Dicséret illeti az erdészeket nemcsak az elmúlt hét év, hanem az elmúlt 100 esztendőben végzett munkájukért – mondta Áder János köztársasági elnök a Pilisszentkereszt fölötti Kakashegyen tett látogatásakor hétfőn, az Erdők nemzetközi napján.
Áder János felidézte: 2014 decemberében a tartós ónoseső miatt súlyos jégkárt szenvedett a pilisi erdők ezen része is, és az akkori látogatásakor hatalmas pusztítás látványa fogadta őt. Ennek a kárnak a felszámolása nagyon nagy erőfeszítéseket igényelt az erdészektől – fogalmazott.
Hozzátette, hogy az erdészek munkáját nemcsak az elmúlt hét év, hanem az elmúlt 100 esztendő miatt is dicséret illeti, hiszen az első világháború után Magyarország elveszítette erdőterületeinek mintegy 90 százalékát. A megindult erdősítési programnak köszönhetően azonban száz év alatt a duplájára – 21 százalékra – nőtt az erdőterületek nagysága.
Az államfő kifejtette: az erdészek folyamatosan tették a dolgukat, elhárították a károkat, megújították az erdőket, de újakat is telepítettek. Hangsúlyozta azt is, hogy az erdősítés folytatódik, ugyanakkor jelentős kihívásokkal is szembe kell nézni, hiszen a megváltozott klímához is alkalmazkodni kell már, így például ahhoz, hogy immár harmadik éve nincs elegendő csapadék télen. Ez az erdőtelepítéseket is jelentősen megnehezíti, hiszen az őszi telepítéseket akár tönkre is teheti.
A köztársasági elnök ismét köszönetét fejezte ki mindazoknak, akik részt vettek a 2015-ös összefogásban – a közszolgálati médiának, magánszemélyeknek, vállalatoknak -, akik támogatásukkal segítették a jégkárok minél hamarabbi elhárítását. Zambó Péter, az Agrárminisztérium erdőkért felelős államtitkára és Reinitz Gábor, a Pilis Parkerdő Zrt. vezérigazgatója társaságában tett látogatásán az államfő kiemelte azt is, hogy az elültetett fák mára megerősödtek, és képesek ellenállni az időjárás újabb és újabb kihívásainak.
Reinitz Gábor a bejáráson elmondta, hogy a parkerdő 65 ezer hektárt kezel a főváros térségében, ahol mintegy 3 millió ember él. A 2014. decemberi jegesedés az említett terület mintegy harmadát érintette, ebből 10 ezer hektáron keletkeztek nagyon komoly károk. A kárfelszámolás jelentős része 2016-ra történt meg, szakszerű és következetes munkával sikerült az erdőket megóvni, emellett olyan irányba is el tudtak indulni, amivel az erdők ellenállóbak lehetnek a szélsőséges természeti hatásokkal szemben. Hangsúlyozta, az erdőknek is egyre nagyobb szerepük van, például a vízvisszatartás szempontjából.
A helyreállítási munkálatokra mintegy 150 millió forintot fordítottak, amiből hozzávetőleg 50 millió forintot tett ki a támogatói forrás, 100 millió forintot pedig a Pilisi Parkerdő saját gazdálkodásból fordított rá – fűzte hozzá.
A HírTV rövid videója itt érhető el: https://video.hirtv.hu/embed/261490
2014-ben főként a Pilisben okozott drámai mértékű kárt az ónos eső és a jegesedés: csaknem 50 ezer hektár erdőt, az összes állami erdő 5 százalékát érintette a természeti kár. Az államfő kezdeményezésére 2015 márciusában az Országos Erdészeti Egyesület az MTVA-val közösen “SOS – Bajban az erdő címmel!” címmel tematikus napot tartott, amely közel 50 ezer magánember, kis- és nagyvállalat társadalmi felelősségérzetét mozgósította.
*** A Pilisi Parkerdő sajtóközleménye – 2022-03-22 ***
Áder János köztársasági elnök – Zambó Péter, az Agrárminisztérium erdőkért felelős államtitkára kíséretében – 2022. március 21-én látogatást tett a Pilisi Parkerdőben, ahol megtekintette a 2014-ben jelentős jégkárt szenvedett, azóta helyreállított területeket, valamint tájékozódott a Pilisi Parkerdőben folyó örökerdő-gazdálkodás részleteiről. A látogatás érdekessége, hogy a jégkár következményeinek helyreállítására 2015-ben Áder János kezdeményezett társadalmi összefogást.
A köztársasági elnök elsőként a nyolc évvel ezelőtt rendkívül jelentős jégkárt szenvedett erdőrészeket kereste fel Pilisszentkereszten. Mint ismert, a 2014 decemberében bekövetkezett, tartós ónos eső miatt a Pilisi Parkerdő Zrt. 65 ezer hektáros területének közel egyharmadát érintette károsodás, ezen belül komolyabb kár közel 10 ezer hektáron keletkezett, elsősorban a 300 m tengerszint feletti magasságú területeken. A decemberi sürgős beavatkozásokat követően – közutak, utak járhatóvá tétele, közműhálózat működésének biztosítása, közvetlen élet- és balesetveszély elhárítása – megkezdődött a helyreállítás, amelynek során közel 100 hektáron vált szükségessé valamilyen beavatkozás az erdősültség visszaállítása érdekében.
A természeti károk elhárítására Áder János köztársasági elnök kezdeményezésére 2015. márciusában az Országos Erdészeti Egyesület az MTVA-val közösen „SOS – Bajban az erdő!” címmel tematikus napot tartott, amely közel 50 ezer magánember, kis- és nagyvállalat társadalmi felelősségérzetét mozgósította.
A jégkárral sújtott területek regenerációja jól halad, de a természeti csapás nyomainak teljes felszámolása még hosszú évekbe telik. A károsodott erdőket ugyan teljes mértékig felszabadították az erdészek az összetört faanyagtól, de a faállomány optimális fejlődéséhez elengedhetetlen munkálatok még mindig zajlanak: ápolások az ültetett területeken, különféle beavatkozások a nem erdősített, de komolyabb záródáshiányt szenvedett területeken, és ott, ahol minőségjavító, állománynevelési munkákkal az erdők állapota pozitívan befolyásolható. A Pilisi Parkerdő 2021 végéig közel 100 millió forintot fordított a jégkár által sújtott területek rehabilitálására és a munkák a jövőben is folytatódnak.
A köztársasági elnök látogatásának következő állomása a Pilis-tetőn álló Boldog Özséb-kilátó volt, ahol az erdők klímaváltozásra való felkészítését szolgáló örökerdő-gazdálkodás eredményeivel ismerkedett meg. A Pilisi Parkerdő úttörő szerepet tölt be az örökerdő-gazdálkodás bevezetésében, amely mára meghaladja a 10 000 hektárt, az általa kezelt terület 17%-át. Az örökerdő-gazdálkodással kapcsolatos pilisi kísérletek (Erdőanya, Mexikó-puszta) eredményeit a mindennapi gyakorlatba építve, hosszú távon fenntartható, a klímaváltozás negatív hatásainak ellenálló, magas biodiverzitású erdőket eredményeznek.
Az örökerdő ugyanis egy toleranciamodell, a többfunkciós – a társadalom és természetvédelem sokrétű igényeit kielégítő – erdőgazdálkodás „legjobb gyakorlata”, amely növeli az erdei ökoszisztéma hosszú távú vitalitását, így az arra alkalmas területeken fontos eszköz lehet az erdők klímaváltozásra való felkészítésében.
forrás: HírTV, Pilisi Parkerdő Zrt.
