Az európai országok állami erdeit kezelő szervezeteinek szövetsége, az EUSTAFOR, melynek tagjai három pilléren keresztül támogatják a fenntartható erdőgazdálkodás elveit: 1) gazdasági érték; 2) környezeti érték; 3) társadalmi érték.
A többcélú erdők különböző termékek és szolgáltatások gazdag választékát kínálják az európai
polgároknak. Támogatják a fosszilis energiahordozóktól mentes Európa kialakulását és az
erős, bioalapú körforgásos gazdaságra való átállást. A szénmegkötés, -tárolás és -helyettesítés révén a változatos ökoszisztémaként működő erdők és termékeik hozzájárulnak az éghajlatváltozás mérsékléséhez, a kikapcsolódás, kultúra és az örökség helyszínei, emellett munkahelyeket biztosítanak.
Egy 30 európai államot vizsgáló tanulmány szerint az összes gazdasági teljesítmény részesedésének 7%-át és minden 16. munkahelyet közvetlenül vagy közvetve az erdészet és a faipar generálja[1].
A Natura 2000 területek mintegy 50%-a erdő és egyéb fás terület[2], ebből 8,4 millió hektár állami erdőben található, és EUSTAFOR-tagok[3] kezelésében áll.
1. ECONMOVE (2023): Az erdészet és faipar gazdasági hatása Európában a biogazdaság szempontjából 2. Natura 2000 kezelés Európában Állami erdők (2013/2019) 3. Belső EUSTAFOR-adatbázis (2023)
Európa erdőinek egyharmada állami tulajdonban van, ami azt jelenti, hogy az európai polgároké. Ezeket az erdőket az Állami Erdőgazdálkodási Szervezetek kezelik (State Forest Management Organizations – SFMO), amelyek elkötelezettek a fenntartható erdőgazdálkodás (Sustainable Forest Management – SFM) legmagasabb színvonalon és hosszú távú szemlélettel történő gyakorlása mellett. Az erdők Európa-szerte különbözőek, így az előttük álló kihívások is sokfélék. Annak érdekében, hogy az európai erdők ellenálló és növekvő erőforrásként maradjanak fenn, az erdészeti szakpolitikai célkitűzésekkel nemzeti szinten kell foglalkozni.
Az Európai Állami Erdőszövetség (EUSTAFOR) az erdőkre és azok fenntartható kezelésére irányuló intézkedéseket javasol a hivatalba lépő Európai Parlamentnek és a jövőbeli Európai Bizottságnak, valamint a Tanácsnak, mint jogalkotóknak. Reméljük, hogy az uniós intézmények holisztikus megközelítéssel viszonyulnak az erdőkhöz; és a tagállamok erdészeti szakértőire támaszkodva felhasználják sokoldalú szakértelmüket az elkövetkező évek erdőkkel kapcsolatos szakpolitikáinak kidolgozása során.
FELHÍVÁS CSELEKVÉSRE
Az EUSTAFOR tagjai felszólítják az új Európai Bizottságot, az Európai Tanácsot és az Európai Parlamentet, hogy az alábbi kulcsfontosságú javaslatok révén támogassák az európai erdők és az erdészet fejlődését:
1 Ellenálló, jól kezelt, többfunkciós erdőkre van szükségünk, amelyeket alkalmazkodóképes nemzeti politika támogat az éghajlatváltozás kihívásainak kezelése érdekében.
Ösztönözni kell a proaktív erdőgazdálkodást annak érdekében, hogy az erdők alkalmazkodni tudjanak a változásokhoz, és ellenőrzés alatt tartsák az erdőben keletkező károkat (például a viharok, kártevők és erdőtüzek által okozottakat).
Míg a felkészültséget, a megelőzést és bizonyos felszámolási intézkedéseket uniós szinten össze lehet hangolni, az erdőgazdálkodás részletes szabályozását nemzeti szinten kell megvalósítani, támogatva a mindenki számára megfelelő megoldást. Az európai politikai döntéshozóknak támogatniuk kell a hosszú távú terveken alapuló fenntartható erdőgazdálkodási gyakorlatokat, amelyeket az erdők éghajlati kihívásainak segítését célzó kutatások támogatnak.
2 Az EU-nak ki kell használnia az innováció és a biogazdaság növekedésének előnyeit.
Az egészséges, ellenálló és multifunkcionális erdők nem valósíthatók meg erdészeti beruházások nélkül, melyeket a virágzó természeti erőforrás gazdálkodás tesz lehetővé. Ezért szükséges sürgősen aktualizálni a 2018. évi biogazdasági stratégiát. Az erdők a fa, és egyéb természetes alapú termékek
forrásai. A fa számos lehetőséget kínál a fosszilis nyersanyagok helyettesítésére, és ezért a megerősített uniós biogazdasági stratégia központi elemét kell képeznie. A stratégiának a biogazdasági termékekkel kapcsolatos kutatásra és innovációra is összpontosítania kell a készülő uniós kutatási és innovációs politikával összefüggésben. Az európai politikai döntéshozóknak biztosítaniuk kell a biogazdaság sikerét azáltal, hogy a jövőbeli uniós rendeletek – például a kaszkádszerű felhasználásra vonatkozó rendeletek -, ne akadályozzák a gazdasági növekedést, az új értékláncok és a zöld munkahelyek kialakulását.
3 Annak elismerése, hogy a biológiai sokféleség védelme Európa-szerte a fenntartható erdőgazdálkodási szervezetek hosszú távú fenntartható erdőgazdálkodásának szerves részét képezi.
Európában az Állami Erdészeti Szervezetek hosszú távon fenntartható ökoszisztémákat kezelnek, a biológiai sokféleség védelmével összhangban.
Ezek az erdők kényelmet és gazdag élőhelyeket biztosítanak, melyek előnyeit a lakosság Unió-szerte élvezi. Az EUSTAFOR-tagok évek óta alkalmaznak természetközeli erdőgazdálkodási gyakorlatokat. Elismerés illeti az állami erdőket kezelő szervezeteket, melyek többsége magasszintű tanúsítvánnyal rendelkezik, és összhangban működik az EU biológiai sokféleséggel kapcsolatos stratégiájával. Az állami erdészeti szervezetek szakértelmet és lehetőségeket kínálnak a biológiai sokféleség védelmével kapcsolatos legjobb gyakorlatok kidolgozására és alkalmazására, mely szakértelmet érdemes felhasználni.
4 Az erdőkkel kapcsolatos megalapozott szakpolitikai döntéshozatalhoz az erdészeti szakértelemnek a politikaalkotás középpontjában kell állnia.
Az erdőkkel kapcsolatos erdészeti szakértelemnek központi szerepet kell játszania az erdőkkel kapcsolatos szakpolitikai döntéshozatalban. Az új uniós erdészeti irányítási struktúrának az Állandó Erdészeti Bizottságon keresztül a szakpolitikára, az erdészeti érdekeltek platformján keresztül pedig az érdekelt felek fokozott bevonására kell összpontosítania. Az Állami Erdészeti Szervezetek európai erdőkre vonatkozó ismereteinek kell ösztönöznie az erdőkkel kapcsolatos uniós erdészeti szakpolitika kidolgozását és végrehajtását.
AZ EURÓPAI ERDŐKRE VONATKOZÓ JÖVŐKÉPÜNK
I) Az európai erdőknek meg kell őrizniük multifunkciós szerepüket: Az erdők funkciói sokrétűek, és ugyanaz az erdőterület gyakran termékek és szolgáltatások együttesét nyújtja. Az erdők a növény- és állatvilág élőhelyei, amelyek magas fokú biológiai sokféleséget biztosítanak. Az erdőkből származó fa és nem faalapú termékek (parafa, gyanták, gumik, vadon termő gombák, aromás és gyógynövények, diófélék és bogyók) erdőkből történő betakarítása, feldolgozása és felhasználása hozzájárul a vidékfejlesztéshez és a zöld munkahelyekhez. A fák emellett elnyelik a széndioxidot és enyhítik az éghajlatváltozás hatásait.
Az EUSTAFOR tagjai által kezelt erdők éves fakészlet-növekedése körülbelül 240 millió m³. Mintegy 100 000 alkalmazott nyújtja szakértelmét és tapasztalatát annak érdekében, hogy az erdők szolgálják a természetet, az éghajlatot és az embereket, valamint biztosítsák a szükséges faanyagot.[4]
II) A reziliens erdők hozzájárulnak a fenntarthatóbb jövőhöz: Az aktív és természetalapú erdőgazdálkodás segíti az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást, és ellenőrzés alatt tartja az erdőkárokat, mint például a viharok, kártevők és erdőtüzek okozta károk.
Az erdők tűrőképessége biztosítja annak előfeltételét, hogy az erdészet hozzájáruljon a zöld átmenethez és a globális fenntartható fejlődési célok eléréséhez, amelyeket jól kidolgozott EU-stratégiáknak és pénzügyi eszközöknek kell támogatniuk. Csak az egészséges és életerős erdők képesek hatékonyan biztosítani többfunkciós előnyeiket a társadalom számára.
Az éghajlatváltozás már eddig is jelentős hatást gyakorolt az erdőkre, és csak a 2018–2019-es időszakban 1,2 millió hektár európai erdő károsult a tüzek, kártevők és betegségek miatt.[5]
III) Az erdők és az fatermékek csökkentik a fosszilis kibocsátásokat, és az európai biogazdaság sarokköveiként működnek: A fák szén-dioxidot kötnek meg, amely az erdőkben és az fatermékekben raktározódik. Mindaddig, amíg az erdőket fenntartható módon kezelik, a teljes szén-dioxid egyenleg táji léptékben pozitív lesz. Az EUSTAFOR-tagok hozzá kívánnak járulni egy erőforrás-hatékony és zöld európai gazdaság kiépítéséhez. Az erdők helyi alternatívát kínálnak a fosszilis nyersanyagokkal szemben az építőiparban, a bioenergiában, valamint az orvostudományban és az élelmiszertermelésben.
Az EUSTAFOR-tagok az EU-ban évente kitermelt 400 millió m³ faanyag mintegy 1/3-át termelik ki, támogatva a biogazdaságot az építőiparban, az innovációban és az energiaágazatban, ahol a bioenergia jelenleg az EU teljes megújuló energia -termelésének 60%-át teszi ki.
IV) Az erdőgazdálkodás aktívan hozzájárul a biológiai sokféleség fenntartásához és növeléséhez: Az európai állami erdők Európa leggazdagabb biodiverzitású élőhelyei, amelyek számos ritka és veszélyeztetett élőlénynek, több ezer különböző madár-, emlős-, rovar- és növényfajnak adnak otthont. Az állami erdőkben alkalmazott gazdálkodási gyakorlatok egyértelműen bizonyítják, hogy az erdei ökoszisztémák ökológiai funkciói és a biológiai sokféleség minden más funkcióval együtt fenntarthatók a gazdálkodás alatt álló erdőkben.
Európában mintegy 16 millió hektár állami erdő élvezi védett státuszának előnyeit, míg további 9,5
millió hektár különböző védelmi funkciókat lát el.[6]
4) Belső EUSTAFOR-adatbázis (2023) 5) Belső EUSTAFOR-felmérés (2020) 6) Belső EUSTAFOR-adatbázis (2023)
Az EUSTAFOR tagok három pilléren keresztül támogatják a fenntartható erdőgazdálkodás elveit:
1 Gazdasági érték: Fahozamunk hozzájárul a biogazdasághoz az építőiparban, az innovációban és
az energiaszektorban, ahol jelenleg a bioenergia teszi ki az EU teljes megújuló energiafelhasználásának több mint felét.
2 Környezeti érték: Az ökológiailag megalapozott erdőművelési módszerekben vezető szerepet vállalva támogatjuk a biodiverzitást, védjük a veszélyeztetett fajokat és megőrizzük a természetes folyamatokat.
3 Társadalmi érték: Közcélú rekreációs területeket hozunk létre és működtetünk, megóvjuk a képi és kulturális szempontból értékes tájakat, lehetővé tesszük az élelemgyűjtést, vadászatot és a horgászatot.
forrás: EUSTAFOR
