A Science for Environment Policy (Környezetpolitikai Tudományos Intézet) közzétette a 25. Jövőkép levelét: az Európai erdők a biológiai sokféleségért, az éghajlatváltozás mérsékléséért és az ahhoz való alkalmazkodásért című kiadványt. A tájékoztatót az Európai Bizottság Környezetvédelmi Főigazgatósága számára az UWE Bristol Tudományos Kommunikációs Egysége készítette.
A 100 oldalas, angol nyelvű Future Brief on European Forests (az európai erdők jövőjét mutató levél) irat foglalkozik az európai erdők állapotával, változásaival, gazdálkodásával, az erdőiparral, a fatermékekkel is.
Európa erdei általában nincsenek jó ökológiai állapotban. A természet állapota jelentésében az Európai Környezetvédelmi Ügynökség megállapította, hogy Európa értékelt erdeinek 84%-a “kedvezőtlen, nem megfelelő” minősítést kapott (EEA, 2020c). Az erdőirtás volt a domináns tendencia a Európa tájökológiájában az elmúlt 6.000 évben. a mezőgazdasági földterületek iránti kereslet és a a tüzelőanyagként felhasznált fa iránti igény miatt (Roberts et al., 2018). Napjainkban a meglévő erdők egyre nagyobb nyomást éreznek a földhasználati változások, szélsőséges időjárási események (tüzek, aszályok és viharok), a túlhasználat, valamint a kártevők, kórokozók és invazív fajok miatt. Európa fafajainak közel felét a regionális kihalás fenyegeti és az éghajlatváltozás fokozza a kártevők, a szárazság, a viharok és a tüzek okozta nyomást.
Az erdők azonban még mindig létfontosságú elemei az európai tájnak, és számos olyan szerepet töltenek be, amelyek mind hozzájárulnak a környezet egészségéhez. Tiszta vizet és levegőt biztosítanak, védik a talajt, hűsítik a városokat, megvédik azokat a súlyos árvizektől, létfontosságú élőhelyet biztosítanak a különböző fajok számára, hozzájárulnak az emberi egészséghez és jóléthez, és alapvető szövetségesek a biológiai sokféleség csökkenése és az éghajlatváltozás elleni küzdelemben.
Az erdők az emberi gazdaság, a rekreáció és a kultúra támogatásában is kritikus szerepet játszanak. A fa és a fatermékek felhasználása az előrejelzések szerint növekedni fog, ahogy a társadalmak a fosszilis tüzelőanyagoktól a “biogazdaság” felé mozdulnak el. Az európai erdőket jelenleg intenzíven használják, és a jelenlegi kitermelési szintek fenntarthatósága vita tárgyát képezi (Ceccherini et al., 2020). A következő évtizedben létfontosságú a megfelelő egyensúly megtalálása a fakitermelés és az erdők egyéb, nélkülözhetetlen funkciói – a biológiai sokféleség védelme, valamint a szén-dioxid-nyelés megőrzése és növelése – között.
Napjainkban sok ökoszisztémához hasonlóan az erdőket is veszélyeztetik a zavarok, a gazdasági tényezők és a versengő nyomás. Az elmúlt években a biológiai sokféleség csökkenése és az éghajlatváltozás egymáshoz kapcsolódó válságának kezelése iránti sürgető igény miatt nagyobb hangsúlyt kapott az erdők védelme, helyreállítása és létrehozása, és a közvélemény és a politika egyre inkább tudatában van az erdők előtt álló kihívásoknak. Európa lépéseket tett a harmadik országok erdei és a faellátási láncok tekintetében (pl. a faanyagrendelet és az EU FLEGT cselekvési terve révén), és a közvélemény nyomása, valamint a bel- és külpolitikai integritás iránti igény azt jelenti, hogy az Európai Unión belüli erdők megőrzésére és helyreállítására irányuló intézkedéseknek hatékonynak és hitelesnek kell lenniük.
Ez a jövőre vonatkozó összefoglaló (Future Brief) a legfrissebb bizonyítékokat gyűjti össze arról, hogy az európai erdők képesek támogatni a biológiai sokféleséget, miközben eltávolítják és tárolják a szenet a légkörből, miközben az éghajlathoz való alkalmazkodáshoz és jólétünkhöz szükséges ökoszisztéma-szolgáltatásokat is nyújtanak, és hozzájárulnak a biogazdasághoz és a fosszilis tüzelőanyagok használatának csökkentéséhez.
A továbbiakat ismertetni kicsit hosszadalmas lenne, így a tartalomjegyzék az alábbi. (MM)
Tartalomjegyzék
- Bevezetés 6
- Az európai erdők jelenlegi állapota 7
2.1 Az EU erdőpolitikai keretei: jelenlegi szakpolitikák és gazdálkodási tervek 13
2.2 Az erdők a társadalmi-gazdasági életben 17 - Az európai erdők ellenálló képességét befolyásoló tényezők 21
3.1. A földhasználat változása 23
3.2 Szélsőséges időjárási események 24
3.2.1 Aszályok 24
3.2.2.2 Tűzvész 26
3.2.3 Viharok 29
3.3 Kártevők, kórokozók és invazív idegen fajok 31
3.4 Az éghajlatváltozás veszélyei 34 - Az erdők és a biológiai sokféleség 35
4.1. A biológiai sokféleség nyomon követése és értékelése az erdőkben 37
4.2 Az erdők biológiai sokféleségének legfontosabb dimenziói 38
4.2.1 Mikroélőhelyek: holtfa, faüregek és nagyon nagy fák 40
4.2.2 Az erdők szerkezete és összetétele, valamint a fafajok sokfélesége 41
4.2.3 Az erdők folyamatossága vagy “ősisége” 42
4.2.4. Faji mutatók 43
4.2.5. Természetesség és felújítás 44
4.3. A biológiai sokféleség védelme az erdőkben: a pontok összekapcsolása 46
4.4 Az uniós erdők biológiai sokféleségével kapcsolatos kihívások 47 - Az erdők és az éghajlatváltozás mérséklése 48
5.1 Az erdők szerepe az éghajlatváltozásban 50
5.1.1 Az erdei ökoszisztémák szén-dioxid-tároló és -elnyelő képessége 52
5.1.2 Szénmegkötés a regeneráció, az újraerdősítés és az erdősítés révén 52
5.1.3 Szénmegkötés az erdők védelmével? 57
5.1.4 A káros események hatása a szén-dioxid tárolására 58
5.1.5 A szén-dioxid-tárolás növelése az erdőgazdálkodás és a földhasználat javításával
5.2 A fatermékek helyettesítő anyagai 61
5.2.1 A szén tárolása állandó szerkezetekben és anyagokban 61
5.2.2 Faalapú termékek és anyagok az építőiparban 62
5.2.3 Faalapú anyagok a textíliákban 62
5.2.4 Faalapú biokémiai anyagok és a jövő termékei 63
5.2.5 Anyaghelyettesítési lehetőségek, előrejelzések és hatások az éghajlatváltozás mérséklésére
5.2.6 Kihívások és lehetőségek a faanyagok helyettesítésében 65
5.3 Fosszilis tüzelőanyagok helyettesítése bioenergia-termeléssel 66
5.3.1 Új megközelítések a bioenergia szén-dioxid-kibocsátásának számbavételére 68 - Az erdők biológiai sokféleségének és ellenálló képességének összekapcsolása az éghajlatváltozás mérséklésével 69
6.1. Ellenálló képesség: az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás 69
6.2 Az idős erdők értéke és multifunkcionális szerepe 71
6.3 A biológiai sokféleség előnyei az éghajlatváltozás mérséklése és az ahhoz való alkalmazkodás szempontjából 74
6.4 Többszörös előnyök biztosítása az erdőgazdálkodással 75 - Jobb erdészeti adatok, tudás és megértés 79
7.1. Erdőmutatók 81
7.2 Egy központi tudásbázis felé: az európai erdészeti információs rendszer (FISE)
7.3 Nagy adatmegoldások az erdők számára 84
7.4 Távérzékelés 85 - Összefoglalás 86
- Hivatkozások 88
Forrás: Forest Information System for Europa és Európai Bizottság
Észrevétel:
A bevezetőben a túlhasználat emlegetése kicsit erős, hiszen Európában mindenhol kevesebb a bruttó fakitermelés, mint a növedék, méghozzá sok helyen egészen jelentős ez az évente visszahagyott mennyiség. Az erdőirtás 6.000 éves múltja után meg nem ártott volna megemlíteni, hogy Európában mindenhol az 1800-as évek óta törvénnyel és más jogszabályokkal körülírt tartamos erdőgazdálkodás van, erdőirtás pedig nincs. Az erdőtelepítések által országonként változóan pedig nőtt az erdők területe Európában. (MM)
