A fatest negyede hemicellulózból áll, de még sok kutatásra lesz szükség, hogy oly mértékben lehessen felhasználni, mint a cellulózt vagy a lignint.
A forest.fi, a Finn Erdőipari Szövetség honlapján Anna Kauppi ír a hemicellulóz kinyerése, felhasználása lehetőségeiről, problémáiról.
Számos magyar honlapon is megtalálhatjuk a hemicellulóz ismertetését, hiszen minden növényben előfordul. Vizsgálható takarmányozási és sok egyéb szempontból. A sulinet.hu felületén a faanyagismereten belül a fa kémiai összetétele szócikk írja le az alábbiak szerint:
Hemicellulóz: A hemicellulózok szintén a sejtfalak vázvegyületei. 20-35%-ban alkotják a fatestet, a lombosfák szerkezetében nagyobb mennyiségben, mint a tűlevelűekben. A cellulózhoz hasonlóan óriásmolekulájú szénhidrátok (poliszacharidok), de nem kristályos, hanem amorf szerkezetűek. Makromolekula láncaik nem egyenesek, hanem elágazóak és rövidebbek, mint a cellulózé (polimerizációs fokuk 50-360 közötti). A sejtfalban a cellulózvázhoz kötődnek: egyrészt a hosszirányban sorolt cellulóz-micellák közé épülnek be, így létrehozva az elemi fibrillákat, másrészt a micellák felületén tapadnak meg, az intermicelláris üregekben. Az elemi fibrillák szerkezetébe beépülve lényegesen megnövelik a cellulóz kötegek rugalmasságát (önmagában a cellulóz kevésbé rugalmas anyag). A sejtfal üregeiben a micellák felületére tapadt hemicellulózok viszont megnövelik a sejtfal és így a faanyag dagadási képességét, mivel nagy mennyiségű víz megkötésére képesek. A hemicellulózok csoportjába tartozik a pektin is, mely a sejtek közötti ragasztóréteget (középlemezt) alkotja a ligninnel együtt.
Visszatérve a finn cikkre. A hemicellulózt lucfenyő esetén luc-guminak is nevezik, s a a papírgyártás alapanyagának, a fapép gyártás egyik mellékterméke. (Gondolom, amíg nem képesek nagyüzemi szinten is szeparálni és kinyerni, addig a besűrített szennylúg részeként technológiai hő nyeréséhez elégetik.) Alkalmas az élelmiszer-, csomagoló- és gyógyszeriparban, mint stabilizátornak, mint emulgeáló-szer. Az eddig ilyen célra használt anyagokat lehet majd vele helyettesíteni.
Az Aalto Egyetemen Mamata Bhattarai kutató foglalkozik ezzel a témával. A hemicellulózt pl joghurthoz és öntetekhez használja. Doktori disszertációjában a különféle módszerekkel kinyert hemicellulózzal foglalkozik. Az extrakciós eljárások eltéréseinek nagy hatása van a termék használhatóságára.
A faanyag negyede hemicellulóz, harmada lignin és több mint harmada cellulóz. Miért nem használták eddig a hemicellulózt? A papíripar eddig a cellulózra koncentrált, a hemicellulóz kutatások még gyermekcipőben járnak. A hemicellulózt elég körülményes különválasztani a lignintől. A cellulózon kívüli összetevőkkel csak néhány éve foglalkoznak intenzívebben. A biotermék üzemek száma csökkenőben van a papírigények visszaesése miatt. Így a megmaradó üzemek számára érdekessé vált a hemicellulóz hasznosítás is.
A doktori értekezéséhez és a jelenlegi projektjéhez Bhattarai örül, hogy kiváló minőségű lucfenyő gumi anyagot kapott dr. Petri Kilpeläinen-től, a Finnországi Természeti Erőforrások Intézetének tudományos főmunkatársától. Kilpeläinen maga a hemicellulóz forró vizes extrakciójára összpontosít nyersanyagként és kutatási anyagként.
Forrás: forest.fi
SzF: MM
Tehát csökken a papírfogyasztás, így a túlélő fapép (cellulóz, stb.) gyárak számára egyre fontosabb, hogy a bevitt faanyag minden alkotóelemét a lehető legmagasabb értéken hasznosíthassák. Ehhez segíthet a hemicellulóz kutatása is. (MM)
