Magyarország EU-hoz csatlakozása változásokat hozott a szakterületet szabályozó előírásokban. Új jogszabályokkal és műszaki előírásokkal kell megismerkednie a faipari termékeket gyártó vállalkozásoknak a szabályok követéséhez.
A magyar szabványokat felváltva a külső homlokzati ablakok, erkélyajtók, tetőablakok és bejárati ajtók esetében harmonizált európai termékszabvány[1] lépett életbe, mely a termékek CE-jelölésének alapját képezi. Hasonló módon termékszabványa van a garázskapuknak, ipari kapuknak[2] és a függönyfalaknak[3] is. A szakterületre vonatkozó szabványok megkereshetők a Magyar Szabványügyi Testület honlapján az ingyenes szabványjegyzék ICS 91.060.50 Ajtók és ablakok fejezetéből, vagy a szabványcím szerinti keresésben keresőszavak segítségével.
1. ábra Szabványkereső felület az MSZT honlapján
Az építési termék direktíva (CPD) európai 305/2011/EU számú építési termék rendelettel – az angol Construction Product Regulation kifejezés alapján CPR, – való felváltása[4] jogi szempontból újra szabályozta az építési termékek gyártásának és forgalomba hozatalának kereteit. Ennek hatására módosult az Építésügyi Törvény[5] és az európai rendelet előírásainak kiegészítéseként megjelent a 275/2013. (VII. 16.) számú Kormányrendelet[6], mely a beépíthetőséggel kapcsolatos kérdésekre is választ ad. A jogszabályok szövege hatályos állapotban elérhető a Nemzeti Jogszabálytár honlapján.
Az építési termékek gyártóinak 2013. július 1-e óta a harmonizált szabvánnyal rendelkező termékek esetében a 305/2011/EU rendelet III. melléklete szerinti teljesítménynyilatkozattal kell igazolnia a gyártott termékek teljesítményét. (Megjegyzés: Teljesítménynyilatkozatról szóló írás már 2014-ben megjelent és megtalálható a faipar.hu cikkarchívumában.) Az említett harmonizált szabványok jegyzéke az egyes termék irányelvekhez kapcsolódóan az Európai Bizottság NANDO információs rendszeréből[7], listázható.
2. ábra: Az építési termékek (Construction products) rendeletével harmonizált szabványok listázhatók a NANDO adatbázisból
A termékszabványban felsorolt teljesítményjellemzőhöz kapcsolható osztályozás és számszerű értékek meghatározása egy típusvizsgálat keretében történhet. A típusvizsgálat általános esetben – a 305/2011/EU rendelet V. melléklete szerinti 3. teljesítmény állandóság értékelési rendszer szerint,- bejelentett vizsgálólaboratórium által végzett és Első Típusvizsgálati Jegyzőkönyvben kerül dokumentálásra. A NANDO adatbázisban a termékszabványhoz kapcsolódóan kikereshetők a bejelentett szervezetek (Notified Body-NB) és az országok kijelölt műszaki értékelést végző szervezetei (Technical Assesment Body-TAB). Köztük az ÉMI Nonprofit Kft. központi laboratóriuma NB1415 számon.
3. ábra: A bejelentett szervezetek, akkreditált laboratóriumok listája a NANDO szerveren
Az első típusvizsgálatnak ki kell terjednie a termékszabványban meghatározott alapvető jellemzőkre – ez ablakok esetében a hat tulajdonság a 23 jellemzőből, – melyet mintatesteken végzett laboratóriumi vizsgálatok és számítások igazolnak.
A terméktípus műszaki dokumentációjának való megfelelést, – és az első típusvizsgálaton átesett mintapéldánnyal való termékazonosságot – a termékgyártó által bevezetett és folyamatosan végzett üzemi gyártásellenőrzési rendszer (ÜGYE) igazolja. E két feltétel együttes teljesülése esetén a termékgyártó elhelyezheti a terméken vagy annak csomagolásán a termékszabvány mintája alapján elkészített CE-jelölést. A tulajdonságok tehát gyártási sorozat, megrendelés szinten igazoltak lehetnek.
A teljesítménynyilatkozatban közölt műszaki jellemzők alapján adott építményben való felhasználhatóságot az építész által összeállított műszaki leírással, vagy a beépítési helyszín által meghatározható követelményértékkel való összevetés útján lehet eldönteni. Ablakok és bejárati ajtók esetén az MSZ 9333:2011 szabvány[8] melléklete tartalmaz követelményértékeket a beépítési magasság és a beépítettségi elhelyezkedés alapján, mely a szélterhelés értékéből következően van megállapítva. Az utóbbi időszakban a nyílászárók kiválasztásának legfontosabb szempontjává a szerkezeti kialakításon felül a beleépített üvegszerkezet típusa vált. Az egyre szigorodó követelményeket az épületek energetikai jellemzőit meghatározó 7/2006 számú TNM rendelet módosításai jelentik. Jelenleg a lakosság számára forgalmazható nyílászárókra vonatkozó költségoptimalizált követelményszint követelményértéket az 5. melléklet tartalmazza.
4. ábra: A nyílászárókra, üvegezésekre érvényes követelményértékek. A költségoptimalizált követelményszint hőátbocsátási tényezőre vonatkozó követelmények a 7/2006 TNM rendelet 5. mellékletében.
A jövőben széles körben alkalmazandó közel nulla energiaigényű épületekben is a költségoptimalizált követelményszint szerinti nyílászárók kellenek. A teljes szerkezetre vonatkozó 1,15 W/m2K hőátbocsátási tényező és üvegezésre vonatkozó 1 W/m2K hőátbocsátási tényező teljesítése sokszor a megszokottól eltérő szerkezeti kialakítással lehetséges. A végeselem módszerrel végzett energetikai számítások szerint az üvegosztó bordák, az osztóbordák hatásaként tizedekkel rosszabb eredmények születnek. Még a kétszárnyú kialakítás csomópontja is rontja az ablakegységnek számító 123 x 148 cm-es méretre általában MSZ EN ISO 10077-1 módszer szerint egyszerűsített számítással meghatározott hőátbocsátási értékeket.
Az energetikai optimalizálásra vonatkozólag számtalan újítás született és volt látható az utóbbi évek szakkiállításain. Az értékek javításának egyik módja a beépítési csomópont átdolgozása oly módon, hogy a tok a falkávában takarásba kerüljön. A profil anyagának vastagításán felül azok ásványi anyagokkal való kombinálása is megjelent egyes típusoknál. A tartósság növelését is megcélzó módja lehet az alumínium borítás alkalmazása.
1. fotó: Hőátbocsátásra optimalizált szerkezeti kialakítású ablakprofil a FENSTERBAU kiállításon
A téma iránt érdeklődők további információkat találhatnak a faipar.hu cikkarchívumában és az ÉMI Nonprofit Kft. honlapján a Tudásbázis menüpont alatt található Publikációk, multimédia tartalmak között értelemszerű keresőszók használatával. A CONSTRUMA építőipari szakkiállításra összeállított EMILI tájékoztató kiadványok is segítséget adhatnak a további információszerzésben.
Írta: Papp Imre, szakértő mérnök
ÉMI Nonprofit Kft.
nyílászáró szakértő (MMK-13-4917)
ipapp@emi.hu
Tel: +36-30-307-4264
További információk, szabályozások /Irodalomjegyzék/:
[1] MSZ EN 14351-1:2006+A2:2017 jelű Ablakok és ajtók. Termékszabvány, teljesítőképességi jellemzők 1. rész: Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonság nélküli ablakok és külső bejárati ajtók című termékszabvány (Angol nyelvű) [2] MSZ EN 13241:2003+A2:2017 Ipari kereskedelmi és garázsajtók, kapuk. Termékszabvány, teljesítőképességi jellemzők (Angol nyelvű) [3] MSZ EN 13830:2015 Függönyfalak. Termékszabvány (Angol nyelvű) [4] 89/106/EGK Építési Termék Irányelv (CPD) és utódja az Európai Parlament és a Tanács 305/2011/EU Rendelete (CPR) [5] 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről [6] 275/2013. (VII. 16.) Korm. rendelet az építési termék építménybe történő betervezésének és beépítésének, ennek során a teljesítmény igazolásának részletes szabályairól [7] New Approach Notified and Designated Organisations (NANDO)http://ec.europa.eu/growth/tools-databases/nando/ -az Európai Bizottság számítógépes információs rendszere [8] MSZ 9333:2011 jelű Ablakok és külső bejárati ajtók alkalmazási előírásai [9] 7/2006. (V.24.) TNM rendelet az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról (Jelenlegi szövegállapot: 2016.01.01-től)
