Egyre nagyobb cipőt húz a fenntartható építészet, amelynek letéteményesei a környezetbarát alapanyagokat felhasználó készházak. Szükség is van a reformra, hiszen az épületek energiafogyasztása több, mint aggasztó méreteket ölt. Magyarországon is egyre inkább teret nyer a környezetbarát épülettervezés és- kivitelezés, amely egy hivatalos bemutatóközpontot is kapott. Szentendrén épül fel ugyanis a Nemzeti Mintaházpark és Látogatóközpont.
Cselekednie kell az építőiparnak. Ez az egyszerű kijelentés több irányba is továbbhaladhat, ám jelen esetben arról van szó, hogy az Európai Bizottság statisztikái szerint az EU energiafogyasztásának 40 százaléka, míg az üvegházhatásúgáz-kibocsátás 36 százaléka írható az épületek számlájára, ami tetemes arány.
Az Európai Parlament ezért márciusban 370 igen, 199 nem, és 46 tartózkodás mellett megszavazta az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelv felülvizsgálatát. Ennek értelmében 2030-tól új szabályok lépnek életbe az épületek energiafogyasztása és károsanyag-kibocsátása terén. A jelzett dátumtól kizárólag kibocsátásmentes épületeket lehet létesíteni, ennek elmulasztása akár szén-dioxid-kvóta fizetésével járhat.
fotó: Papajcsik Péter / Index
A cél az Európai Unió 2050-re kitűzött karbonsemlegességi célkitűzéseinek felgyorsítása. A szigorítás klímaváltozás megfékezése mellett ráadásul a rezsiköltségek visszaszorítását is segíti. A tagállamok a nagyon szigorú szabályok teljesítéséhez az épület teljes életciklusára vonatkozó globális felmelegedési potenciált (GWP) vehetik alapul. Ez azt jelenti, hogy az építkezéshez felhasznált termékek gyártásával, beépítésével, bontásával és ártalmatlanításával járó üvegházhatásúgáz-kibocsátással is számolni kell.
Az uniós irányelvvel előtérbe kerülnek a természetes, újrahasznosítható, biológiailag lebomló anyagok, például a kenderből készülő szigetelések, kenderbeton, fa és más növényi alapú anyagok, mint a szalma és a vályog, amelyek elősegítik az épületek fenntarthatóságát és hosszú távú környezetbarát működését. Ezek az anyagok a beépítés helyszínének közelében előállíthatóak és felhasználhatóak. Ahogy arról korábban az Indexen beszámoltunk Magyarország mindezt önerőből képes elérni, import nélkül, vagy minimális behozatalra szorulva.
Ha a skandinávoknak ez kell, mi sem járhatunk vele rosszul
Előregyártható, gyors, fenntartható, ráadásul olcsóbb lakhatást biztosít.
Lapunk arról is több ízben írt, hogy a fa- vagy éppen a kendervázas készházak jelenthetik a minimális kibocsátással járó épületek jövőjének egyik pillérét. A skandinávoknál vagy épp az Egyesült Államokban évtizedek óta nagy keletje van a készházaknak. Egy jól kivitelezett, előregyártott elemekből álló készház minőségben felveszi a versenyt a hagyományos téglaépületekkel. Árban ha nem is sokkal, de olcsóbb, a kivitelezés azonban – épp az előregyártásnak, illetve a számos cég által vállalt generálkivitelezésnek köszönhetően – pontosabb és kevesebb időt vesz igénybe. Emellett az ökológiai lábnyom nagy fokú csökkentése is lényeges szempont.
Németországban, Ausztriában vagy épp Lengyelországban úgynevezett mintaparkokat hoztak létre annak érdekében, hogy a látogatók megismerkedhessenek ezen innovatív technológiákkal. Korábban már lehetett tudni, hogy Magyarországon is létesül egy ilyen központ, ám most kézzelfogható lépés is történt az ügyben.
Október 29-én ugyanis letették Szentendrén az ÉMI Nemzeti Mintaházpark és Látogatóközpont alapkövét, ami több, mint turistalátványosság, ám annak sem lesz utolsó. A komplexum első elemét, az 1200 négyzetméteres rendezvénycsarnokot tavaly adták át, a mintaházakat pedig 2025 tavaszán tervezik megnyitni a nagyközönség előtt.
Fotó: Papajcsik Péter / Index
A létesítmény kiemelt céljai közé tartozik az energiatudatos és környezetbarát szemléletformálás, a hazai kutatás-fejlesztési célkitűzések támogatása, valamint az építéságazati innovációk fellendítése.
Az ÉMI (Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft.) egy olyan komplex tájékoztató központot kíván megvalósítani, amely hidat képez az ágazat szegmensei között, valamint független szereplőként, szakmailag szűrt, innovatív megoldásokkal, egyedülálló információs bázisként működik.
A központ többek között az Energiaügyi, valamint az Építési és Közlekedési Minisztérium támogatásával valósul meg. Bíznak abban, hogy az egyedülálló komplexum az építőipar találkozóhelyévé, központjává válik, ahol közös fejlesztési célok, együttműködések születnek az értéklánc szereplői között. „Egy olyan iparágban, mely az egyik legnagyobb karbonlábnyommal bír, kulcsfontosságú a partnerség, a jó gyakorlatok megosztása, a szakképzés, valamint az, hogy milyen épületeket és hogyan építünk meg. Ez a komplexum pedig mindezekre olyan platformot képes nyújtani, mely egyedülálló hazánkban” – fogalmazott Határ Renáta az Építési és Közlekedési Minisztérium helyettes államtitkára.
„Az épülő létesítmény kiemelt célja, hogy hídképzőként legyen jelen az építéságazat szereplői között, lehetőséget adjon együttműködésekre, közös munkára” – mondta Mayer András János, az ÉMI vezérigazgatója.
Mayer András János, Fotó: Papajcsik Péter / Index
9+4 ház
A központ területén 9 alacsony energiájú épületet létesítenek, a házak mindegyike iparosított, azaz előregyártott technológiával épül. Valamennyi ház rendkívül alacsony vagy nulla energiaigényű lesz, így alapvetés a hőszivattyús meleg víz, a hűtési-fűtési energia-előállítás, illetve a szoláris energia felhasználása.
Ezek a házak nagyobb méretpontosságot, gyorsabb munkavégzést, jobb hőszigetelési paramétereket és precízebb kivitelezést kínálnak, így hatékonyabb megoldást jelentenek a helyszínen, hagyományos módon kivitelezett betonalappal és falazóelemekből készült házakkal szemben. A kilenc házból nyolc épület talajcsavarozással készül. Ezáltal nincs szükség a humuszréteg leszedésére, illetve környezetet terhelő betonból alapot készíteni, hiszen ezt a talajcsavar – környezettudatos megoldásként – teljes mértékben kiváltja.
Fotó: MAKÉSZ
Az épületek közül kettő moduláris családi ház lesz, melyet kulcsrakészen szállítanak a helyszínre, és 100 négyzetméter feletti mérete ellenére 3–4 munkanap alatt lakhatóvá teszik. Két olyan ház is felépítésre kerül, melyek külső megjelenésükben kilépnek a hagyományos házról megalkotott formavilágból. Az egyik egy dómház, míg a másik egy tojás formájú épület. Egy épület pedig különösen kilóg a sorból, mert ugyan előregyártott lesz, de nem fából és acélszerkezetből, hanem betonelemekből készül, a legmodernebb technológiák alkalmazásával.
Az ÉMI jelenleg is tárgyalásokat folytat további 4 házhely tekintetében, az innovatív technológiát alkalmazó cégek ugyanis egyre nagyobb arányban látnak fantáziát az egész éves bemutatóra lehetőséget adó létesítményben.
A következő években a központban olyan további fejlesztések valósulhatnak meg az iparág szereplőivel együttműködve, mint a mobilházakat bemutató terület vagy a mini-energiavilág. Utóbbi 1–1,5 méter magas működő megújulóenergiaforrás-modelleken keresztül mutatja be a víz, a szél, a nap és a biogáz hasznosítását, érdekes és hasznos információt nyújtva a látogatók széles körének.
Fotó: Papajcsik Péter / Index
A jövő zálogai
Az innovatív megoldások tehát kulcsfontosságúak annak érdekében, hogy az építőipar nulla közelébe redukálja karbonkibocsátását. Arra a kérdésre, hogy az építőipar jövőjét látjuk-e megelevenedni a szentendrei mintaházparkban, Borka Árpád készházszakértő határozott igennel válaszolt. Az ÉVOSZ-on (Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége) belül működő MAKÉSZ (Magyar Környezettudatos és Szerelt Technológiás Vállalatok Szövetsége) elnökségi tagja felhívta a figyelmet, hogy a favázas készházépítészet nem csak a jövőt, hanem már a jelent képviseli.
A MAKÉSZ korábban rámutatott arra a problémára, hogy favázas készházak gyártásához szükséges alapanyagok jelenleg szinte csak import útján elérhetők. Ezért törekedni kell rá, hogy idehaza is találjanak megfelelő anyagokat, és azokat megfelelő minősítéssel lássák el. Ennek érdekében kísérletek folynak hazai fafajok hibrid alkalmazására, továbbá például kenderből előállított szigetelések, illetve egyéb kender- és vályogalapú építőanyagok alkalmazására. „Népszerűsíteni kívánjuk a faépítészetet, erősíteni a fa használatát, nemcsak a családi házas szegmensben, hanem a társasházakban, a középületeknél (iskolák, óvodák, stb.), valamint a felújításoknál is” – jelezte Borka Árpád, aki rámutatott: igazolt tény, hogy a természetes, helyben előállítható építőanyagok megoldással szolgálhatnak korunk építőipari kihívásaira és környezetvédelmi problémáira.
A faépítészet mellett az építőipar jövőjének egy nem annyira új letéteményese az ipari kender, illetve az abból történő építőanyag gyártása. Magyarországon évtizedekkel ezelőtt világviszonylatban is kiemelkedő jelentőséggel bírt az ipari kender termesztése, ami egy karbonnegatív mezőgazdasági növény, és amit mintegy 85 ezer hektáron műveltek, ami ma 40 ezer darab 100 négyzetméteres alapterületű családi ház megépítéséhez szükséges kendert biztosítana.
Fotó: Papajcsik Péter / Index
Borka Árpád az Indexnek elmondta: lépéseket tettek az ipari kendertermesztés felélesztéséért. Idén mintegy 54 hektáron vetettek ipari kendert, az első aratás már meg is történt. Jövőre 700 hektáron folytatódik a termesztés, és megvalósul az első újkori kenderfeldolgozó üzem is. A szakember arra is kitért, hogy kenderből több építőanyag is előállítható. A teljesség igénye nélkül:
- A kenderrostból, mely a növény szárának külső része, szálas hőszigetelést lehet gyártani, amely födémszigetelésként, készházak belső falszigeteléseként, valamint külső homlokzati hőszigetelésként is felhasználható.
- A kender belső, fás része a pozdorja, amelyből födémbe, falszerkezetbe befújható hőszigetelés állítható elő.
- A kenderpozdorjából és mészből víz hozzáadásával kendermészbeton állítható elő, melyből zsaluzat közé vázkitöltő hőszigetelt falakat lehet készíteni, de kendertéglát is gyárthatunk belőle.
- A kenderből úgynevezett kenderfát is elő lehet állítani, mely statikai tulajdonság tekintetében a rétegelt-ragasztott fával vetekszik, így alkalmas családi házak, tetőszerkezetek, akár nagyobb épületek statikai vázszerkezetének megvalósítására.
- A felsoroltakon kívül az OSB-hez hasonló építőlemezek is előállíthatók, melyek az építőiparban és a bútoriparban is használhatóak.
„Az ipari kenderből készülő otthonok hőszigetelése 45 centiméter falvastagság mellett másfélszer túlteljesíti a szigorú energetikai előírásokat. Az általánosságban használt szálas és polisztirol-szigetelésű házakkal szemben ezek az ingatlanok 3-4-szer jobb hőtárolótömeggel rendelkeznek, így a nyári átmelegedés ellen is hatékonyak, és mentesek a betegépület-szindrómától” – mondta Borka Árpád, aki ennél is továbbment. Szerinte a kenderrel a műanyagipar 80–90 százalékát ki lehetne váltani a következő 10 évben.
Felére csökkenthető az import
Borka Árpád felhívta a figyelmet, hogy 2025. január elsejétől életbe lépő, OTÉK-ot (Országos Településrendezési és Építési Követelmények) váltó TÉKA (településrendezési és építési követelmények alapszabályzata) érezhetően előnyben részesíti a környezettudatos házépítőket.
A példa kedvéért, ha valakinek van egy 500 négyzetméteres építési telke, aminek 20 százalékos a beépíthetősége az övezeti besorolás szerint, de a ház nem betonból és téglából, hanem környezettudatos anyagokból, mint kender, vályog, szalma és faanyagokból valósul meg, akkor 1,2-es szorzóval, azaz 20 százalékkal nagyobb beépíthetőséggel számolhat, vagyis 100 helyett 120 négyzetmétert építhet be. Ezáltal túlépíthető az övezeti besorolás, tehát a családoknak elegendő kisebb telket megvásárolniuk, amelyre nagyobb házat építhetnek, mintha általános építőanyagokból valósították volna meg a házépítést
– fejtette ki.
Borka Árpád, Fotó: Papajcsik Péter / Index
A szakember arról is beszélt, hogy a magyar építőipar jelenlegi 48 százalékos alap- és építőanyagimport-kitettségét 20–30 százalékosra lehetne csökkenteni az idehaza is elérhető alapanyagok felhasználásával. „A behozatalból származó építőanyagok közel felét hazai vállalatok is elő tudnák állítani, ezáltal csökkenne az importfüggőség, ami hosszú távon kiszámíthatóbbá, akár olcsóbbá is tenné az építőanyagokat. Hiszen a helyben termelt és előállított anyag esetén megspórolható az utaztatási költség, és így a karbonlábnyoma nem terheli a környezetet, továbbá a hazai vállalkozásokat hozza helyzetbe” – hangsúlyozta a szakember.
De nemcsak építkezésnél, hanem a felújítás során is jól alkalmazhatók az innovatív, természetes építőanyagok. A MAKÉSZ elnökségi tagja rámutatott: a szakma sérelmezi, hogy ezek az építőanyagok többnyire lemaradtak az állami otthonfelújítási program keretében felhasználható építőanyagok listájáról.
Példaként említette, hogy a nagy energiaigénnyel előállítható kőzetgyapot és a kőolajból készülő polisztirol-szigetelés is szerepel a felhasználható építőanyagok között, míg a természetes, ezáltal környezetbarát farost, cellulóz vagy épp a kender kimaradt, melyek a legmegfelelőbbek lennének például a régi vályogházak energetikai korszerűsítéséhez.
Márpedig bőven van mit felújítani. A hazai lakásállomány korszerűtlen, elöregedett, évente 40 ezer lakás és ház létesítésére volna szükség, a több mint 4 millió lakóegység 100 éves megújítása érdekében – és persze korszerűsíteni kellene azokat a lakásokat, melyeknél ez rentábilis módon megvalósítható. Külön felhívta a figyelmet arra a közel 800 ezer vályogépületre, mely a lakásállomány nagy részét kiteszi. Hangsúlyozta, hogy ezen épületeknél kizárólag kenderrel, farosttal és szalmával lehet elvégezni az energetikai korszerűsítés szigetelési részét, mely jelentős növelhetné a hazai természetesalapanyag-gyártók rendelésállományát.
Borka Árpád fontosnak tartja, hogy elfogadásra kerüljön az Nemzeti Építésgazdasági Stratégia 2024–2028, mely iránytűként szolgálhat építésgazdasági értéklánc jövőjét tekintve. A hazai és regionális építőanyagokat hozza helyzetbe, és kiemelt figyelmet kapnak a karbonsemleges hazai anyagok.
Pozitívumként említette, hogy az állam példamutató szerepet kíván vállalni a karbonsemleges építészet terén. Ez abban ölt testet, hogy az állami építmények építésénél használni fogja a hazai természetes építőipari alapanyagokat. Ehhez persze szükséges, hogy az építőanyagárak versenyképesek legyenek, azaz maximum 5 százalékos pluszköltséget jelenthetnek az importból származó fősodratú alapanyagokkal szemben. Az állami beruházásoknál a karbonsemleges épületek építésének kötelezettsége 2028-tól érvényes, két évvel később ez kiterjed a magánszemélyekre és a vállalkozásokra is.
Fotó: Papajcsik Péter / Index
A szakemberhiány is orvosolható
A MAKÉSZ elnökségi tagja kiemelte, hogy a 70-es években volt olyan év, amikor 90 ezernél több lakás és ház épült az országban, aminek fő oka, hogy akkor a lakásépítések 90 százaléka iparosított technológia volt. Napjainkban évente mindössze 12–13 ezer körüli új lakás épül, mely jelentősen leterheli a vállalkozásokat, ezért napjainkban hagyományos módon ennek a duplája nem is tudna több felépülni a szakemberhiány miatt, de az üzemi előregyártás teret ad a hatékonyság növelésére.
A házgyári előállítás ismételt felfutása a szakemberhiányra is megoldást jelenthetne. Manapság az üzemi előre gyártás már sok esetben robotizált anyagmegmunkálást és szerelést jelent, rendkívül kis fizikai emberigénnyel a gyárban, annál inkább nagyobb mérnökkapacitással.
„A szakma készen áll a növekedett rendelésállományra, de ehhez persze az is szükséges, hogy elinduljon valójában egy átgondolt és átlátható lakástámogatási rendszer, egy kamatplafon és egy bérlakásépítési program, valamint fontos, hogy ne kizárólag a fiatalokat és gyerekeseket, gyermeket vállalókat ösztönözzék, hiszen nagyon sok egyedülálló vagy egygyermekes családnak is jogos igénye a fenntartható és igényes lakhatás megteremtése” – fogalmazott Borka Árpád.
forrás: index.hu
