FATÁJ-online szaklap: események, gazdasági jelenségek a faiparban, bútoriparban, asztalosságban, erdőgazdálkodásban és a kapcsolódó területeken.
Naptár

Közelgő események

03-10.: EUSTAFOR-CEPF webinarium a természetközeli erdőgazdálkodásról

Webinárium 2022. március 10-én: Mennyire “természetközeli” az európai erdőgazdálkodás?


FATÁJ: Az alábbi ismertetés és felhívás az EUSTAFOR (Állami Erdőgazdálkodók Európai Szövetsége) honlapján jelent meg. E szervezetnek a tagjai a magyarországi állami erdőgazdaságok az Agrárminisztérium által.


A 2022. március 10-i webináriumot az EUSTAFOR és a CEPF közösen szervezi, és különböző területek szakemberei vesznek részt rajta, akik kiegyensúlyozott szakértői vitában vesznek részt az európai erdőkre vonatkozó új gazdálkodási megközelítések előnyeiről, hátrányairól és lehetséges következményeiről, nevezetesen:

  1. A “természetközeli” erdőgazdálkodási gyakorlatok lehetőségei;
  2. Aktív védelem vagy passzív védelem – melyik a legjobb stratégia a jövőre nézve.

Az Európai Bizottság által 2019 végén közzétett EU Green Deal (Zöld Megállapodás) jelentősen megváltoztatta az erdőkkel és azok kezelésével kapcsolatos uniós megközelítést. Az erdőket, mint a fő földhasználati ágazatot tűzték ki célul, hogy az EU elérhesse a 2050-ig kitűzött ambiciózus, az éghajlatváltozással és a biológiai sokféleséggel kapcsolatos célkitűzéseit. Az erdőkre és az erdőgazdálkodásra az EU-ban nagy hatással lesznek az olyan jogilag kötelező erejű javaslatok, mint az EU Fit for 55 csomag (felülvizsgált LULUCF, RED III), a taxonómia és a közelgő természet-helyreállítási törvény.

Ugyanakkor az EU 2030-ig szóló biológiai sokféleséggel kapcsolatos stratégiájának és az EU 2030-ig szóló új erdészeti stratégiájának célkitűzései között szerepel a “természetközeli” erdőgazdálkodásra való felhívás, valamint az EU földterületeinek 10%-ának szigorú védelme, beleértve az összes megmaradt elsődleges és idős erdőt. Ezek ambiciózusnak és messzire mutatónak tűnnek, miközben nem feltétlenül építenek az EU-ban már meglévő gazdálkodási tapasztalatokra.

Az EU jelenlegi politikai menetrendje az éghajlatváltozás mérséklését jelölte meg az uniós erdők egyik fő szerepeként. Az erdőkkel szemben elvárás, hogy ellensúlyozzák az egyéb ágazatokból származó üvegházhatású gázok kibocsátását. Ezzel párhuzamosan az EU erdeinek rendkívül ambiciózus természetvédelmi/védelmi célokat kell teljesíteniük. Ezek a megközelítések egyértelműen érintik az európai erdők alapvető működését és gazdálkodási paradigmáját, ami a közeljövőben drasztikus változásokat hozhat az erdőgazdálkodás működésében.


FATÁJ: A március 10-i webináriumot március 9-én az EUSTAFOR közgyűlése előzi meg. A további részletek az alábbi kapcsolók által érhetőek el. (Ezen felületeken továbblépni csak a tagsági azonosítókkal rendelkezők tudnak.)

Remélhetően lesz aki a magyar állami erdőgazdálkodókat képviseli majd az EUSTAFOR Közgyűlésen és az EUSTAFOR-CEPF webinariumon, valamint – az infó nyilvánosságának függvényében – ezek lényegéről értesülhet majd a hazai szakközönség is.


Nézzük ugyanezt a CEPF (Magán Erdőtulajdonosok Európai Szövetsége) honlapján. Az ismertető szöveg lényegében azonos, ugyanakkor a CEPF-nél a regisztráció és a napirend megismerése szabadon hozzáférhető. A CEPF-nek Magyarországon a MEGOSZ a tagja. Remélhetően lesz több hazai magánerdős is, aki érdeklődik majd ezen webinárium iránt.


Az Európai Bizottság által 2019 végén közzétett EU Green Deal jelentősen megváltoztatta az erdőkkel és azok kezelésével kapcsolatos uniós megközelítést. Az erdők, mint a fő földhasználati ágazat kerültek megcélzásra annak érdekében, hogy az EU elérhesse a 2050-ig kitűzött ambiciózus éghajlati és biológiai sokféleséggel kapcsolatos célkitűzéseit. Az erdőkre és az erdőgazdálkodásra az EU-ban nagy hatással lesznek az olyan jogilag kötelező erejű javaslatok, mint az EU Fit for 55 csomag (felülvizsgált LULUCF, RED III), a taxonómia és a közelgő természetvédelmi törvény.

Ugyanakkor az EU 2030-ig szóló biológiai sokféleséggel kapcsolatos stratégiájának és az EU 2030-ig szóló új erdészeti stratégiájának célkitűzései között szerepel a “természetközeli” erdőgazdálkodásra való felhívás, valamint az EU földterületeinek 10%-ának szigorú védelme, beleértve az összes megmaradt elsődleges és idős erdőt. Ezek ambiciózusnak és távlati céloknak tűnnek, miközben nem feltétlenül építenek az EU-ban már meglévő gazdálkodási tapasztalatokra.

Az EU jelenlegi politikai menetrendje az éghajlatváltozás mérséklését jelölte meg az uniós erdők egyik fő szerepeként. Az erdőkkel szemben elvárás, hogy ellensúlyozzák az egyéb ágazatokból származó üvegházhatásúgáz kibocsátást. Ezzel párhuzamosan az EU erdeinek rendkívül ambiciózus természetvédelmi/védelmi célokat kell teljesíteniük.

Ezek a megközelítések egyértelműen érintik az európai erdők alapvető működését és gazdálkodási paradigmáját, ami a közeljövőben drasztikus változásokat hozhat az erdőgazdálkodás működésében.

A folyamatban lévő vitához való hozzájárulás érdekében az európai erdőtulajdonosok és erdőgazdálkodók szeretnék támogatni egy kiegyensúlyozott szakértői vitát az európai erdőkre vonatkozó új gazdálkodási megközelítések előnyeiről, hátrányairól és lehetséges következményeiről, nevezetesen:

  1. A “természetközeli” erdőgazdálkodási gyakorlatok lehetőségei;
  2. Aktív védelem vagy passzív természetvédelem – melyik a legjobb stratégia a jövőre nézve.

A NAPIREND
REGISZTRÁCIÓ


A napirend tehát az alábbi:

  1. Reinhardt Neft, az EUSTAFOR elnöke köszöntője a társszervezők nevében.
  2. A moderátor bevezetője a munkaértekezletbe
  3. A helyzet bemutatása: Az európai erdők mint az éghajlat-semlegesség, a biológiai sokféleség és a növekvő bioalapú körforgásos gazdaság természetalapú megoldásainak szolgáltatói – Prof. Jürgen Bauhus (Freiburgi Egyetem, Németország).
  4. Szakértői panel
  • A biológiai sokféleség a fenntartható erdőgazdálkodásban – mítosz vagy valóság? – Mit tanulhatunk az európai erdőkre vonatkozó nemzetközi statisztikákból? – Dr. Andrzej Talarczyk (Erdészeti és Természeti Erőforrás Kutatóközpont Alapítvány, Lengyelország)
  • Aktív vagy passzív természetvédelem – melyik utat kövessük a nagy léptékű biológiai sokféleség érdekében? – Prof. Tudor Stancioiu (Transilvania Egyetem Brassó, Románia)
  • Az SFM (tartamos erdőgazdálkodás) mint természetalapú megoldás többféle célkitűzés megvalósítására – Mennyire áll távol a jelenlegi gazdálkodási gyakorlat a természetközeli erdőgazdálkodástól Közép- és Kelet-Európában? – Prof. Dorota Dobrowolska (Erdészeti Kutatóintézet, Lengyelország)
  • Multifunkcionalitás vs. a funkciók elkülönítése: Az erdők biológiai sokféleséggel kapcsolatos érdekei ellentétben állnak-e a termelési funkciókkal? – Egy portugál esettanulmány – Prof. Tiago Domingos (Lisszaboni Egyetem, Portugália)
  • Hogyan lehet a természetes dinamikát utánozni az északi erdők kezelésével?Prof. Pasi Rautio (Luke – Természeti Erőforrások Intézete, Finnország)
  1. Kérdések és válaszok
  2. A moderátor következtetései
  3. Sven-Erik Hammar, a CEPF elnöke zárszavai a társszervezők nevében.

Forrás: EUSTAFOR és CEPF

Előző cikk

Fontos a felelős erdőlátogatás

Következő cikk

Március 21.: Az Erdők Nemzetközi Napja



Stihl
(x) hirdetés
Kapcsolódó bejegyzések
Tovább

Tragédia az erdőben

Felborult egy erdészeti munkagép Mikóháza határában – meghalt a sofőr. Az eset körülményeit a Sátoraljaújhelyi Rendőrkapitányság vizsgálja, bűncselekményre…
Total
0
Share