FATÁJ-online szaklap: események, gazdasági jelenségek a faiparban, bútoriparban, asztalosságban, erdőgazdálkodásban és a kapcsolódó területeken.
Naptár

Közelgő események

Az európai biogazdaság üzemanyagát az erdők adják

1. ábra. A tételek közötti polihorikus korrelációk.

Az erdők európai biogazdaság üzemanyagaként való felhasználásának megítélése: nyolc egyetemi város eredményei – A biogazdasággal kapcsolatos ezen kutatás több társadalmi törekvés kielégítésére törekszik, nevezetesen a gazdasági növekedés és a környezeti fenntarthatóság valamilyen társadalmilag elfogadható módon történő összekapcsolására.

A célok és az erdei biomassza európai termelésének, feldolgozásának és fogyasztásának növelésére irányuló konkrét tervek közötti ellentmondások fenntarthatósági aggályokat vetettek fel a határokon belül és kívül.

Miközben a politikai szereplők különbözőképpen artikulálják ezeket az ellentmondásokat, és a közbeszédben versengenek álláspontjuk érvényesüléséért, kevés ismeret áll rendelkezésre arról, hogy a városi területek polgárai hogyan érzékelik ezt a diskurzust.

Az észlelést többdimenziós konstruktumként értelmezve nyolc európai egyetemi város (Bordeaux, Pozsony, Freiburg, Helsinki, Padova, Szentpétervár, Uppsala, Bécs) adatait elemezzük statisztikailag, hogy feltárjuk a dimenziókat, a hasonlóan gondolkodó polgárok e dimenziókban kialakuló közösségeit és az egyes ilyen közösségekhez való tartozással összefüggő jellemzőket.

2. ábra. Csoportok és csoporton belüli átlagok standard eltérésekkel az egyes látens dimenziókban.

A biocentrizmustól az elosztási szempontokon át a politikai célokhoz való ragaszkodásig hat dimenzióban öt közösséget azonosítottunk:

  • ragaszkodó-környezetvédő,
  • ragaszkodó-kormánypárti,
  • kritikus-reformista,
  • kritikus-agrárpárti és
  • közömbös.

A lakóhely szerinti város és a biogazdaság vélt ismertsége egyértelműen kölcsönhatásban van az észleléssel. A nyolc városon belüli és a nyolc város közösségei között azonban jelentős eltérések mutatkoznak, ami a nyilvános diskurzuson túli mélyebb társadalmi feszültségekre utal. A közösségen belüli eltérések nagy része azonban megmagyarázatlan marad, ami további helyi munkát igényel. Az erdészeti politikára vonatkozó következtetések is előkerültek.

3. ábra. A válaszadók aránya az egyes dimenzió-specifikus csoportokban városonként és közösségenként. A függőleges tengely mentén a nevek színei megfelelnek az egyes közösségeknek a hálózat vizualizációjában szereplő

Ez a munka az EFI által támogatott PerForm (Perceiving the forest-based sector in the bioeconomy) páneurópai együttműködési hálózat keretében készült. Igazgatóhelyettesünk, Helga Pülzl az egyik szerző.

szerk: Tóth János, forrás: EFI – European Forest Institut

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Előző cikk

CO2-kivonás tanúsítása – CEI-Bois és EOS közös véleménye

Következő cikk

Egy éves a Radó Dezső Terv



Stihl
(x) hirdetés
Kapcsolódó bejegyzések
Tovább

Eltűnőben a vaddisznó

Hazánk egyik legismertebb és legelterjedtebb vadfaja volt a vaddisznó, egészen az afrikai sertéspestis megjelenéséig. Rendkívüli alkalmazkodóképessége tette lehetővé…