Folytatódik a lakberendezési áruházak harca a vásárlók kegyeiért és a piaci részesedésért. A magyarországi bútoráruházaknak tavaly ősztől új kihívója akadt: az XXXLutz átvette a Kika boltjait, ezzel a Möbelix és Mömax üzletekkel karöltve a cégcsoport az IKEA babérjaira tör.
Tavaly ősszel kemény vetélytársa akadt a magyarországi lakberendezési piac két vezető bolthálózatának, az IKEA-nak és a JYSK-nek, ugyanis a Kika magyar üzleteit magába olvasztotta a “piros székes áruház”. A Kikát kisöprő XXXLutz nem csak hogy hódítani akar a magyar bútorpiacon, hanem rögtön az IKEA babérjaira is tört: hiszen a bútorpiac egy kézbe kerülhetett azáltal, hogy a . Méltó ellenfele lehet az új lakberendezési lánc az IKEA-nak? Milyen trükkel veheti át a svéd húsgolyó magyar Mekkájának elsőbbségét a trónkövetelő bútorlánc? Ennek járt utána most a Pénzcentrum.
Az osztrák cégcsoport tavaly átvette hazánkban a Kika lakberendezési üzleteket, októbertől nyitottak meg az új üzletek. Ezt bizonyára sokan várták, hiszen a magyar vásárlók egyik kedvenc hétvégi programja volt, hogy a nagy bútorláncok kiállítóterében csellengjenek, és piacterein nézelődjenek – már a járvány előtt is, viszont a pandémia miatt szűkült programlehetőségek erre még rátettek egy lapáttal. Az első veszélyhelyzet alatt 1,5 hónapig zárva tartó Örs vezér téri IKEA-t valósággal megrohamozták a májusi újranyitáskor: a mélygarázsban állt a sor.
Már egy ideje tartó tendencia, hogy a magyar lakosság évről évre többet költ bútorra, lakástextiliára, erre pedig a járvány is ráerősített, hiszen a home office-hoz, digitális oktatáshoz, és általában a szabadidő otthoni környezetben történő eltöltéséhez, és a felújítás-láz miatt sokkal több lakberendezési termék fogyott. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a kiskereskedelmi forgalomnak 5 éve még csak 2,08 százalékát tették ki a lakosság összes költésének a bútorok és világítóberendezések, 2020-ra viszont már 2,66 százalékát. A lakástextíliák, fal- és padlóburkolókra fordított összes költés 1,07 százalékról emelkedett 1,22 százalékra.
Ez talán így nem tűnik jelentős emelkedésnek, de ha megnézzük forintban is, azt láthatjuk, hogy 2016-ban még bútorra, világításra 192 milliárd 193 millió forint volt az éves forgalom a kiskereskedelemben, tavaly már 330 milliárd 269 millió forint! A lakástextíliákra, burkolatra fordított költések pedig 98,7 milliárdról 151 milliárd forintra nőttek.
Élesedik a bútorháború
Már 2019-ben is rebesgették, hogy az XXXLutz a Kika boltok feletti hatalomátvételével a cégcsoport jó nagy szeletet – ha nem a legnagyobbat – hasítja majd ki magának a bútoreladási tortából. Viszont a Kika mindössze 6 áruházat üzemeltetett Magyarországon: kettőt Budapesten és egy-egy üzletet Budaörsön, Győrben, Debrecenben és Pécsett. Ez még nem lett volna elég a “hatalomátvételhez”, kellett hozzá az, hogy az XXXLutz Csoport valójában már 1999 óta van jelen Magyarországon, csak üzletei nem ezt a nevet viselték. A cégcsoport 10 Mömax és 7 Möbelix áruházat üzemeltetett, ebből 2-2-őt Budapesten, és 13-at vidéken. (Ezek közül egyes áruházaikat is például a 2015-ben Magyarországról kivonult Baumax üzletek helyén alakították ki.) A Kika üzletek megszerzésével tehát még nagyobb lett a cégcsoport piaci részesedése, országos lefedettsége.
Összehasonlításképpen az IKEA-nak mindössze 3 áruháza van, a budaörsi, soroksári és az Örs vezér téri üzlet, bár az ország egész területére szállítanak, erős az online jelenlétük vidéken is – erre a járvány alatt rá is erősítettek új, vidéki átvételi pontok nyitásával. A JYSK-bútorbolthálózat egészen más, kisebb üzletei sokkal jobban lefedik az országot, 84. boltjukat nyitották tavaly a Camponában, így ez a fővárosban már a 30. üzletük lett.
Azonban nem a boltok száma a döntő szempont, hanem az árbevétel.
Az összefonódás ugyanis bejelentésre került még 2019-ben a Gazdasági Versenyhivatalhoz (GVH) is, amely jóváhagyta a Kika üzletek átvételét, pedig a részletes indoklásban megállapították: a bútorok országos kiskereskedelmi forgalmából 2018-ban a Mömax és Möbelix (vagyis XXXLutz Csoport) 0-10 százalék közötti, a KIKA Csoport 10-20 százalék közötti mértékben részesedett. Az indoklás szerint együttes részesedésük nem érte el a 20 százalékot. Az IKEA és a JYSK esetében szintén 10-20 százalék közötti részesedést állapítottak meg a magyarországi bútor kiskereskedelmi forgalomból. (Az ügy részleteiről ebben a cikkben írtunk részletesen.)
Mindez a vásárlók szempontjából is igen fontos, ugyanis a JYSK és a Praktiker akkori álláspontja szerint az összefonódást követően az XXXLutz Csoport erőfölényes helyzetbe kerülése a piaci szereplők kiszorulásával, a piacra lépés megnehezülésével járhat, továbbá a versenytársaktól független, a fogyasztók számára hátrányos árazást hozhat.
A kisebb vállalkozások (pl. az Alpha Bútor Kft., a Főnix Bútorszalon Kft., a Balla Bútor Kft., az RS Bútorpiac Kft., vagy a BRW Bútorház Kft.) azt is aggályosnak tekintették, hogy egyre nehezebben tudják felvenni a versenyt a nagyobb vállalkozásokkal, mivel azok a nagyobb összegű megrendeléseikre tekintettel olcsóbban tudják beszerezni az árukat. Ez hozzájárul a nagyok egyeduralmához, és kedvezőtlenebb árakhoz vezethez. Végül azonban a GVH úgy döntött, nem veszélyes, ha az XXXLutz átveszi a Kika üzeleteket is.
Az IKEA nem adja könnyen a trónt
Az elmúlt egy évben sok üzlet szenvedett el nagy veszteségeket, visszaesést, nem úgy például az élelmiszerboltok – amelyeknek egyáltalán nem kellett bezárniuk, vagy a bútor- és barkácsüzletek. A home office, a digitális tanrend, valamint a felújítási láz azt hozta magával, hogy sokan kényszerültek új bútorokat beszerezni. Az otthon eltöltött idő megnövekedése pedig megteremtette az igényt a nagyobb kényelemre és a praktikusabb tárolásra is.
Az IKEA még a második hullám előtt a Pénzcentrum megkeresésére azt közölte, hogy a legtöbben az online lehetőségekre, szállításra, a kerti bútorokra és a tárolási megoldásokra kerestek rá. Ennek hátterében az állhatott, hogy az online oktatás miatt otthon maradt gyerekek számára minél praktikusabb és kényelmesebb helyet szerettek volna kialakítani a szülők. A március-májusi időszakban a legmagasabb eladási számokkal rendelkező kategóriák a hálószoba, konyha, és munkaterület voltak a lakberendezési áruházban.
A hálószoba- és konyhabútorok, valamint kiegészítők mindig népszerű termékek, emellett egyre gyakoribbak az irodai berendezést vásárlók is. Bár a kategóriák hasonlóak voltak a két évben, az eladott mennyiség 2020 tavaszán jelentősen megnőtt az előző évhez képest – nyilatkozta lapunknak az IKEA. A megnövekedett keresletre reagált is a boltlánc, az online megoldások bővítésével, inspirációval, fenntarthatósági lépésekkel (legújabban minden üzletére kiterjeszti a Magyarországon már működő használtbútor-visszavásárlási programját), valamint újabb átvételi pontok megnyitásával. A legutóbbi bejelentés szerint Balatonbogláron és Siófokon nyílik új Átvételi Pont, a győri, veszprémi és hajdúdorogi pontokat a tavalyi évben nyitották meg, 2021 áprilisában pedig a szegedi helyszínt. Idén még további Átvételi Pontok kialakítását tervezik Közép-, Délnyugat- és Kelet-Magyarországon.
Lássuk a számokat!
Természetesen nem elhanyagolható a bútort árusító boltok országos lefedettsége, üzleteik mérete, vagy az eladási adatok, végső soron, ami az igazi mérleget felállítja az a nettó árbevétel és az adózott eredmény. Az üzleti év végén ugyanis az számít, hol költötték el a magyar emberek a legtöbb pénzt, ez mutatja leginkább, kinek jut a legnagyobb szelet a bevételi tortából.
Az Igazságügyi Minisztérium céginformációs szolgálatának nyilvános adatai szerint az IKEA a tavalyi üzleti év zárásakor (2018. szeptember 1-től 2019. augusztus 31-ig) 90 milliárd 57 millió 933 ezer forint nettó árbevételt könyvelt el, az eladott áruk beszerzési értéke 56,8 milliárd forint volt. Az adózott eredménye 5,9 milliárd forint volt. Ezzel az IKEA lekörözte a JYSK eredményeit, de még a Mömax, Möbelix és Kika együttes számait is. Ráadásul adózott eredményben, amíg a svéd lakberendezési áruházlánc 40,7 százalékos növekedést ért el, addig mindhárom bútorbolt hálózat mérlege visszaesést mutatott. Mindez azonban még az XXXLutz trónkövetelő lépése, illetve a pandémia előtti időszakra vonatkozott.
A következő üzleti év eredményeit tekintve az IKEA – 2019. szeptember 1-től 2020. augusztus 31-ig – 98 milliárd 1,48 millió forint nettó árbevételt könyvelt el, ez 8,8 százalékos növekedés. Az eladott áruk beszerzési értéke is nőtt, 60,67 milliárd forintra, és az adózott eredmény is csaknem 17 százalékkal, 6 milliárd 939 millió forintra növekedett.
Ehhez képest a Kika nettó árbevétele 27 milliárd 484 millió 135 ezer forint volt 2018. szeptember 1. és 2019. augusztus 31. között, az eladott áruk beszerzési értéke 17 milliárd 282,444 millió forint és az adózott eredmény 887 millió 31 ezer forint volt. Az XXXLutz 2019. szeptember 1-től 2020. augusztus 31-ig 25 milliárd 81 millió 587 ezer forint nettó árbevételt könyvelt el, az eladott áruk beszerzési értéke nagyjából 16 milliárd forintot tett ki, míg az adózott eredménye negatív: -511 millió 406 ezer forint volt. A pénzügyi műveletek viszont növekedést mutattak.
Csökkent az “egyéb bevételek” összege és az eladott (közvetített) szolgáltatások értéke is, miközben az igénybe vett szolgáltatások értéke nőtt. Az üzemi (üzleti) tevékenység eredménye a Kika időszakában még pozitív volt, kb. 866 millió forint, az XXXLutz átvétele után negatív, -533 millió forint. Így azt lehet mondani, hogy önmagában a Kika üzeletek átvétele inkább egyelőre visszaesést, mint előretörést hozott. Viszont ez egy ilyen felvásárlás után nem feltétlenül meglepő, hiszen tudni lehetett, hogy a Kika kivonul, kiáruítás is kezdődött, át kellett alakítani a boltokat. Az üzleti év ráadásul a járvány első hullámát és az azt követő nyarat is felöleli: nehéz a pandémia közepén új vásárlókat becsábítani, és a meglévő vevőkör bizalmát megerősíteni az új márkával szemben.
Ez a meccs még nincs lejátszva
Ahogy korábban felvázoltuk, az XXXLutz Csoport nem csak a Kika boltok átvételével támadta az IKEA szilárd elsődleges pozícióját, hiszen a Möbelix és Mömax áruházakkal eddig is képviseltette magát a magyar bútor- és lakberendezési piacon. Ezeket az áruházakat az MMXH Lakberendezési Kft. üzemelteti, melynek 2019. április 1-től 2020. május 31-ig 32 milliárd 874 millió 44 ezer forint nettó árbevétele, és 1 milliárd 446 millió 389 ezer forint adózott eredménye volt.
Az összehasonlítást megnehezíti, hogy nem ugyanazokról az időszakokról van szó: bár egy évet ölel fel a tárgyalt üzleti év, 2020. május 31-ig bezáróan a koronavírus-járvány hatása még nem annyira jelenik meg a cégbeszámolóban, mint az előbbi összevetésben az augusztusi zárás. Abban már jobban látszódik a boltbezárások miatti negatív és a home office, digitális oktatás, felújítási láz miatt megnőtt kereslet pozitív hatás. Mindenesetre, ha az MMXH megőrizte ez a pozícióját a járvány alatt, az XXXLutz, Mömax, Möbelix áruházak együttesen sem tudják letaszítani az IKEA-t egyelőre a trónról nettó árbevételt vagy adózott eredményt tekintve.
A hazai bútorkereskedelem másik fontos szereplőjéről, a JYSK-ről sem érdemes megfeledkezni. A cégnek 45 milliárd 328 millió 195 ezer forint nettó árbevétele volt 2018. szeptember 1. és 2019. augusztus 31. között, az idén nyilvánosságra hozott cégadatok szerint pedig 2019. szeptember 1-től 2020. augusztus 31-ig ez 51 milliárd 247 millió 751 ezer forintra nőtt. Ezzel 13,06 százalékos növekedést ért el, ami túlszárnyalta az IKEA 8,8 százalékos eredményét.
A JYSK adózott eredménye a tárgyévet megelőző időszakban 5,143 milliárd, a tárgyévben 5,861 milliárd adózott eredményt könyvelt el – vagyis az IKEA nyomában van, növekedése cirka 14 százalék, ami azért még 3 százalékponttal kevesebb, mint amit a svéd áruházlánc produkált. Bár az elsőbbség megszerzéséhez ez még kevés, a bútorpiaci tortából már nagyobb szeletet tud követelni magának a JYSK is.
Forrás: Pénzcentrum
Kapcsolódó:
TOP 100 bútorgyártó vállalkozás Magyarországon 2019 (2020-11-30)
Bútorforgalmazók a számok tükrében – 2016. (2017-07-28)
