Nem meglepő módon a magyarok többsége nem ért egyet azzal, hogy a tűzifahiány csökkentése érdekében a kormány könnyített a fakitermelés szabályain. A budapestieknek jobban fáj ez az intézkedés, mint a községben élőknek, de az elutasítottság nő az iskolai végzettséggel is – derül ki a Pulzus Kutató lapunk megbízására készített felméréséből.
Nagy port kavart a kormány augusztus eleji döntése, amellyel engedélyezte, hogy tilalmi időben is lehessen az erdőkben fát vágni, és engedélyezte a tarvágást is. A döntés mögött az állhatott, hogy a magyar lakosság egy része a rezsiemelés bejelentését követően elkezdett betárazni tűzifából, amely miatt hiány alakult ki a piacon és az árak is felkúsztak (kisebb mértékben, de itt az áremelkedés már 2021 végén elindult).
Emiatt az ország legszegényebb falvaiban élők úgy várják a telet, hogy szemernyi tűzifájuk sincs tartalékban, kiépített gázhálózat híján gondban vannak azok a társadalmi szervezetek is, amelyek ezekben a térségekben tanodákat, iskolákat, óvodákat működtetnek
A heves tiltakozások eredményeképpen augusztus közepén az agrárminiszter miniszteri utasítást adott ki a rendelettel összefüggésben. E szerint a fakitermelést könnyítő szabályok jövő március végéig lesznek érvényben, az állami tulajdonú természetvédelmi területeken pedig továbbra is tilos az őshonos fák tarvágása. A megnövekedett tűzifaigényt elsősorban akácok kivágásával kell teljesíteni.
A fakivágások könnyített szabályai csak akkor alkalmazhatók, ha a 2022-es kitermelési tervben foglaltak végrehajtásával a tűzifa-keresleti igény nem elégíthető ki.
Ez csak “kozmetikázás”?
A miniszteri utasítás némiképp javít a helyzeten, de például a Greenpeace környezetvédő szervezet szerint ez csak “kozmetikázás”, ugyanis a kormányrendelet, amely lehetőséget ad erdeink pusztítására és kiárusítására, még mindig érvényben van. A szervezet felmérése szerint az emberek többsége nemet mond az erdőirtásra.
Ezt támasztja alá a Pulzus Kutató lapunk megbízásából készített reprezentatív felmérése is, amely szerint a válaszadók 21 százaléka ért egyet az intézkedéssel és 65 százaléka utasítja el. 14 százalék nem tudott vagy nem szeretett volna válaszolni.
![](https://www.napi.hu/fototar/fototar/202208/orig/image1660741161.jpg/900/)
Érdekes, hogy községben élők 25 százaléka szeretné, hogy könnyebb legyen tűzifához jutni, a kisebb városokban 22, a megyeszékhelyeken 14, Budapesten pedig 18 százalék.
Az arány abból a szempontból érthető, hogy a kisebb településeken többen fűtenek fával, mint a városokban, azonban a döntés leginkább az ő “bőrükre megy”, hiszen – a légszennyezés mellett – a természeti környezet pusztítása, a biodiverzitás csökkenése az, ami következhet az erdők megritkításából, tarvágásából.
![](https://www.napi.hu/fototar/fototar/202208/orig/image1660741215.jpg/900/)
A kutatásból az is kiderül, hogy minél több iskolát végzett valaki, annál inkább elutasítja az intézkedést. Az általános iskolát végzettek 63 százaléka nem szeretné, hogy tömegesen vágják ki a fákat, ez az arány azonban a diplomásoknál már 73 százalék.
![](https://www.napi.hu/fototar/fototar/202208/orig/image1660741202.jpg/900/)
Korosztályok szerint nem alakult ki törésvonal a kérdésben, csak annyi derült ki, hogy a 40-59 évesek valamivel többen szeretnék hallani a láncfűrészek zaját az erdőben, de a különbség csak pár százalékpontos a többi korosztályhoz képest.
![](https://www.napi.hu/fototar/fototar/202208/orig/image1660741189.jpg/900/)
Ezt kell tudni a kutatásról
A Pulzus Kutató felmérése 1000 fő megkérdezésével történt, a válaszok reprezentálják a magyar felnőtt lakosság véleményét. Ez azt jelenti, hogy az adatok nem, kor, iskolai végzettség és településtípus szerint a magyar alapsokasági adatoknak megfelelően tükrözik a felnőtt, 18 pluszos lakosság véleményét.
forrás: napi.hu 09-05