Az alapvető jogok biztosa, dr. Kozma Ákos az utóbbi években több erdőgazdasághoz is kilátogatott, hogy megtapasztalja a fenntarthatóság érdekében a zöldvagyonnal végzett szakmai törekvéseket.
Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala jó ideje szoros együttműködésben áll az állami erdőgazdaságokkal. Az elmúlt időszakban több gyermekotthon, lakásotthon felújítását kezdeményezte, a projekt mögé többek között állami erdőgazdaságok szakemberei is csatlakoztak. A kezdeményezésből is látszik, hogy a gyermekek, fiatalok iránti segítségadás elsőrendű feladatai közé tartozik az alapvető jogok biztosának, azon belül is a környezetre, az erdő szeretetére való nevelést tekinti a legfontosabbnak.
Miben mutatkozik meg az alapvető jogok biztosa és az állami erdőgazdaságok közötti együttműködés?
– Az állami erdőgazdaságokkal számos területen működünk együtt, hiszen nagyon sok esetben közösek a céljaink. Biztosítani és támogatni szeretnénk a környezeti értékek és a természetes erőforrások védelmét, szeretnénk előmozdítani az erdők, a biodiverzitás és a zöldvagyon fenntartható kezelését, ezzel elősegítve a jövő generációi számára is egy élhető, egészséges környezet fenntartását.
Ez a partnerség nemcsak a természetvédelemről szól, hanem arról is, hogy az erdőkkel kapcsolatos értékeket és felelősséget megismertessük a társadalom minden rétegével, különösen a gyermekekkel és fiatalokkal.
Közös projektek révén olyan kezdeményezések jöhetnek létre, amelyek hozzájárulnak a természet fenntarthatóságához, az állampolgárok környezeti tudatosságának növeléséhez és különösen a gyermekek, fiatalok természeti értékek iránti szeretetének kialakításához. Az ilyen kezdeményezések közül fontosnak tartom kiemelni a gyermekotthonok ombudsmani felújítási programját. Az alapvető jogok biztosaként kiemelt figyelmet fordítok a gyermekek jogainak védelmezésére. Ennek jegyében folyamatosan nyomon követem Magyarországon a gyermeki jogok érvényesülését, így többek között rendszeresen látogatásokat teszek hazai gyermekvédelmi intézményekben. A Rum községben található speciális gyermekotthonban 2021 nyarán tartott ombudsmani látogatás után kiadott jelentés hiányosságokat tárt fel az intézménynek helyet adó épület állapotát illetően. Ezek orvoslására – a jogvédő munkán túli közvetlen segítségnyújtás érdekében – kezdeményezésemre 2021-ben elindult a gyermekotthonok ombudsmani felújítási programja dr. Tóth Tamás bv. altábornagy úr, a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka, valamint Zambó Péter erdőkért és földügyekért felelős államtitkár úr segítő közreműködésével.
Az utóbbi években több erdőgazdaságot is meglátogatott. E látogatások során mit tapasztalt a zöldvagyon kezelése, az azzal való gazdálkodás kapcsán?
– Látogatásaim során tapasztalhattam, hogy az állami erdőgazdaságok nagy felelősséggel, elkötelezettséggel és szakértelemmel gazdálkodnak a rájuk bízott zöldvagyonnal. Az erdő mint nemzeti kincs hosszú távú, fenntartható kezelése biztosítja az ökoszisztéma védelmét, az élővilág sokféleségének megőrzését, valamint hozzájárul a klímaváltozás hatásainak mérsékléséhez.
Az erdőgazdaságok példaértékű munkát végeznek az erdők megóvása, fenntartható kezelése és a biodiverzitás megőrzése érdekében. Látogatásaim során egyértelműen kirajzolódott, hogy nem csupán gazdasági, hanem természetvédelmi szerepet is betöltenek, és elkötelezettek az iránt, hogy a természeti erőforrásokat a jövő generációi számára is megőrizzék.
Legutóbb, néhány hete például a visegrádi Erdőanyai-völgybe látogattam, ahol Zambó Péter erdőkért és földügyekért felelős államtitkár és Reinitz Gábor, a Pilisi Parkerdő Zrt. vezérigazgatójának kíséretében a Parkerdő szakmai munkáját tekintettem meg. A „Visegrád 77 A” erdőrészlet, az úgynevezett Madas-erdő a hazai örökerdő-gazdálkodás egyik legkorábbi előfutára. Az erdész szakemberek a folyamatos erdőborítást biztosító örökerdő-gazdálkodás elveit alkalmazzák, amelyek az erdő ökológiai és társadalmi funkcióinak hosszú távú megőrzését szolgálják. Ezen erdőkezelési eljárás egyúttal a természetvédelmi szempontokat is szervesen integrálja a gazdálkodásba, például a többkorú, változatos szerkezetű, elegyes – és nem utolsósorban – a holtfában gazdagabb erdők kialakítása révén. Ugyanis az erdőgazdálkodás és a természetvédelem közötti összhang kulcsfontosságú a fenntartható fejlődés szempontjából.
(Forrás: Alapvető Jogok Biztosának Hivatala)
Az Ön kezdeményezésére az elmúlt időszakban több gyermekotthon, lakásotthon felújítása valósult meg egyebek mellett egyes állami erdőgazdaságok közreműködésével. Ezen elismerésre méltó projekt megvalósításában miért számított a hivatal együttműködő partnerként az erdőgazdaságokra?
– A gyermekotthonok ombudsmani felújítási programjának indulása óta ez a harmadik esztendő, és azóta egyre többen csatlakoznak a projekthez. Böjte Csabát tudnám idézni, aki azt mondta: „Aki nem hisz abban, hogy mennyi jó ember van, az kezdjen el valami jót tenni, és meglátja, milyen sokan odaállnak mellé”. Személyes szerepvállalásom és hivatalom koordinálása mellett a projektben aktív közreműködőként mindvégig kiemelt szerepet kapott a Büntetés-Végrehajtás Országos Parancsnoksága, valamint az Agrárminisztérium Erdőkért és Földügyekért Felelős Államtitkársága, az egyes intézmények felújításába pedig bekapcsolódott – többek között – a Szombathelyi Erdészeti Zrt., a Mecsekerdő Zrt., a VERGA Zrt., az Ipoly Erdő Zrt., illetve az Északerdő Zrt.
A gyermekotthonok és lakásotthonok felújítása során nem csupán építőanyaggal és szakértelemmel járultak hozzá a projektekhez, hanem olyan közösségi szellemet hoztak magukkal, amely szintén az egészséges, biztonságos környezet megteremtését célozta a fiatalok számára.
Az erdőgazdaságok támogatásával megvalósult projektek így nemcsak az infrastruktúra fejlesztését szolgálták, hanem a gyermekek jólétéhez, fejlődéséhez és életminőségük javításához is hozzájárultak. Az ilyen felújítások javítják az életkörülményeket, valamint az ott élő gyermekek számára példát is mutatnak a természeti erőforrások fenntartható kezeléséről és a közösség iránti felelősségvállalásról.
Miért tartja kiemelten fontosnak az alapvető jogok biztosa a gyerekek, fiatalok környezeti, erdő szeretetére való nevelését?
– Számomra alapvető fontosságú, hogy a gyermekek és a fiatalok környezettudatos nevelésben részesüljenek, hiszen a jövő nemzedékeinek felelőssége lesz a természet és a biodiverzitás megóvása. Az erdő szeretetére és a természet tiszteletére való nevelés segít abban, hogy a gyermekek ne csak ismerjék a környezeti értékeket, hanem belső késztetést érezzenek azok védelmére. Ez a szemlélet hozzájárul a társadalmi felelősségvállalás és a fenntarthatóság elmélyítéséhez, valamint a gyermekek egészséges mentális és fizikai fejlődéséhez. Az erdőkkel való közvetlen kapcsolat kiépítése, a természeti környezet megóvásának fontosságát hangsúlyozó oktatási programok segítenek abban, hogy a fiatalok ne csupán passzív befogadói, hanem aktív őrzői és védelmezői legyenek a környezeti értékeknek. A fenntartható jövő biztosítása csak úgy valósítható meg, ha a következő generációk is elkötelezettek a környezet védelme iránt.
Az elmúlt három év során elért eredmények tanúsítják, hogy az összehívott együttműködések az infrastruktúra megújításán túl arra is képesek, hogy életeket tegyenek jobbá. A kezdeményezések egyre nagyobb publicitást kapnak. Hogyan tovább?
– A növekvő figyelemnek örülök, hiszen egyre több emberhez jut el a projekt üzenete. Nagyon büszkék vagyunk az eredményekre, de ugyanilyen fontosnak tartom azt a szemléletformálást és tudatosságnövelést, amiről beszéltem, hiszen a kezdeményezés egyes határterületei – legyen szó akár a gyermekvédelemről, akár a magyarországi erdőgazdálkodásról – ritkán kerültek címlapokra. Ezért mindenképpen üdvözlendőnek tartom, hogy e téren sikerült előbbre lépnünk. Hivatalba lépésem óta rendkívül fontos számomra, hogy aktív, cselekvő és elérhető ombudsman legyek. Az elmúlt években kollégáimmal többszáz intézményt látogattam meg személyesen. Azt vallom, hogy a valós helyzetről meggyőződni számítógépek, mobiltelefonok képernyőjéről, mások elmondásából kevésbé lehetséges.
Meggyőződésem, hogy a személyes jelenlétet nem pótolhatja semmi. Ott kell lenni. Ez igazi terepmunka. Most is folyamatosan járjuk az országot, vizsgáljuk azokat a területeket, ahol egy, a korábbi hagyományokat követő összefogással hasonló eredményeket tudunk elérni.
Azon vagyunk, hogy azokat az erőforrásokat, amelyekről korábban már beszéltem, továbbra is becsatornázhassuk olyan intézményekbe, ahol erre szükség van és ahol annak nagyon jó hasznát veszik.
Mit üzenne a hazai és külföldi olvasóknak, érdeklődőknek, kollégáknak?
– Norvégiában ismernek egy kifejezést, ami úgy szól: „friluftsliv”. Ha röviden meg kellene fogalmazni, hogy ez mit jelent, akkor azt mondanám, egy olyan filozófiát, ami a természetben rejlő kincsek felfedezésére, azok tiszteletére és a mindennapok során belőlük történő merítkezésre ösztönöz. Ez az életmód nem csupán a szabadban töltött időt helyezi előtérbe, hanem a természethez való kapcsolódást, a fenntarthatóságot, az emberi test, lélek és szellem harmóniáját is. Tehát lényegében annak felismerését, hogy egészségünk, pszichés és fiziológiai egyensúlyunk szempontjából mennyire fontos, hogy éljünk és jól éljünk mindazzal, amit természeti környezetünk nekünk megad. Elsősorban tehát azt üzenném nekik, hogy legyenek nyitottak a minket körülvevő természeti környezetre, az abban rejlő szépségekre, természeti környezetünk ajándékaira.
Fedezzék fel a magyarországi erdők, tavak, hegyek-völgyek nyújtotta nyugalmat és inspirációt. Nyissanak az új tapasztalatokra, és törekedjenek arra, hogy felfedezzék környezetükben és általa saját magukban is azokat az értékeket, amelyek a mindennapok gyakran erősen sodró lendületét némiképp megtörve tudnak harmóniát csempészni életünkbe.
És arra kérem őket: legyenek felelősek. A természet szeretete felelősséggel is jár. Vigyázzunk rá, hogy unokáink is élvezhessék! Óvjuk meg tisztaságát, épségét, és gondoskodjunk arról, hogy fenntartható módon élvezzük annak kincseit. Minden tettünk hatással van a környezetre, ezért fontos, hogy ezt tudatosan és gondosan végezzük. Külföldi kollégáimnak pedig azt üzenném, amit oly sokszor tettem már meg személyesen is: hogy kezdeményezzenek bátran, legyenek ösztönzők, motiválók. Legyenek ők a háló, ami saját munkatársaik erőforrásait összegyűjti, és legyenek ők a lencse, amely mindezt közös örökségünk és hagyatékunk érdekében összpontosítja. Mert az együttműködés ereje az, ami hidakat épít nemcsak emberek, hanem közösségek és nemzetek között is, és ez az alapja egy jobb és fenntarthatóbb jövőnek. Az ombudsmani gyermekotthon-felújítási program azt hiszem, ennek egy szép példáját adja.
forrás: MagyarMezőgazdaság
