FATÁJ-online szaklap: események, gazdasági jelenségek a faiparban, bútoriparban, asztalosságban, erdőgazdálkodásban és a kapcsolódó területeken.
Naptár

Közelgő események

Erdészeti génmegőrzés a klímaváltozás tükrében

Az MTA Pécsi Területi Bizottság Agrártudományok Szakbizottságának Erdészeti és Vadgazdálkodási Munkabizottsága a házigazda Gyulaj Zrt. és a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság közös szakmai terepi napot tartott 2023. szeptember 28-án a Dél-Mezőföld Tájvédelmi Körzet, Tengelici homokvidék, Bikács-Németkéri erdőtömbjében, ahol a klímaváltozással kapcsolatos erdészeti kísérletekről, szárazságtűrő fajok génmegőrzéséről, továbbá természetvédelmi kezelésekről folytattak eszmecserét.

Az első helyszínen, a Németkér határában fennmaradt idős szürke tölgy és olasz molyhos tölgy törzsfák széles koronája alatt dr. Bordács Sándor (MATE, Növénytan Tanszék) adott rövid ismertetőt a területen őshonosan előforduló tölgy taxonok és hibridjeik morfológiai jellemzőiről, a szárazságtűrést biztosító bélyegikről, amelyek egyben a felismerésüket is lehetővé teszik.

A továbbiakban Gál László, a Gyulaj Zrt. erdőművelési és ökoturisztikai ágazatvezetője vezette a programot, melynek során a Társaság által kezelt Németkér-Bikács erdőtömb területén létesített olasz molyhos tölgy magonc magtermesztő ültetvényt (plantázst), és egy szárazságtűrő (a kiszáradó termőhelyhez alkalmazkodott) kocsányos tölgy erdészeti génrezervátumot tekintettek meg a résztvevők.

Majd egy, a homoktalajokon szinte nélkülözhetetlen technológiával, a tuskózással és mélyforgatással létesített szürkenyár erdősítés kezelésében, ápolásában szerzett tapasztalatokkal ismerkedhettek meg a szakemberek. A pusztuló fenyőállományokban természetesen úton, a szajkók által tud csak megjelenni elvétve az őshonos újulat (cser, kocsányos tölgy, vadgyümölcs stb.), melyet az erdőszerkezet-átalakítást jelentő új erdősítés során meg is őriznek.

A program hátralevő részében a dél-mezőföldi körzetre jellemző erdősztyepp területek szárazabb részein jellemző, a Nemzeti Park által extenzív (hagyományos) legeltetéssel fenntartott nyílt és zárt homoki gyepeken folyó gazdálkodással és a cikta juhok génmegőrzésével ismerkedhettek a résztvevők. A megoldások keresése mindenki számára egyaránt fontos, azok sokszor közel azonosak vagy összeegyeztethetők lennének. A víz visszatartása, a felszíni és felszín alatti vízkészletek megőrzése és a száraz körülményekhez alkalmazkodott fajok felmérése és minél nagyobb arányú térnyerésének elősegítése létkérdés az alföldi, alföld-peremi területeken.

forrás: Gyulaj Zrt.

Előző cikk

Zöld piknik volt az Erdőparkban

Következő cikk

Ismét erdőtörvény módosítás jön



Stihl
(x) hirdetés
Kapcsolódó bejegyzések
Tovább

Eltűnőben a vaddisznó

Hazánk egyik legismertebb és legelterjedtebb vadfaja volt a vaddisznó, egészen az afrikai sertéspestis megjelenéséig. Rendkívüli alkalmazkodóképessége tette lehetővé…