Újabb jelentős átalakítás előtt állhat a magyar vadászat és vadgazdálkodás. Bóna Szabolcs agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter már nem egyszerűen egyes vadászati szabályok módosításáról beszél: a vadállomány valós létszámára épülő rendszert, nagyobb átláthatóságot, egyértelműbb felelősséget, valamint szemlélet- és generációváltást sürgetett. A miniszter megszólalásának különös súlyt ad, hogy néhány nappal korábban váratlanul távozott az Országos Magyar Vadászkamara több mint egy évtizede hivatalban lévő elnöke.
Jámbor László szeptember 21-én, azonnali hatállyal mondott le az Országos Magyar Vadászkamara elnöki posztjáról. Távozását hivatalosan nem indokolta, noha idén márciusban még újabb ciklusra választották meg. A Telex értesülése szerint a lemondást nem sokkal egy régóta várt minisztériumi egyeztetés előzte meg, amely a lap információi szerint nem egészen úgy alakult, ahogy azt Jámbor remélte. A vadászkamara ugyanakkor azt közölte, hogy az elnök nem indokolta döntését. Ezt követően tört ki a vadászat körüli vita, amiben egy tiszás csavar is bekerült.
Bóna Szabolcs ezt követően már a magyar vadgazdálkodás egészének jövőjéről beszélt. A miniszter szerint a kérdés túlmutat azon, hogy ki vezeti majd a kamarát. Úgy fogalmazott: a vadászat nem „úri huncutság”, és nem lehet a kiváltság, a reprezentáció vagy a luxus szinonimája. Ehelyett stratégiai jelentőségű szolgálatként kell működnie, amely az erdőgazdálkodás, a mezőgazdaság és a természeti környezet egyensúlyát segíti.
A miniszter legfontosabb üzenete a vadlétszámra vonatkozott
Bóna szerint egy erdő vagy mezőgazdasági terület nem képes korlátlan számú nagyvadat eltartani. Ha az állomány meghaladja a terület eltartóképességét, annak költségét elsősorban a gazdálkodók, az erdők és az élőhelyek fizetik meg. A vadállomány szabályozását ezért a vadgazdálkodás egyik legfontosabb feladatának nevezte. A jövő rendszerét szerinte
- valós állományadatokra,
- szakmai döntésekre,
- átlátható működésre
és világos felelősségi viszonyokra kell építeni.
Ez azért különösen lényeges, mert a hivatalos vadgazdálkodási számok körül korábban komoly ellentmondások mutatkoztak. A Világgazdaság korábbi cikke szerint az Országos Vadgazdálkodási Adattár 2025/2026-os adatai alapján 2025 tavaszán 120 024 gímszarvast tartottak nyilván Magyarországon, miközben az ezt követő vadászati évben 96 390 példány került terítékre. Ennek ellenére a következő tavaszi állománybecslés már 123 580 állatról szólt. A vaddisznónál még látványosabb az eltérés: a 43 193 példányos becsült állomány mellett 150 615 állat került terítékre, majd a következő évre ismét 44 614 példányos állományt becsültek. Az adattár maga is arra utal, hogy például a gímszarvas tényleges országos állománya akár 250–300 ezer példány lehet.
Bóna mostani kijelentése, miszerint „adatokra és valós állományviszonyokra” kell építeni a rendszert, ezért lényegében ugyanarra a problémára mutat rá: a vadlétszámról rendelkezésre álló becslések és a tényleges terítékadatok között túl nagy lehet az eltérés.
Már nyáron lazítottak a vadászati szabályokon
A változtatások egy része ráadásul már életbe is lépett. A Világgazdaság augusztus végén írta meg, hogy Bóna Szabolcs rendelete több ponton módosította a vadászat és a vadgazdálkodás részletszabályait. Bizonyos feltételek mellett a korábbi 25 helyett már akár 40 vadász is részt vehet társas nagyvadvadászaton, bővült az elektronikus hívóeszközökkel vadászható fajok köre, és több állat éjszakai vadászata is lehetővé vált.
Az új szabályozás szerint a 40 fős hajtásokhoz legalább tízezer hektáros, minimum 50 százalékban erdősült terület szükséges, továbbá minden megkezdett tíz vadász után legalább egy hivatásos vadásznak jelen kell lennie. Az éjszakai vadászat szabályai is változtak, és a pézsmapocok is bekerült az így elejthető fajok közé. Emellett jóval szélesebb körben engedélyezett az elektronikus akusztikai hívóeszközök használata.
A két intézkedés együtt már egyértelmű irányt jelez: a vadállomány intenzívebb szabályozása felé mozdulhat a rendszer. A jogszabályi könnyítések megadják ehhez az eszközöket, Bóna Szabolcs szeptemberi nyilatkozata pedig már azt is világossá teszi, hogy a kormány a jelenlegi vadlétszámot több területen túl magasnak tarthatja.
Teljes vadászati törvénymódosítás is jöhet
A folyamat ezzel még nem ért véget. Bóna Szabolcs szeptember elején a Hektár Magágy agrárszakmai podcastban már arról beszélt, hogy a vadászati törvényhez és a teljes vadászati szabályozáshoz is hozzá kívánnak nyúlni. A miniszter akkor azt mondta, hogy a jelenlegi rendszer nem működik megfelelően, ezért változtatásra van szükség.
A mostani megszólalás ezt már konkrétabb iránnyal tölti meg. A miniszter szemléletváltást és generációváltást sürget, miközben hangsúlyozza, hogy a tapasztalt hivatásos vadászok tudását meg kell őrizni. Azt is jelezte, hogy a változtatáshoz szükség lesz a vadásztársaságok, a vadásztársadalom és a szakmai szervezetek együttműködésére, illetve – megfogalmazása szerint – „a vadásztársadalmon belüli békére”. Amennyiben tehát ezt az elvet a következő törvénymódosításokban is érvényesítik, akkor az augusztusi – nagyobb hajtásokat és több technikai eszközt engedélyező – változások csak az első lépést jelentették.
forrás: vg.hu 10-04
