FATÁJ-online szaklap: események, gazdasági jelenségek a faiparban, bútoriparban, asztalosságban, erdőgazdálkodásban és a kapcsolódó területeken.
Naptár

Közelgő események

Európa erdei: biodiverzitás, klímaváltozás mérséklése, ahhoz alkalmazkodás

A Science for Environment Policy (Környezetpolitikai Tudományos Intézet) közzétette a 25. Jövőkép levelét: az Európai erdők a biológiai sokféleségért, az éghajlatváltozás mérsékléséért és az ahhoz való alkalmazkodásért című kiadványt. A tájékoztatót az Európai Bizottság Környezetvédelmi Főigazgatósága számára az UWE Bristol Tudományos Kommunikációs Egysége készítette.

A 100 oldalas, angol nyelvű Future Brief on European Forests (az európai erdők jövőjét mutató levél) irat foglalkozik az európai erdők állapotával, változásaival, gazdálkodásával, az erdőiparral, a fatermékekkel is.

Európa erdei általában nincsenek jó ökológiai állapotban. A természet állapota jelentésében az Európai Környezetvédelmi Ügynökség megállapította, hogy Európa értékelt erdeinek 84%-a “kedvezőtlen, nem megfelelő” minősítést kapott (EEA, 2020c). Az erdőirtás volt a domináns tendencia a Európa tájökológiájában az elmúlt 6.000 évben. a mezőgazdasági földterületek iránti kereslet és a a tüzelőanyagként felhasznált fa iránti igény miatt (Roberts et al., 2018). Napjainkban a meglévő erdők egyre nagyobb nyomást éreznek a földhasználati változások, szélsőséges időjárási események (tüzek, aszályok és viharok), a túlhasználat, valamint a kártevők, kórokozók és invazív fajok miatt. Európa fafajainak közel felét a regionális kihalás fenyegeti és az éghajlatváltozás fokozza a kártevők, a szárazság, a viharok és a tüzek okozta nyomást.

Az erdők azonban még mindig létfontosságú elemei az európai tájnak, és számos olyan szerepet töltenek be, amelyek mind hozzájárulnak a környezet egészségéhez. Tiszta vizet és levegőt biztosítanak, védik a talajt, hűsítik a városokat, megvédik azokat a súlyos árvizektől, létfontosságú élőhelyet biztosítanak a különböző fajok számára, hozzájárulnak az emberi egészséghez és jóléthez, és alapvető szövetségesek a biológiai sokféleség csökkenése és az éghajlatváltozás elleni küzdelemben.

Az erdők az emberi gazdaság, a rekreáció és a kultúra támogatásában is kritikus szerepet játszanak. A fa és a fatermékek felhasználása az előrejelzések szerint növekedni fog, ahogy a társadalmak a fosszilis tüzelőanyagoktól a “biogazdaság” felé mozdulnak el. Az európai erdőket jelenleg intenzíven használják, és a jelenlegi kitermelési szintek fenntarthatósága vita tárgyát képezi (Ceccherini et al., 2020). A következő évtizedben létfontosságú a megfelelő egyensúly megtalálása a fakitermelés és az erdők egyéb, nélkülözhetetlen funkciói – a biológiai sokféleség védelme, valamint a szén-dioxid-nyelés megőrzése és növelése – között.

Napjainkban sok ökoszisztémához hasonlóan az erdőket is veszélyeztetik a zavarok, a gazdasági tényezők és a versengő nyomás. Az elmúlt években a biológiai sokféleség csökkenése és az éghajlatváltozás egymáshoz kapcsolódó válságának kezelése iránti sürgető igény miatt nagyobb hangsúlyt kapott az erdők védelme, helyreállítása és létrehozása, és a közvélemény és a politika egyre inkább tudatában van az erdők előtt álló kihívásoknak. Európa lépéseket tett a harmadik országok erdei és a faellátási láncok tekintetében (pl. a faanyagrendelet és az EU FLEGT cselekvési terve révén), és a közvélemény nyomása, valamint a bel- és külpolitikai integritás iránti igény azt jelenti, hogy az Európai Unión belüli erdők megőrzésére és helyreállítására irányuló intézkedéseknek hatékonynak és hitelesnek kell lenniük.

Ez a jövőre vonatkozó összefoglaló (Future Brief) a legfrissebb bizonyítékokat gyűjti össze arról, hogy az európai erdők képesek támogatni a biológiai sokféleséget, miközben eltávolítják és tárolják a szenet a légkörből, miközben az éghajlathoz való alkalmazkodáshoz és jólétünkhöz szükséges ökoszisztéma-szolgáltatásokat is nyújtanak, és hozzájárulnak a biogazdasághoz és a fosszilis tüzelőanyagok használatának csökkentéséhez.

A továbbiakat ismertetni kicsit hosszadalmas lenne, így a tartalomjegyzék az alábbi. (MM)

Tartalomjegyzék

  1. Bevezetés 6
  2. Az európai erdők jelenlegi állapota 7
    2.1 Az EU erdőpolitikai keretei: jelenlegi szakpolitikák és gazdálkodási tervek 13
    2.2 Az erdők a társadalmi-gazdasági életben 17
  3. Az európai erdők ellenálló képességét befolyásoló tényezők 21
    3.1. A földhasználat változása 23
    3.2 Szélsőséges időjárási események 24
    3.2.1 Aszályok 24
    3.2.2.2 Tűzvész 26
    3.2.3 Viharok 29
    3.3 Kártevők, kórokozók és invazív idegen fajok 31
    3.4 Az éghajlatváltozás veszélyei 34
  4. Az erdők és a biológiai sokféleség 35
    4.1. A biológiai sokféleség nyomon követése és értékelése az erdőkben 37
    4.2 Az erdők biológiai sokféleségének legfontosabb dimenziói 38
    4.2.1 Mikroélőhelyek: holtfa, faüregek és nagyon nagy fák 40
    4.2.2 Az erdők szerkezete és összetétele, valamint a fafajok sokfélesége 41
    4.2.3 Az erdők folyamatossága vagy “ősisége” 42
    4.2.4. Faji mutatók 43
    4.2.5. Természetesség és felújítás 44
    4.3. A biológiai sokféleség védelme az erdőkben: a pontok összekapcsolása 46
    4.4 Az uniós erdők biológiai sokféleségével kapcsolatos kihívások 47
  5. Az erdők és az éghajlatváltozás mérséklése 48
    5.1 Az erdők szerepe az éghajlatváltozásban 50
    5.1.1 Az erdei ökoszisztémák szén-dioxid-tároló és -elnyelő képessége 52
    5.1.2 Szénmegkötés a regeneráció, az újraerdősítés és az erdősítés révén 52
    5.1.3 Szénmegkötés az erdők védelmével? 57
    5.1.4 A káros események hatása a szén-dioxid tárolására 58
    5.1.5 A szén-dioxid-tárolás növelése az erdőgazdálkodás és a földhasználat javításával
    5.2 A fatermékek helyettesítő anyagai 61
    5.2.1 A szén tárolása állandó szerkezetekben és anyagokban 61
    5.2.2 Faalapú termékek és anyagok az építőiparban 62
    5.2.3 Faalapú anyagok a textíliákban 62
    5.2.4 Faalapú biokémiai anyagok és a jövő termékei 63
    5.2.5 Anyaghelyettesítési lehetőségek, előrejelzések és hatások az éghajlatváltozás mérséklésére
    5.2.6 Kihívások és lehetőségek a faanyagok helyettesítésében 65
    5.3 Fosszilis tüzelőanyagok helyettesítése bioenergia-termeléssel 66
    5.3.1 Új megközelítések a bioenergia szén-dioxid-kibocsátásának számbavételére 68
  6. Az erdők biológiai sokféleségének és ellenálló képességének összekapcsolása az éghajlatváltozás mérséklésével 69
    6.1. Ellenálló képesség: az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás 69
    6.2 Az idős erdők értéke és multifunkcionális szerepe 71
    6.3 A biológiai sokféleség előnyei az éghajlatváltozás mérséklése és az ahhoz való alkalmazkodás szempontjából 74
    6.4 Többszörös előnyök biztosítása az erdőgazdálkodással 75
  7. Jobb erdészeti adatok, tudás és megértés 79
    7.1. Erdőmutatók 81
    7.2 Egy központi tudásbázis felé: az európai erdészeti információs rendszer (FISE)
    7.3 Nagy adatmegoldások az erdők számára 84
    7.4 Távérzékelés 85
  8. Összefoglalás 86
  9. Hivatkozások 88

Forrás: Forest Information System for Europa és Európai Bizottság

Észrevétel:

A bevezetőben a túlhasználat emlegetése kicsit erős, hiszen Európában mindenhol kevesebb a bruttó fakitermelés, mint a növedék, méghozzá sok helyen egészen jelentős ez az évente visszahagyott mennyiség. Az erdőirtás 6.000 éves múltja után meg nem ártott volna megemlíteni, hogy Európában mindenhol az 1800-as évek óta törvénnyel és más jogszabályokkal körülírt tartamos erdőgazdálkodás van, erdőirtás pedig nincs. Az erdőtelepítések által országonként változóan pedig nőtt az erdők területe Európában. (MM)

Előző cikk

Erdőbarát Rendezvény Program

Következő cikk

Inforendszer Európa erdeiről



Stihl
(x) hirdetés
Kapcsolódó bejegyzések