A 2021-es svéd forwarder piacot lelassította a globális gazdaság

A Svédországban regisztrált* forwarderek számát most az iSkogen.se testvéroldal foglalta össze. Az elemzések szerint 2021-ben a 2020-as évhez képest erőteljes csökkenés következik be, a 2020-as 451 regisztrált forwarderről 2021-ben 332-re. A gépgyártók szerint a szállítási kapacitás a probléma. A forwarderek iránti kereslet továbbra is magas.

A svéd forwarder piac 2021-ben

Tavaly arról számoltunk be, hogy a svédországi forwarder eladások 2020-ban rekordszintet értek el. A 2021-ben 26 százalékkal kevesebb gépet regisztráltak. Ez hatalmas romlásnak tűnhet, de történelmi távlatból nézve 2021-et, az valójában normális évnek számít.

Globális csúcs az erdészeti gépek eladásában

A svéd forwarder gyártók egységes képet adnak a helyzetről. Henrik Johansson, a John Deere Forestry Sweden vezérigazgatója szerint 2021-ben minden olyan piacon fellendülés tapasztalható, ahol CTL** (Cut-To-Length [hosszra vágó]) gépeket értékesítenek. Több ilyen piac 2020-ban sokkal nyugodtabb volt, ami lehetővé tette a John Deere és más gyártók számára, hogy több gépet szállítsanak Svédországba.

Oroszország növekszik és a CTL új piacokra lép be

Mind a John Deere, mind a Komatsu Forest szerint Oroszországban megnőtt a kereslet az erdészeti gépek iránt. Észak-Amerikában és Dél-Amerika néhány országában is nőtt az értékesítés. Peter Hasselryd, a Komatsu Forest marketingvezetője szerint a gépeket most új piacokon értékesítik Dél-Amerikában és Ázsiában, olyan piacokon, ahol korábban egyetlen északi gyártó sem volt aktív. Carl-Henrik Hammar, a Ponsse Sweden vezérigazgatója szerint a finnországi Ponsse gyár teljes sebességgel működik, de a szállítások a különböző piacok között megoszlanak. Svédország részesedése a Ponsse forwarderekből 2022-re már betelt. A ma Svédországban beérkezett értékesítési megrendelések 2023-as szállításra szólnak.

Szűk keresztmetszetek a termelésben

Ahogy más jármű- és gépgyártás esetében, úgy az erdészeti gépek esetében is hiány van alkatrészekből. A gyártók képesek voltak fenntartani a termelést, de néhány gépet az udvaron kellett tárolni a hiányzó alkatrészekre várva, mielőtt kiszállításra kerülhetett volna. Ami a Komatsu Forestet illeti, az új gyárba költözés hatással volt a termelésre. Az augusztusi költözés során a termelés teljesen leállt. Peter Hasselryd szerint az új gyár beindítása során is voltak korlátozások.

Az alkatrészhiány és az alvállalkozók közötti korlátozások továbbra is problémát jelentenek. A legtöbb alvállalkozó szerint azonban a helyzet javult a 2021-es állapothoz képest. Ha a pozitív fejlődés 2022 folyamán folytatódik, a gépgyárak saját kapacitása végül korlátozó tényezővé válik. Carl-Henrik Hammar, a Ponsse Sweden munkatársa szerint a Ponsse Vieremä-i gyára már elérte a maximális kapacitását. A szállítási idők lerövidítése a világpiac csúcsra járatásakor hatalmas beruházásokat igényelne a termelési kapacitásba. A Komatsu új gyára valószínűleg fel tudná gyorsítani a gyártási sebességet, de ez időbe telik, és ehhez az alvállalkozók hosszú láncolatának is fel kell gyorsulnia.

Kis változások a piaci részesedésben

A különböző forwarder márkák regisztrációit vizsgálva a piaci részesedésekben bekövetkezett változások csekélyek. A John Deere néhány százalékkal növekszik, míg a Komatsu és a Ponsse kissé csökken. Ez utóbbi kettőnek körülbelül ugyanannyi forwardert regisztráltak Svédországban. A kisebb gyártók, mint például az Eco Log és a Rottne esetén, nem csökkent oly nagyon a nyilvántartásba vett gépek száma, és ezért nőtt a piaci részesedésük. Nyilvánvaló, hogy a kisebb gyártóknak idővel egyenletesebb szállítási kapacitást sikerül fenntartaniuk, mint a nagy gyártóknak.

A Logset piaci részesedést szerez

Az egyik játékos, amely visszatért a svéd piacra: a Logset. A 2020-as nulla regisztrált forwarderről Svédországban 2021-ben hat gépet regisztráltak. Feltéve, hogy több gépet tudnak gyártani a finnországi gyárukban, a növekedés folytatódhat 2022 folyamán. A Sampo ezzel szemben 2021 folyamán csökkentette a svédországi regisztrációit.

Az összes szereplő

A 2021-ben Svédországban bejegyzett forwarderek három dobogós helyezése mind a John Deere Forestryé. A 1510G viszi el az aranyérmet, amelyet az 1910G és az 1010G követ. A John Deere 1010G az átlagnál jobban teljesített 2021-ben (27 forwarder 2021-ben, szemben a 2020-as 32-vel), mivel a John Deere 910G-nek csak kettőt regisztráltak 2021-ben (szemben a 2020-as 8-mal).

A 2021-ben egyértelműen visszaeső gépek az Eco Log 575F (2 gép 2021-ben / 19 2020-ban), a Ponsse Bison (3/14) és a Komatsu 895 (12/27).

A kisebb gépek

A forwarderek, amelyek viszont 2020-hoz képest 2021-ben növelték a regisztrációkat, az ex. Gremo gép Eco Log 1050F (10 2021-ben / 6 2020-ban), Rottne F11D (17/13) és Eco Log 1250F (4/1). Ennek okáról lehetne vitatkozni, de tény, hogy a 2021-ben regisztrált forwarderek átlagos hasznos terhelése kissé csökkent. Ez a fejlődés már néhány éve megfigyelhető. Hogy ez a kisebb gépek iránti piaci keresletnek köszönhető-e, vagy a gyártók által szállítani tudott géptípusoknak, azt egyelőre nyitva hagyjuk.

A hosszú szállítási idő későbbi cserét jelent

Az elmúlt néhány évben a használt erdei gépek kereskedelmének tendenciája a korábbiakhoz hasonló volt. A jó minőségű használt gépek erős nemzetközi piaca vonzóvá tette a vállalkozók számára, hogy a még némi élettartammal rendelkező gépeket elcseréljék. A Komatsu Forestnél dolgozó Peter Hasselryd szerint azonban ez a tendencia megfordulni látszik, nem utolsó sorban az új forwarderek hosszú szállítási ideje miatt. Peter szerint a használt gépek üzemideje mostantól valószínűleg növekedni fog.

Svédországban minden forwardert a szállításkor (eladáskor) a Svéd Közlekedési Ügynökség (Transportstyrelsen) nyilvántartásba vesz. Mivel a svéd CTL-gépek piaca a legnagyobb a világon (2021), ezek a számok meglehetősen jó képet adnak a CTL-gépek teljes piacáról. A harvestereket azonban nem a Közlekedési Hivatal tartja nyilván, de a gyártott harvesterek száma a legtöbb esetben követi a forwarderek számát.

Ez a cikk a Skogsforum.se által elemzett és összeállított, a Svéd Szállítmányozási Hivatal forwarder nyilvántartásából származó adatokon alapul.

A CTL = Cut-To-Length egy olyan rendszer, amely két gépen alapul: egy fakitermelő gépen (harvester), amely a fákat az erdőbenledönti és hossztolja, és egy forwarderen, amely a fát az út mellé viszi. Ezeket a gépeket gyártják és használják a skandináv országokban. A CTL technológia világszerte egyre nagyobb piaci részesedést szerez, és ma már a világ fakitermelési műveleteinek több mint felében alkalmazzák. A CTL gépek legtöbb gyártója Svédországban és Finnországban található.

Forrás: forestry.com
Szerk: MM