Vásárosnaményi Vadásznap: a vadászok természetért végzett nélkülözhetetlen munkájáról az év minden napján beszélni kell.
Nem lehet egy rossz szavuk sem a szombati vásárosnaményi vadásznap szervezőinek: kellemes őszi időjárás köszöntött a rendezvényre, a meghívott vendégek elfogadták a felkérést, ráadásul a szakemberek mellett civil érdeklődők sokasága utazott a beregi városba, hogy láthassák a trófeakiállítást, valamint a Hunor Hotel és Étterem megújult és kibővített vadászati múzeumát.
Hagyomány már a Felső-Tisza-vidéki Vadgazdák Szövetsége életében, hogy minden ősszel megrendezi az abban a vadászati szezonban terítékre hozott gím- és dámszarvasbikák agancsainak bemutatóját, s az idén erre jó alkalmat teremtett az Egy a Természettel Vadászati és Természeti Világkiállítás vásárosnaményi programsorozata.
A védőszent, Szent Hubertusz tiszteletére hálaadó szertartással kezdődött a vadásznap, a liturgiát Dalanics Zoltán hajdúdorogi és Erdei Tamás vásárosnaményi parókusok celebrálták. A vadásznap vendégeit és az érdeklődőket Szurovcsák András, a Felső-Tisza-vidéki Vadgazdák Szövetség elnöke köszöntötte. Beszédében utalt arra, hogy az ősz a betakarítás, a szüret évszaka, s ez hasonlóképpen van a vadászatban is: hazánkban ősszel két nagyvad, a gím- és a dámszarvas ,,szüretelése” van soron, s a kiállított trófeák ízelítőt is adnak a vadgazdálkodás sikerességéből.
A szövetség elnöke felvázolta, hogy milyen csoportokat alkotnak a vadgazdák. Vannak társaságok, amelyek az intenzív gazdálkodásnak köszönhetően minőségi trófeákkal büszkélkedhetnek. Igaz, nincsenek könnyű helyzetben, hiszen a színvonalas munkához anyagi források is kellenek a szakértelem mellé. Vannak olyan szervezetek, amelyek kisebb költségvetésből gazdálkodnak. Ha nem is tudnak különleges, világrekord trófeákat felmutatni, szép eredményeket érnek el. Végül van egy kisebb csoport, amelynek a tagjai rablógazdálkodást folytatnak, csak elvenni akarnak a természettől, de semmit nem adnak cserébe.
– Nagyon bízom abban, hogy egyre többen lesznek, akik nagy figyelmet fordítanak mind a természetre és mind a társadalomra, s nemcsak a természet egyensúlyára ügyelnek, de segítenek a rászorultakon is. Ha minél többen így cselekszenek, a vadászat népszerű lesz, a vadászok megítélése pedig jó – mondta többek között Szurovcsák András.
A vadásznapot megtisztelte jelenlétével dr. Kásler Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztérium vezetője is, aki ünnepi beszédében kiemelte: az egészségügy nevében szeretné megköszönni azt a sok támogatást, amit a vadászok ajánlottak fel a kórházaknak. Utalt arra, hogy hazánk az elmúlt tíz évben elkerülte a csődöt, az állam egyre több pénzt tudott az egészségügyre fordítani, hogy törlessze az adósságát.
– Nem betegségügyről, hanem egészségügyről beszélünk. Fontos, hogy minél tovább tartson az egészség, s vele együtt az életkor. Napjaink központi gondolata a megelőzés, a prevenció. Életmódváltással tudjuk elkerülni a betegségeket – jelentette ki a miniszter, aki felidézte az elmúlt másfél év nehézségeit, amit a koronavírus-járvány okozott.
– Olyan vírus támadta meg az embereket, amelyről senki sem tudott semmit, nem ismertük a fertőzési képességét, s nem is volt védekezésképpen ellene vakcina. Magyarország gyorsan, határozottan reagált a váratlan kihívásra, messze megelőzve az európai országokat, Orbán Viktor miniszterelnök már 2020 elején létrehozta az operatív törzset a védekezés megszervezése érdekében. Nagy eredményt értünk el az átoltottság terén, de nagyon sokan még most sem akarják beoltatni magukat, pedig a vírus mutánsai még fenyegetnek bennünket – fogalmazott dr. Kásler Miklós, majd kitért a vadászatra, valamint a természet, a mozgás fontosságára is. Hangsúlyozta, hogy a mozgás maga az élet, a prevenció feltétele: a mozgáshiány sok betegség okozója.
A vadászok sok értékes tulajdonsággal rendelkeznek: céltudatosak, fegyelmezettek, együttérzőek. Tisztelettudóak, ápolják a hagyományokat, s jellemzi őket még a méltányosság és a méltóság. Kívánom, őrizzék meg a vadászati tradíciókat és viselkedési formákat, hiszen abból az egész társadalomnak haszna van – tette hozzá a tárca vezetője.
Elmondta gondolatait dr. Kovács Zoltán kormánybiztos is: – Ha előre akarunk lépni, ha azt akarjuk, hogy az emberek ismerjék a vadászat fontosságát, akkor beszélnünk kell. A jó mindig csendben marad, teszi a dolgát. Ez nem elég, el kell mondani, hogy a vadászok mit miért csinálnak. Ez a tétel fogalmazódott meg most a világkiállítás során megrendezett nemzetközi konferenciákon is. Meggyőződésem nekem is: nemcsak egy kisebbség gyalázkodásának kell hallatszania, hanem azoknak is szót kell kapniuk, akik nap mint nap teszik a dolgukat a természetben.
– Minderre most jó alkalmat nyújt a budapesti világkiállítás és több vidéki helyszín, de a vadászat népszerűsítését folytatni, a fontosságát pedig hangoztatni kell az év többi napján is. Meg kell mutatni a nagy nyilvánosságnak a vadászok munkáját, hogy kétségek ne maradjanak meg senkiben sem. Ebben a tekintetben a legfontosabb feladat hazánk 1500 vadásztársaságára, valamint az erdőgazdaságokra hárul. Végül hadd mondjak köszönetet Kiss B. Zoltán házigazdának a Vásárosnaményban létrehozott állandó vadászati múzeumért, ami az egész régiónak – határon innen és túl – jelent értéket – zárta beszédét dr. Kovács Zoltán.
A vadásznapot és a trófeamustrát dr. Jámbor László, az Országos Magyar Vadászkamara elnöke nyitotta meg.
Ezt követően kitüntetéseket és elismeréseket adtak át, majd együttműködési szerződéseket írtak alá. Az idén decemberben is lesz Országos Jótékonysági Vadászat, amelyhez az előző két évhez hasonlóan most is csatlakozik megyénk, s ezt írásban is megerősítették. Aláírták továbbá a Debreceni Egyetem és a Nyírerdő Zrt. együttműködési megállapodását is.
Az ünnepség végére is maradt még egy fontos esemény: Baracsi Endre, a megyei értéktár bizottság elnöke bejelentette, hogy immár a kárpáti gímszarvas is a megyei értéktár kincsei közé tartozik.
forrás: SZON
