FATÁJ-online szaklap: események, gazdasági jelenségek a faiparban, bútoriparban, asztalosságban, erdőgazdálkodásban és a kapcsolódó területeken.
Naptár

Közelgő események

Szenvedő európai erdők

Európában emelkedik minden főbb fafaj éves halálozási rátája, amely azt jelenti, hogy az erdők kevesebb szenet szívnak fel és növekszik a futótüzek kockázata. – írja a New Scientist magazin.

Egy Európát átfogó tanulmány azt találta, hogy a bolygó felmelegedése miatti kontinens szerte zajló termőtalaj kiszáradás egyre több fa halálához vezet.

„Az európai erdők szenvednek. Mindenki számára világossá kell tenni Európában, hogy tekintet nélkül arra, hogy valaki északon, vagy délen van ez egy nagy problémává fog válni.” – mondja Jan-Peter George az észtországi Tartu Egyetem tudósa, az egyetem Obszervatóriumának mérnök doktora.

Növekvő bizonyítékok mutatják, hogy a klímaváltozás okozta súlyosabb aszályok több fát pusztítanak Európában. De a legtöbb korábbi tanulmány bizonyos területekre fókuszált, vagy műhold vizsgálatokon alapult, amiből nehéz megtudni, hogy egy fa meghalt, vagy kivágták. George és kollégái e helyett körülbelül 3 millió földön végzett megfigyelést analizált egy 1980-as években alapított iniciatíva, az ICP Forests részeként. Ezt az adathalmazt használva a csapat ki tudta zárni a kivágás okozta fa halálokat. Az analízis szintén ki tudta zárni azokat a kőrisfákat, melyeket a gomba betegség és egy invazív bogár dupla csapása pusztít.

A KUTATÓK AZT TALÁLTÁK, HOGY MINDEN FAFAJT ILLETŐEN ÉVENTE NÖVEKSZIK A MORTALITÁS SEBESSÉGE.


A norvég lucfenyőt sújtja a legjobban, 2010 és 2020 között 60 %-kal magasabb volt a halálozási ráta átlagosan, mint 1995 és 2009 között. Ami a skót fenyőt illeti a sebesség 40 %-kal, az európai bükkfát illetőn 36 %-kal és a tölgyfát illetően 3.5 %-kal növekedett. Sőt mi több, minden fajt és régiót illetően, az éves halálozási ráta 2012 óta pozitív. A pozitív éves mortalitási ráta azt jelenti, hogy több fa haldoklik, mint általában, a hosszú távú átlaghoz képest. „ Ez azt jelentheti, hogy az európai erdők 2012-ben elértek egy kritikus pontot.” – mondja George.

A kutatók vizsgálták a termőtalaj nedvességét is, ahogyan egy csapadékkal és lefolyási adatokkal táplált modell becsli. Megállapították, hogy a rákövetkező évben abnormálisan alacsony talajnedvesség volt a fő hajtóereje a fahaláloknak.

Az északi régiókban, mint például Skandinávia, sok ember még úgy gondolja, hogy a helyi erdőkre nem lesz hatással a melegedés hajtotta aszály mondja George, de már minden erdőre hatással van már Európa szerte, beleértve az északi boreális erdőket is.

„Ez egy nagyon nyugtalanító tanulmány, de nem is meglepő. Nem csak az Amazon erdei száradnak ki – a saját erdeink is és ez csúcsszáradást (fabetegség) is okoz. „ – mondja Hannah Mowat egy brüsszeli erdők védelmében kampányoló szervezet kampány koordinátora.

A kutatók nem biztosak, hogy aszályok egy évvel után miért halnak meg gyakran a fák de sok lehetséges ok van, mondja George. A súlyos víz stressz éhezteti az fákat és károsítja a vízvezető szöveteket, sérülékennyé téve őket más stresszekre, mint például a kártevők és betegségek. Például a szárazság sújtotta tűlevelűek sokkal kevesebb gyantát termelnek, mint normálisan, és a gyanta az, ami védi őket a betűzőszútól. „A betűzőszúk szeretik megtámadni az aszály stresszelt fákat.” – mondja George.

A növekvő fapusztulásnak sok konzekvenciája lesz. A folyamat kezdete, hogy az erdők kevesebb szenet szívnak fel, mivel az idősebb fák fiatalabbakkal cserélik ki.

„Nem kérdés, hogy az őserdők több szenet képesek kivonni, mint a fiatal erdők. „ – mondja George. Azonban úgy gondolja, nem valószínű, hogy Európa erdei hosszú távon szén forrássá válnak.

EURÓPA MÁR EGYRE GYAKORIBB ÉS SÚLYOSABB FUTÓTÜZEKTŐL SZENVED, ÉS TÖBB HALDOKLÓ FA MÉG TOVÁBB FOGJA NÖVELNI A VESZÉLYT. „ AHOGY EGYRE TÖBB SZÁRAZ ÉS HOLT ANYAG AKKUMLÁLÓDIK, AZ ERDŐK EGYRE SÉRÜLÉKENYEBBEK LESZNEK A FUTÓTÜZEKRE. EZT A DINAMIKÁT ÁLTALÁBAN ISMERJÜK AZ EGYESÜLT ÁLLAMOKBÓL ÉS AUSZTRÁLIÁBÓL.” – MONDJA GEORGE.

A faiparra is hatással lehet. Az egyik oka, hogy a norvég lucfenyő a leginkább sújtott az, hogy természetes területén kívül ültetik a fatermelés számára, tipikusan monokultúra ültetvényekben. Az erdőtulajdonosoknak el kell kezdeniük fajták keverékeit ültetniük, hogy az ültetvényeket reziliensebbé tegyék, mondja George.

Gazdasági konzekvenciák is lehetnek. A faanyag árak Európában már magasak az amerikai és kínai igények miatt, mondja George. A növekvő faveszteségek az árakat még magasabbra nyomhatják és ennek hatása van az építőiparra és azon túl.

„EZ EGY ÚJABB BIZONYÍTÉK, HOGY ERDEINK KLÍMAÁLLÓSÁGÁHOZ, AHHOZ, HOGY REZILIENSEBBÉ TEGYÜK ŐKET, DIVERZEBBÉ KELL TENNI AZ ERDŐKET.. EZ A TANULMÁNY EGY DURVA ÉBRESZTŐ, DE AZT JELENTHETI, HOGY A HOLNAP EREDEI VALÓJÁBAN BIODIVERZEBBEK LEHETNEK, HA FIGYELÜNK A TUDÓSOK ÉBRESZTÉSÉRE.” – MONDJA GEORGE.

A klímaváltozás okozta vízhiány messze nem az egyetlen fenyegetés Európa fáinak. Egzotikus kártevők és betegségek tizedelik a szilfákat és már a kőriseket is és fenyegetnek más fákat, például a tölgyeket is. A fakivágás szintén emelkedett 50 %-kal 2018 óta.

borítóképünk: Légi felvétel egy aszály stressztől szenvedő holt lucfenyőről egy zöld bükkfa mellet egy erdőben egy németoszági város, Iserlohn közeli erdőben.

forrás: origo

Előző cikk

Marhabőr kiirtott esőerdők területéről

Következő cikk

Gyászhír - Ancsin István [42]




(x) hirdetés
Kapcsolódó bejegyzések
Exit mobile version