FATÁJ-online szaklap: események, gazdasági jelenségek a faiparban, bútoriparban, asztalosságban, erdőgazdálkodásban és a kapcsolódó területeken.
Naptár

Közelgő események

Adatok az EU erdészeti és fakitermelési ágazatáról

10%-kal nőtt az EU erdőterülete 1990-2020. között. 2019-ben a fakitermelés a növedék 63%-át tette ki az EU átlagában. Az erdőipar és a fakitermelés bruttó hozzáadott értéke 0,2%-ot tett ki az EU összes teljesítményéből és a szektor 517 ezer embernek adott munkát. EU átlag és az EU 27 tagországa egyenként: erdőterület, fatömeg, kitermelés intenzitás, hozzáadott érték, alkalmazottak, termelékenység. Grafikonok és táblázatok, a forrás adatok megjelölésével.

FATÁJ: Figyelem! Alábbiakban az "erdőgazdálkodás és fakitermelés", illetve az "erdészeti és fakitermelési ágazat" kifejezések esetén az adatgyűjtő kérdőív tartalmazza a fakitermelést (tűzifa, iparifa, stb részletezve) és a termelés kategóriában a faszenítést, faaprítást, fapellet és fabrikett gyártást, meg a teljes faipart (fűrészipar, falemezipar, fapép [pl. cellulóz], továbbá papír és karton termelés) is.

Az EU erdei

Erdőterület: 2020-ban az EU-ban a becslések szerint 159 millió hektárnyi erdő volt (az egyéb fás területek nélkül), és területük 1990 óta csaknem 10%-kal nőtt. Az erdőterület valamennyi uniós országban nőtt, kivéve Svédországot, ahol a becslések szerint 0,3%-kal csökkent, valamint Portugáliát, ahol az 1990-2020 közötti időszakban 3%-kal csökkent az erdőterület. A legnagyobb növekedés Írországban (69%), Spanyolországban (34%) és Máltán (31%) következett be; Írországban és Máltán azonban az erdők a földterületnek csak kis részét, 11%-át, illetve 1%-át borítják, amint azt az 1. ábra mutatja. Azon országok közül, ahol az erdők az ország területének legalább felét borítják, Észtország és Lettország jelentette a legnagyobb mértékű erdőterület-növekedést (11 %, illetve 7 %) 1990-2020 között. Abszolút értékben a legnagyobb erdőterület-növekedés a becslések szerint Spanyolországban (4,7 millió hektár), Franciaországban (2,8 millió hektár) és Olaszországban (2,0 millió hektár) következett be.

1. ábra: Erdőterület az EU-ban, 1990–2020, (%)
Forrás: Eurostat (for_area_efa) és (reg_area3)

Az EU erdeinek fatömege 2019-ben a becslések szerint 28,4 milliárd m3 (kéregben) volt. Ebből a legnagyobb arányt Németország képviselte (13,4%), majd Svédország (12,5%) és Franciaország (11,8%) következett. Az EU erdeiben a fatömeg minden tagállamban nőtt, ami uniós szinten 29%-os növekedést jelent a 2000-2019 közötti időszakban. A legnagyobb növekedést Írország (115%), Franciaország (61%) és Olaszország (57%) esetében becsülték, míg a spektrum másik végén Svédország (13%), valamint Csehország és Németország (egyenként 15%) esetében sokkal mérsékeltebb növekedést becsültek.

2. ábra: Sz EU erdeinek fatömege, 2000–2019, (%)
Forrás: Eurostat (for_vol_efa)

A becslések szerint 2019-ben az uniós erdők éves nettó gyarapodásának (növedék) 63 %-át távolította el a fakitermelő ipar, a nettó gyarapodás meghatározása szerint “a fa átlagos éves térfogatnövekedése, csökkentve az átlagos (ismétlődő) éves pusztulással (mortalitás)”. Három országban a fakitermelés 2019-ben meghaladta a nettó növekmény 90 %-át: Csehországban (111 %), Hollandiában (96 %) és Németországban (94 %) (az előbbi két ország adatai becslések). Ezzel szemben Cipruson a nettó növekmény 6 %-át termelték ki 2019-ben (3. ábra).

3. ábra: A nettó növedék és a fakitermelés arány az EU erdőkben, 2019, (%)
Forrás: Eurostat (for_vol_efa)

Gazdasági mutatók

Az erdőgazdálkodás és fakitermelés által az EU-ban létrehozott bruttó hozzáadott érték (GVA = gross value added) 2019-ben 25,3 milliárd EUR volt. Abszolút értékben kifejezve ezek az iparágak Finnországban (4,2 milliárd EUR), Svédországban (3,5 milliárd EUR) és Franciaországban (3,3 milliárd EUR) termelték a legnagyobb GVA-t 2019-ben. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy az 1. táblázat a 2000. és 2019. évi GVA-adatokat folyó áron (azaz inflációval nem korrigálva) mutatja. Ezért nem használhatók közvetlenül időbeli összehasonlításokra vagy az időbeli tendenciák kommentálására. A GDP-hez viszonyított, az utolsó oszlopokban feltüntetett GVA-érték jobban szolgálhatja ezt a célt.

1. táblázat: Az erdészeti és fakitermelési ágazat gazdasági mutatói, 2000-ben és 2019-ben
Forrás: Eurostat (for_eco_cp), (for_area_efa) és (nama_10_gdp)

Az erdészeti és fakitermelési ágazat bruttó hozzáadott értéke 2019-ben az EU GDP-jének 0,18 %-át tette ki, ami 15 %-kal kevesebb, mint a 2000. évi 0,21 %-os arány. Az erdőgazdálkodás és fakitermelés gazdasági jelentősége – az ágazat által termelt bruttó hozzáadott értéknek az ország teljes GDP-jéhez viszonyított arányában kifejezve – 2019-ben Lettországban (1,8 %), Finnországban (1,7 %) és Észtországban (1,3 %) volt a legnagyobb, az összes többi tagállamban 1 % alatt volt.

Az uniós országok erdei 2019-ben átlagosan 159 €/ha GVA-t termeltek. Az erdőterületre jutó legnagyobb GVA-t 2019-ben Hollandiában, Dániában és Csehországban becsülték. Bár ezt a mutatót befolyásolhatja az erdőgazdálkodási és fakitermelési ágazat által végzett tevékenységek típusa, az erdészeti tevékenységek gazdasági termelékenységének közelítőjeként használható az EU-ban (lásd az 1. táblázatot és a 4. ábrát).

4. ábra: Az erdészeti és fakitermelési ágazat bruttó hozzáadott értéke erdőterületre vetítve, 2000-ben és 2019-ben,
(€ / hektár, folyó áron)
Forrás: Eurostat (for_eco_cp), (nama_10_a64) és (for_area_efa)

Alkalmazotti létszám, munka termelékenység

A 2. táblázat az EU erdészeti és fakitermelési ágazatában a foglalkoztatásra és a látszólagos munkatermelékenységre vonatkozó információkat tartalmazza a nemzeti statisztikák foglalkoztatási adatai alapján. Az EU-ban 2019-ben mintegy 517.400 fő dolgozott az erdészeti és fakitermelési ágazatban, ami 7%-os csökkenést jelent a 2000. évhez képest. A legnagyobb létszámot Lengyelországban (63.300 fő), Romániában (58.100 fő) és Svédországban (41.000 fő) regisztrálták.

2. táblázat: Alkalmazotti létszám és látszólagos (számított) munka-termelékenység
az erdészeti és fakitermelési ágazatban, 2000-ben és 2019-ben.
Forrás: Eurostat (nama_10_a64_e), (for_area_efa), (for_vol_efa) és (for_eco_cp)

Az erdőterületre vetített munkaerő-ráfordítás aránya az ágazat munkaintenzitását mutatja az EU tagállamaiban. Ez a mutató az egyes országok között jelentős eltéréseket mutat, a szlovákiai 1000 hektárra jutó 13,2 fő feletti foglalkoztatott személytől a spanyolországi, finnországi, svédországi és franciaországi 1000 hektárra jutó kevesebb mint 2 főig (lásd a 2. táblázatot és az 5. ábrát). Az uniós tagállamok közötti különbségek egy része a gazdálkodási gyakorlatok, a termesztett állományok sűrűsége, a domináns fafajok és a domborzati viszonyok közötti különbségeket is tükrözheti.

5. ábra: Erdőterületre jutó alkalmazotti létszám, 2000-ben és 2019-ben, (létszám / 1.000 ha)
Forrás: Eurostat (nama_10_a64_e), és (for_area_efa)

Az erdőgazdálkodási és fakitermelési ágazat munkatermelékenysége (az egy foglalkoztatottra jutó bruttó hozzáadott értékként számítva) 2019-ben szintén jelentősen különbözött az uniós tagállamokban. Ezt a mérőszámot alkalmazva a legmagasabb munkatermelékenységet Finnországban (192.100 EUR/foglalkoztatott) és Franciaországban (118.300 EUR/foglalkoztatott) regisztrálták, míg a tartomány másik végén Cipruson és Görögországban 4.900 EUR/foglalkoztatott és 5.700 EUR/foglalkoztatott munkatermelékenységet regisztráltak az ágazatban (lásd a 2. táblázatot).

Forrás: EUROSTAT

A fenti elemzést már több mint negyed éve, 2021. december 22-én tették közzé, minden esetre ma is érdekes, pláne, hogy hazánk adatait így az EU átlagához és a többi 26 tagországéval összevetve láthatjuk.

Elvetemült precízek részére: Az EUROSTAT cikkének végén nagyon precíz forráshivatkozás található. Ez bemutatja az adatgyűjtő szervezeteket, az adatgyűjtő kérdőívet, valamint más a témába vágó hivatkozásokat is megad.

Magyarul összeállította, szerkesztette: MM

Előző cikk

Stora Enso megválik orosz üzemeitől

Következő cikk

Munkaerőhiány országszerte



Stihl
(x) hirdetés
Kapcsolódó bejegyzések
Total
0
Share