FATÁJ-online szaklap: események, gazdasági jelenségek a faiparban, bútoriparban, asztalosságban, erdőgazdálkodásban és a kapcsolódó területeken.

Interjú Tóth Kázmér díszlettervezővel

Ősbemutatóra készül a Déryné Társulat. Az ’Álmaimban Déryné’ című produkciót Kis Domonkos Márk, a Déryné Program igazgatója állítja színpadra. A premier szeptember 27-én lesz Sopronban. A történet a színházról, a társulati lét mindennapjairól, nem mindennapi titkairól, valamint évszázados értékekről szól. A szöveget Lukácsy György jegyzi, a jelmezeket Árva Nóra, a díszletet Tóth Kázmér álmodta meg. Kázmérral az előadás kapcsán beszélgettünk, aki a színjáték látványvilága mellett a díszlettervezés kulisszatitkaiba is beavatott minket.

30 éve vagy a színházi szakmában, faipari mérnöknek indultál, ’92-ben megalapítottad céged, amely az egyedi tervezésű faipari megoldásokra szakosodott, majd egy évre rá, ’93-ban belecsöppentél a színház világába. A gyártástól, megvalósítástól hogyan jutottál el a tervezésig?

Nagyon sok fantasztikus produkcióban volt szerencsém kivitelezőként részt venni. A szakma valamennyi neves tervezőjével volt alkalmam együtt dolgozni. Nagyon sokat tanultam tőlük. Minden tervezőtől mást és mást sajátítottam el. Eleinte a terveiket szceníroztam (alkalmaztam a színpadra), ennek már több, mint 20 éve. Kerestem az új technológiákat, hogy azzal is segítsem a színpadra kerülő díszletelemek színvonalát.

Idővel egyre több rendezőtől is kaptam megkeresést, hogy tervezzek nekik díszletet. Ennek is már több, mint 15 éve. Eleinte bátortalanul, később a jó visszajelzéseket követően, szívesen terveztem és tervezek a számomra fontos rendezőknek díszletet.

Az elmúlt 30 évben számtalan projekten dolgoztál, melyikre vagy a legbüszkébb? Illetve mi volt az, ami a legnagyobb kihívást jelentette?

Nem tudok kiemelni egyetlen díszletet. Mindig az a legfontosabb, amit éppen csinálok. Talán az első Szegedi Szabadtéri előadásom a Benyovszky (2008) emlékezetes, de az István, a király tervezések is, melyekből mostanáig 4 is készült. Mindegyik díszletre emlékszem és fontos nekem.

Az ’Álmaimban Déryné’ című előadás díszlettervei mellett a kivitelezés is a te feladatod. Mi volt a tervezésnél a kiindulópontod? Milyen rendezői iránymutatásokat kaptál?

A szövegkönyv elég pontosan megadta a kiindulópontot. A rendező, Kis Domonkos Márk az első elkészült látványtervek alapján elmondta az érzéseit és elképzeléseit a mű kapcsán. Vannak rendezők, akik a tervezőre hagyatkoznak, és vannak, akik az elképzeléseiket szeretnék viszontlátni. Jelen esetben az utóbbi áll fenn.

A rendezői koncepciótól hogyan jutunk el a kész díszlettervig? Általában hogyan néz ki nálad az alkotófolyamat? Mi a menete?

A rendező elmondja, hova képzeli a darab világát. A szövegkönyvet elolvasom. A két hatás alapján a fejemben megszületik az elképzelés. Az első látványtervek alapján már tudom merre megyünk. Majd az alaprajz, látványterv és makett is elkészül. A makettet nagyon fontosnak tartom a próbafolyamat miatt is.

Általában miből merítesz ihletet?

Mindig más. Ezt nem lehet konkretizálni. Nagyon sok hatás, élmény éri az embert az évek folyamán is, ahogy a mindennapokban is.

Mesélj kicsit nekünk a díszletről? Milyen alaphangulatot szeretnél vele tükrözni? Milyen szimbólumok lelhetőek fel benne?

Az erdő és a benne fellelhető varázslatok. A szobor és a hús-vér ember.

Az erdő, mint varázshely végig követi az ember történetét.

Az erdő maga az élet, a megújulás, az állandóság és folyamatos változás.

Az embert egyszerre megnyugtatja és izgatottá teszi. Érzékszerveink felerősödnek, például a különféle zajokra. Inspirációként szolgált továbbá az Erdő fáinak fohásza:

 „Bölcsőtől már elkísér az egész élten át, s ha munkád egyszer véget ér a sírba véle szállsz.”

Milyen vízióra, motívumra építetted fel a látványvilágot?

Az erdőben játszódik a történet, de, olyan erdőre volt szükség, amit el tudunk emelni a Dérynével való találkozásokkor. Ezekhez a jelenetekhez szolgálnak eszközként az operafóliás hátsó- és oldalfalak, amelyek különösen fontosak a vetítés és színezhetőség miatt. Emellett sziklás emelvényt is készítettünk Déryné alakjának megjelenítéséhez, eltűnéséhez, mintegy varázslatszerűen.

Milyen anyagokkal dolgoztál? 

Acél, alumínium, hungarocell, rétegelt lemez, tüll, operafólia, mindezt speciális technológiákkal ötvözve. A maszkok, sziklák, valamint a Déryné szobor szobrászgéppel megmunkálva és LINE-X bevonattal készült.

Az előadás a premiert követően turnéra indul, így fontos a könnyed utaztathatóság. Milyen egyedi megoldásokat kellett emiatt alkalmaznod?

Már a tervezésnél figyelembe vettem a kivitelezés megoldásait. Az utaztatás szempontjából pedig a különböző színpadméreteket vettem figyelembe. Bizonyos mértékig szélességben is állítható lesz a díszlet. Szállítás szempontjából a nagy felületek nem csak lapra bonthatóak, hanem alumíniumból készülnek, így a tömegük is kedvezőbb.

A darab a jelenben játszódik, de egyben ablakot nyit a múltra. Múlt és a jelen hogyan kapcsolódik össze vizuálisan? Neked melyik a kedvenc korszakod? Melyik áll hozzád közelebb?

Világítással tudjuk majd elkülöníteni az időeltéréseket. Ezt segítik közben az operafóliás falak, amik lehetőséget adnak projektoros vetítéshez is. Én a jelent szeretem, megélni a lehető legjobban.

forrás: DérynéProgram

Előző cikk

EUDR halasztást kér a német kancellár

Következő cikk

Vadátjárókat vizsgálnak a Soproni Egyetem kutatói




(x) hirdetés
Kapcsolódó bejegyzések
Tovább

ÉKFM működési változás

Ezúton tájékoztatjuk olvasóinkat, hogy az Élő Környezetért Felelős Minisztérium működésével kapcsolatos következő lépésként az erdészeti tárgyú adatszolgáltatások díjának…
Exit mobile version