Elkötelezett az Agrárminisztérium az erdőrezervátum kutatási program támogatásában, amelyre az utóbbi években közel 100 millió forintot fordítottunk, és a szükséges összegeket a jövőben is biztosítani fogjuk – jelentette be Zambó Péter erdőkért és földügyekért felelős államtitkár csütörtökön, a Pilis-oldal Erdőrezervátumban tartott sajtótájékoztatón.
Zambó Péter ismertette, hogy Magyarország jó környezeti állapotának megőrzésében területi arányuknál is nagyobb szerepet töltenek be az erdők. Az erdők kezelésének alapja a klímaváltozáshoz történő alkalmazkodás és az élőhelyek változatosságának fenntartása.
Összesen 63 erdőrezervátum van az országban, amely mellett az utóbbi években az erdészeti társaságok saját üzemi rezervátumokat is kijelöltek – tette hozzá.
Az államtitkár emlékeztetett, hogy az agrártárca átfogó programot indított az erdőrezervátumok kutatására, amelyre 2020 óta közel 100 millió forintot fordítottak. Ilyen mértékű pénzügyi támogatást harminc éves fennállása óta még soha nem kapott a hazai rezervátumprogram. Ebből az összegből idén év végéig 17 erdőrezervátum felmérése valósul meg, jellemzően dunántúli helyszíneken.
Az alapfelmérések után megkezdődik a 10 éves visszatérő felvételek elkészítése, a digitális adatbázis fejlesztése, továbbá támogatjuk a kutatási eredmények publikálását is – fűzte hozzá.
Zambó Péter elmondta, az erdőrezervátum kutatás célja, hogy a természet működését érintetlen erdőkben figyelhessék meg a szakemberek. Ez a tudás folyamatosan beépíthető a fenntarthatósági törekvéseket szolgáló erdőkezelési gyakorlatba. Erdészek és természetvédők közösen dolgoznak a felméréseken: a vácrátóti Ökológiai és Botanikai Intézet, a Soproni Egyetem Erdőmérnöki Kara és Erdészeti Tudományos Intézete mellett az állami erdészeti társaságok és a nemzeti park igazgatóságok fognak össze ebben a munkában.
Prof. dr. Bidló András, a Soproni Egyetem oktatója az erdészeti kutatás kapcsán megjegyezte: a felmérésekbe nemcsak a kutatókat, hanem hallgatóikat, vagyis a jövő erdőmérnökeit is igyekeznek bevonni, a tapasztalatokat, megszerzett tudást pedig igyekeznek továbbadni.
Ugyanazokat a fákat vizsgálják meg
Dr. Ódor Péter, az Ökológiai Kutatóközpont Ökológiai és Botanikai Intézetének igazgatója, erdőökológus ismertette, hogy az erdőrezervátumok „magukra vannak hagyva”, nincs emberi beavatkozás, ezáltal nyomon lehet követni a természetes folyamatokat. Dr. Horváth Ferenc, az intézet kutatója, az Erdőrezervátum Program felelőse elmondta, hogy a kutatás során a kitűzött mintavételi pontokon megmérik, hogy egy adott fa például mennyire egészséges, milyen magas, mekkora az átmérője. 10-15 év múlva visszatérnek az adott fához és a korábban lejegyzett adatokhoz képest megnézik a változásokat. A magterületek eredményeit később a fenntartható erdőgazdálkodásban és a természetvédelmi erdőkezelésben is hasznosítani lehet.
Végezetül dr. Csépányi Péter, a Pilisi Parkerdő Zrt. vezérigazgató-helyettese említette, hogy erdőgazdaságuk területén összesen négy darab, az országos erdőrezervátumba tartozó terület van, melyek a Pilisben, a Visegrádi-hegységben, a Gödöllői-dombságban és a Budai-hegységben találhatók. Kijelentette: a cél az, hogy az erdőgazdálkodást a lehető legközelebb vigyék a természetes erdők működéséhez, ezáltal pedig egészséges, ellenálló, a klímaváltozáshoz jobban alkalmazkodó állományok jöhetnek létre.
Forrás: AM és az AM FB oldala
Fotók: Pelsőczy Csaba
