Mély fájdalommal tudatjuk, hogy Prof. Dr. Kárpáti László, a Fertő-Hanság Nemzeti Park alapító igazgatója, a Soproni Egyetem címzetes egyetemi tanára, Ászár és Sarród községek, valamint Sopron Megyei Jogú Város díszpolgára, méltósággal viselt hosszan tartó súlyos betegség után, 2021. június 27-én átadta lelkét a Teremtőnek.
Prof. Dr. Kárpáti László, a Nyugat-Magyarországi Egyetem címzetes egyetemi tanára, a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság nyugalmazott alapító igazgatója volt. Annak 1990-es megalakulásától 2011-ig, nyugdíjba vonulásáig vezette az Igazgatóságot. Szinte egész életét a hazai természetvédelemnek, valamint a kapcsolódó tudományoknak, és a fiatalabb nemzedékek tanításának, oktatásának szentelte.
Munkássága eredményeképpen a Fertő-Hanság Nemzeti Park egyike lett a legelismertebb határon átnyúló nemzeti parkoknak Európában, míg a Fertő-táj ma már két országhoz tartozó közös világörökségi terület. 1973-ban szerzett erdőmérnöki oklevelét Sopronban, az Erdészeti és Faipari Egyetem Erdőmérnöki Karán. 1978-ban erdészeti növényvédelmi szakmérnöki oklevelet szerzett. 1981-ben doktorált a József Attila Tudományegyetem, annak Állatrendszertani és Állatökológiai Tanszékén. 1997-ben Ph.D. fokozatot szerzett a Soproni Egyetemen. Sok évtizedes kiemelkedő tudományos és oktatói munkássága eredményeként 2004-ben címzetes egyetemi tanár lett a Nyugat-Magyarországi (ma Soproni) Egyetemen.
A Fertő-tó kutatásával, természetvédelemmel, ökológiával, erdővédelemmel, erdészeti növénykórtannal és rovartannal, a gerinces állatok kutatásával (különösen herpetológiával és ornitológiával) több mint fél évszázadon keresztül foglalkozott. Közel kétszáz tudományos dolgozatot írt, – köztük könyveket, és sok szak- és tankönyvrészletet is. E téren, egyetemi tanárként betegségének elhatalmasodásáig aktív maradt.Életpályája kiemelt eredményeként kikövezte az utat az elméleti ökológia hazai gyakorlati alkalmazásába történő átültetésének, így több tanulmánytervet készített a vizes, illetve füves élőhelyek természetvédelmi rekonstrukciójára, amelyeket nemzeti parki igazgatóként meg is valósított. A Mekszikópuszta környéki szikesek rekonstrukciójára készített tanulmányterve két ütemben, 1990-ben és 1998-ban, a hansági vizes élőhely-rekonstrukció a Nyirkai-Hanyban 2001-ben meg is valósult, összesen közel 1000 hektáron. E munkák kiemelt példákat jelentenek úgy a hazai, mint az európai természetvédelem számára.
Részt vett a közös Fertő-tavi-Neusiedlersee-Seewinkel Nemzeti Parkot előkészítő magyar-osztrák bizottság munkájában. Nyugdíjba vonulásáig alelnöke volt a Fertő-Hanság Neusiedlersee Seewinkel közös magyar-osztrák Nemzeti Park Tanácsnak.Két hazai nemzeti park alapítását készítette elő, illetve irányította. Így a politikai rendszerváltás hajnalán, 1990. áprilisában elkészítette a „Fertői Nemzeti Park” tervezete c. tanulmánykötetet. Ennek segítségével és megvalósításával építette fel a Fertő-tavi, majd egy bővítés révén a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság intézményét az Európai Unió Phare programja segítségével, valamint az akkori szakminisztérium támogatásával 1991-ben, illetve 1994-ben. Az általa kigondolt, a természetvédelmi ökológiai elveken létrehozott nemzeti parki zonációs rendszer abban az időben hazai nemzeti parkjaink közül csak a Fertőnél létezett, amelynek köszönhetően a Világ Természetvédelmi Unió (IUCN) éveken keresztül csak ezt az újonnan létesített nemzeti parkot ismerte el hazánkban. Hasonló projektet vezetett az Őrségben is, miszerint munkatársaival előkészítette és létrehozta az Őrségi Nemzeti Parkot annak alap-infrastruktúrájával 2002-ben.
Elévülhetetlen érdemeket szerzett úgy a tudományos, mint annak gyakorlati előkészítő és kivitelezői tevékenységével abban, hogy a Fertő-táj határokon átívelő világörökségi terület lehetett 2001-ben.1974-1991 között a soproni székhelyű Erdészeti és Faipari Egyetem Erdővédelemtani Tanszékének oktatója volt. Erdőmérnök hallgatói között elsősorban neki köszönhetően nyert tért a gyakorlati természetvédelmi szemlélet a ’70-es évek végén, valamint a ’80-as években, amellyel megalapozta az ökológiai szemléletű erdőgazdálkodás napjainkig megfigyelhető fokozatos hazai térnyerését erdeinkben. Egyetemi oktatói életútját az általa irányított tudományos diákköri dolgozatok, diplomatervek tucatjai jellemzik. Az általa indított hosszú távú ökológiai és erdészeti ökológiai, erdővédelmi kutatások többsége azóta is tartanak és adatokat szolgáltatnak a gyakorlat számára. Egykori erdőmérnök hallgatók tucatjai tekintik őt az ökológiai szemléletük kialakításában máig meghatározó egykori mentoraként. Az Egyetemről való elkerülése óta sem szakadt meg kapcsolata a tudományos diákköri, illetve oktatómunkával. Több hazai és külföldi egyetemen oktatott vendégelőadóként, szakdolgozókat, diplomaterv készítőket konzulensként segített. Az egyetemi TDK-kat nemzeti parki munkahelyéről is hathatósan támogatta, míg vendégelőadóként számos hazai egyetemen és főiskolán oktatott rendszeresen.
Pályafutása során több száz természettudományos témájú előadást tartott különböző rendezvényeken, továbbá szakmai jellegű előadásokat havi rendszerességgel tartott a legkülönbözőbb fórumokon. A Magyar Tudományos Akadémia Köztestületének és Konzervációbiológiai Bizottságának éveken keresztül (1999-2008) megbecsült tagja volt. Tagja volt 2003-tól, illetve sok éven át (2004-2008) vezette a Magyar Tudományos Akadémia Gyepgazdálkodási Bizottság Természetvédelmi Albizottságának munkáját, valamint részt vett a Vadgazdálkodási Albizottság munkájában is. Alapító tagja volt a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesületnek, amelynek alelnökévé választották 1982-ben. Ezt a tisztet 10 évig töltötte be. Az Országos Erdészeti Egyesület munkájában 1974 óta részt vett. 1990-1994 között választmányi tag, valamint az Erdészeti Lapok szerkesztőbizottságának tagja volt, 2010–2018 között az Egyesület soproni elnöke volt. Az általa vezetett Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság tájfenntartó gazdálkodása során a magyar szürke szarvasmarha, a rackajuh és a bivaly hazai viszonylatban egyik legjelentősebb állományait hozta létre. 2009-ben a Magyar Bivalytenyésztők Egyesülete elnökének választották, amely pozíciót 2015-ig töltötte be. 1990-1994 között önkormányzati képviselőként vezette Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzatának Környezetvédelmi Bizottságát, emellett részt vett a Győr-Moson-Sopron Megyei Közgyűlés hasonló bizottságának munkájában is. A Nyugat-West Pannónia Eurégió Környezetvédelem-Természetvédelem-Vizek Munkacsoportjának 4 éven keresztül elnöke volt (1998-2002), amely testület Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala megyék valamint az ausztriai Burgenland Szövetségi Tartomány szakembereinek fórumaként működött. 2005. óta tagja volt a Magyar Hidrológiai Társaságnak, illetve 2008. óta a Magyar Haltani Társaságnak.
Alma Materével haláláig aktív kapcsolatot tartott fenn. Vendégelőadóként betegségének kezdetéig oktatott a Soproni Egyetemen. Tudományos szakmai és gyakorlati tapasztalatait számos projektben bocsátotta utódai rendelkezésére. Így többek között természetvédelmi rehabilitációs projekteket vezényelt le, valamint fejlesztési projektekben segítette azok természetvédelmi és ökológiai szempontú megközelítését, illetve megvalósítását. Prof. Dr. Kárpáti László életútját az erdészeti, ökológiai, valamint természetvédelmi elméleti és alkalmazott tudományok művelése, azok gyakorlatba történő átültetése, valamint a hazai természetvédelem szolgálata határozta meg. Mindezek mellett életvitelét az „Isten, Haza, Embertárs szolgálata” jellemezte. Így 1991-ben alapító tagja volt a Rotary Club Sopronnak, amelynek kötelékében 20 éven keresztül szolgálta a közjót.
Életútját számos állami és szakmai elismerés kísérte. Ezek közül csak néhányat megemlítve:
Állami kitüntetések:- „Goldene Ehrenzeichen für Verdienste um die Republik Österreich” – „Az Osztrák Köztársaságért Arany Érdemérem” – 1994. – Ausztria államelnökétől- a Magyar Köztársaság Érdemrend Lovagkeresztje – 2004. – a Magyar Köztársaság Elnökétől- „Emberi környezetért” kitüntető jelvény – 1984. – Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal elnökétől- „Emberi környezetért” kitüntető jelvény – 1989. – a környezetvédelmi és vízgazdálkodási minisztertől- Miniszteri Dicséret – „Elismerésül a szovjet csapatok által okozott környezeti károk felmérésében végzett munkáért” Emlékplakett – 1991. – A környezetvédelmi és területfejlesztési minisztertől- Pro Silva Hungariae díj – 2000. – a Földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztertől- Miniszteri Elismerő Oklevél – a tiszai árvízvédekezés során kifejtett kiemelkedő tevékenységért – 2001. – a környezetvédelmi minisztertől- Pro Natura díj – 2003. – a környezetvédelmi és vízügyi minisztertől- Címzetes egyetemi tanár – 2004 – a Nyugat-Magyarországi Egyetemtől- Vásárhelyi Pál díj – 2007. – a környezetvédelmi és vízügyi minisztertőlSzakmai kitüntetések és díjak:- „Chernel István” emlékérem – 1983. – a Magyar Madártani Egyesülettől- „Gróf Széchényi Ferenc” kitüntető díj – 1993. – a Győr-Moson-Sopron Megyei Közgyűlés elnökétől- „Kitaibel Pál” emlékérem – 1997. – Mosonmagyaróvár, a Kitaibel Pál Társaságtól- a Magyar Madártani Egyesület Örökös Tagja – 2004. – a Magyar Madártani Egyesülettől- Bedő Albert díj – 2014. – az Országos Erdészeti Egyesülettől- Ászár község díszpolgára – 2018 – Ászár Önkormányzatától- Fertő-táj világörökségért díj – 2018 – a Fertő-táj Világörökség Magyar Tanácsa Egyesülettől- Sarród község díszpolgára – 2019 – Sarród Önkormányzatától- Sopron Megyei Jogú Város díszpolgára – 2021 – Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzatától
Prof. Dr. Kárpáti Lászlót a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság saját halottjának tekinti.
Gyászolják őt felesége, gyermekei, unokái, tágabb családtagjai, korábbi munkatársai, tanítványai, barátai, tisztelői.
Nyugodjék békében!
Forrás: FHNPI
