tartja a leginkább célravezetőnek, hogy a helyzet ne mérgesedjen el és minél kevesebb ügy kerüljön bíróság elé.
Az agrártárca tervezi a belterületen megjelenő vagy jelen lévő vadászható állatok által okozott károk jogszabályi környezetének felülvizsgálatát is. Továbbá a tervek között szerepel a Vadhatás Monitoring Rendszer kidolgozása és bevezetése – mondta.
A jogszabályi környezetre áttérve arról számolt be, hogy a jogalkotási munka az idén is folytatódott. Fontos célkitűzésnek nevezte a megnövekedett állományhasznosítási feladatok teljesítésének ösztönzését és könnyítését.
Nagy István példaként említette a tartós telepítésű kerítés létesítésére, bővítésére vonatkozó előírások pontosítását, a vadaskertek üzemeltetésével, működtetésével és alhaszonbérletével kapcsolatos előírások meghatározását, továbbá az elektronikus beírókönyv használatára vonatkozó feltételek megteremtését. A változtatások legfőbb eredményének azt tartja, hogy csökkentették a vadászokat sújtó bürokráciát.
A digitalizáció irányába tett fontos lépésként megteremtették az elektronikus beírókönyv használatának lehetőségét. Egyszerűsítették a vadászlőfegyverek tárolásának szabályait. A vadászati utánpótlás kinevelése érdekében pedig bevezették az ifjúsági vadászatot – sorolta az agrárminiszter.
Lezsák Sándor, a térség fideszes országgyűlési képviselője arról beszélt, hogy a vadgazdálkodásnak mintegy 200 milliárd forint az éves bevétele, de nagyon sok a kiadása is. Az 1400 vadgazdálkodási egységet fent kell tartani, 3000 hivatásos vadász ellátmányáról kell gondoskodni, építeni és karbantartani kell az utak menti vagy a mezőgazdasági termőföldek melletti kerítéseket. Továbbá gondoskodni kell a vadállomány téli és kora tavaszi takarmányellátásáról. Ennek ellenére évente csak három-négy vármegye vadgazdálkodási pénzügyi mérlege veszteséges, a nagy többségé nyereséget mutat – emelte ki. Példaként említette, hogy Bács-Kiskun vármegye vadgazdálkodási pénzügyi mérlege hosszabb ideje pozitív.
Az eseményen beszédet mondott Kovács Zoltán, a Nimród Vadászújság főszerkesztője és Jámbor László, az Országos Magyar Vadászkamara elnöke is.
forrás: AM Sajtóiroda
