Tegnap a Magyarország és Ukrajna közötti fa és fatermék forgalmat néztük, ma lássuk ugyanezt Magyarország és Oroszország összevetésében. A Vámtarifa 44. áruosztályának alosztályait bontottam ki 4 számjegy mélységig.
Lényegében három alosztályban volt említésre méltó exportja Magyarországnak. Közülük a vizsgált időszak végére a farostlemez export elhanyagolhatóvá vált. A fa csomagolóanyag kivitelünk még éppen érzékelhető e rajzokon, s láthatóan a kivitel meghatározó súlyú termékköre az ács és épületasztalos árukból áll, évi egy milliárd Ft körüli értékben, ami feltehetően ablakot és ajtót jelent és ezen exportpiac háború miatti elvesztése nagyon kellemetlen lehet az érintett cégeknek.
Az import értékben a 2-4-szerese az exporténak. A rétegeltlemez, valamint a fűrészáru + hajópadló és lambéria a két jelentős tétel, melyek mellett meg lehet még említeni a tűzifa és faforgács-ot, az ács és épületasztalos termékeket, valamint a fa készárukat. A hajópadló-lambéria a semmiből jelent meg 2016-ban, bizonyára annak hatására, hogy Oroszország a feldolgozottabb termékek kivitelét kezdte szorgalmazni.
Az orosz árukkal szembeni korlátozások és a háború miatti kereskedelmi akadályok az évi 5-10 ezer tonna rétegeltlemez importőröknek bizonyára gondot okoznak, a többi terméknél azonban a hazai piaci igénynek e tételek vélhetően csak csekély részét teszik ki. (A 60-80-as években fenyő hengeresfából és fenyő fűrészáruból is évi 1 millió m3 körüli vagy nagyobb mennyiség érkezett a Szovjetunióból.)
Forrás: KSH Tájékoztatási adatbázis.
Feldolgozta: Mőcsényi Miklós
