Az éghajlat felmelegedésével és a csapadék csökkenésével veszélyeztetett brit fafajok: angol tölgy, bükk, magyal. Az Egyesült Királyságnak a hőmérséklet emelkedésével az éghajlatnak ellenálló hibrid fák felé kellene fordulnia – tanácsolja a Kew Gardens.
A Kew Gardens – egy buja, zöld oázis London külvárosában – az UNESCO Világörökség része. A fák lombkoronái alatt azonban bajok készülődnek.
Még 2022-ben aszály sújtotta a régiót. Ez volt az Egyesült Királyságban a valaha mért legmelegebb év is, a hőmérséklet az ország egyes részein 40 Celsius-fok fölé emelkedett.
Ezek a büntető hőmérsékletek rossz híreket jelentettek a 130 hektáros kert 11 000 fája számára. A mélyen a talaj felszíne alatt lévő vízszint kiszáradt, ami arra kényszerítette a mérsékelt éghajlathoz jobban szokott fákat, hogy lehulljanak a leveleik. A szakértők úgy vélik, hogy a szélsőséges időjárás következtében mintegy 400 fa pusztult el.
“A fák elvesztésének háttérértéke itt 20-40 fa lehet egy évben. Becsléseink szerint az aszály óta 400-at veszítettünk el”- mondja Tom Freeth, a Kew élő gyűjteményi támogatásért felelős vezetője.
“A legjobban a faidőben lehet erre gondolni: egy vihar egy éjszaka alatt történik, és másnap reggel már elég világos, hogy mit vesztettünk el. Ez ennél sokkal lassabban zajló esemény, mert ott van a szárazság, de aztán az azt követő évben és az azt követő évben is folytatódik a fák elvesztése”.
A veszteségen felbuzdulva a Kew tudósai azt vizsgálják, hogy a fák hogyan fognak hosszú távon boldogulni.
A Kew fáinak fele 2090-re veszélyeztetetté válhat az éghajlatváltozás miatt
Új éghajlati modellek segítségével felmérték, hogyan reagálnak majd a növények az emelkedő hőmérsékletre és a változó időjárási mintákra. Az eredmény riasztó: szerintük a kert fáinak akár 50 százaléka is sebezhetővé válhat az éghajlatváltozással szemben 2090-re.
A kertben mintegy 2000 fafaj található, de ha az éves átlaghőmérséklet emelkedik, egyesek természetes elterjedési területükön kívülre szorulnak.
„Ha a globálisan elérhető modellek által felajánlott legrosszabb előrejelzést vesszük alapul, akkor sokkal melegebb lesz – akár négy fokot is, ha az éves átlaghőmérsékletről beszélünk” – mondja Freeth.
„Az éves csapadékmennyiséget tekintve nem lesz sokkal szárazabb. Az esőzések mintázata meglehetősen rendszertelenné válhat. Tehát ahol az elmúlt 100 évben kiszámíthatóan nedves őszök, nedves, hideg telek, nedves tavaszok és esetleg száraz nyarak voltak, ott most lehet, hogy csak véletlenszerűen nagyon száraz tavaszok lesznek, és ez egész nyáron hátráltatni fogja a fákat és a növényeket.” – mondta.
Az eredményeket a ma (július 22-én) megjelent „Planting the Future” (A jövő ültetése) című új jelentésben tették közzé.
Az esőzések enyhíthetik az emelkedő hőmérséklet hatását?
A tanulmány elkészülte óta a Kew tudósai azt vizsgálták, hogy a csapadék mennyisége enyhítheti-e a hőmérséklet emelkedését. Most úgy vélik, hogy az esőzések mérsékelhetik a hatást, de még mindig azt jósolják, hogy a fák akár egyharmada sem nőhet itt többé az évszázad végére. Ebbe beletartozik az ország néhány legkedveltebb fafaja is.
„A kutatást elvégezve azt mondhatjuk, hogy ennek az élő gyűjteménynek akár a harmada is veszélybe kerülhet az éghajlatváltozás miatt” – mondta Kevin Martin, a fagyűjtemények vezetője. „És ebbe beletartozik néhány angol őshonos fafajunk is, mint a tölgy, a bükk, a nyír és a magyal. Az angol tölgy például nagyon fog küzdeni. Sok nedvességre van szüksége. Rengeteg vizsgálatot végeztünk már ezen a fán, és tudjuk, hogy érzékeny a szárazságra.”
Hogyan lehet megmenteni Anglia fáit?
A jelentés arra ösztönzi a kertészeti ágazatot és a várostervezőket, hogy növeljék a fák és cserjék sokféleségét. Új növénytípusokra lehet szükség ahhoz, hogy a kertek – és általában Délkelet-Anglia – zöldek maradjanak. A Kew-ben megpróbálják azonosítani, hogy mely fák képesek jobban megbirkózni a melegebb hőmérséklettel és a kevésbé kiszámítható csapadékkal.
„Ez tehát egy példa arra, hogy mi lesz az arborétumon belül gyakoribb” – mondja Martin, miközben egy facsemetét mutat. „Ez a romániai sztyeppéről származik, és rendkívül fontos, ez egy hibrid a közönséges part és a keleti part között. Aztán ez a hibridizáció remélhetőleg némi ellenállóképességet mutat majd a jövőbeli éghajlatunkban”.”
A botanikus kertekben található világszerte a világ ismert növényeinek 30 százaléka, köztük az ismert veszélyeztetett fajok 41 százaléka.
szerk/ford: Tóth János, forrás: EuroNews 07-22
