FATÁJ-online szaklap: események, gazdasági jelenségek a faiparban, bútoriparban, asztalosságban, erdőgazdálkodásban és a kapcsolódó területeken.
Naptár

Közelgő események

Klímakövető erdészeti stratégia

Az éghajlatváltozás Európa erdeit is kihívás elé állítja: a gyors ütemű felmelegedéshez egyes fafajok már nem tudnak alkalmazkodni, így az erdészet feladata, hogy aktív beavatkozással segítse az erdők fennmaradását. Ebben kaptak tanácsot és iránymutatást május 23-27. között francia erdészeti szakértők, akik a zöld szellemiségű Soproni Egyetem és a magyar erdőgazdaságok klímaváltozásra tett reakcióira, gyakorlati erdőgazdálkodási stratégiájára voltak kíváncsiak a látogatásuk során.


frissítés (06.27): A látogatásról készült videó az alábbiakban látható:


Fák nélkül nincs élet; az erdők a legnagyobb szén-dioxid-fogyasztók (szénmegkötők), oxigén- és szervesanyag-termelők. A Föld vízháztartásának alapvető szabályozói és újratermelődő energiaforrásként a – Soproni Egyetem szellemiségét is átható – fenntarthatóságban is jelentős szerepet kapnak. A felmelegedés miatt az erdők fafajösszetétele és biodiverzitása azonban számos területen átalakulhat, amit egyes fajok alkalmazkodóképességük, illetve gyors migráció révén jobban, mások azonban kevésbé képesek tolerálni.

Dr. Borovics Attila, a Soproni Egyetem Erdészeti Tudományos Intézetének igazgatója elmondta: a klímaváltozás kihívásaira együtt gondolkodással, együttműködéssel lehet hatékonyan válaszolni. Franciaország számára kulcsfontosságú a Soproni Egyetemen felhalmozott tudás és a magyar erdészek reakciói a változásokra, hiszen hazánk éghajlata már most lényegesen melegebb és szárazabb, mint amivel az ottani erdők jelenleg szembenéznek.

Ám a francia erdészet is szembesült már a klímaváltozás hatásaival; a 2018 és 2020 közötti aszályos időszakban több mint háromszázezer hektár erdőt veszített az ország. Az Office National des Forêts (Francia Államerdészet) stratégiai programot indított, hogy elősegítse az ottani erdők alkalmazkodóképességének növelését. Magyarországon vannak olyan fafajok és olyan szárazságtűrő származások, amik a francia erdők megmentésében fontos szerepet kaphatnak, ezeket jött tanulmányozni a 6 fős delegáció: az Államerdészet munkatársai és a magánerdő-tulajdonosokat összefogó Centre National de la Propriété Forestière képviselői, akik a Soproni Egyetem kutatási eredményeit és több állami erdőgazdaság, a Gyulaj Erdészeti Zrt., a Szombathelyi Erdészeti Zrt. és a Mecsekerdő Zrt. erdőgazdálkodási és szaporítóanyag-gazdálkodási stratégiáját ismerték meg közelebbről.

A küldöttség vezetője, a francia erdészetek klímaváltozási stratégiáját koordináló Erwin Ulrich elmondta: azért örülnek a Soproni Egyetem szakértőitől érkezett meghívásnak, mert Magyarországon már most egy olyan kontinentális – nyáron meleg és száraz – klíma van, melynek kialakulására a kidolgozott modelleknek megfelelően a következő évtizedekben Franciaországban is számítanak.

Így esett a választás Magyarországra, többek között a Mecsekerdő Zrt. területeire és tevékenységére. A Mecsekerdő ugyanis régóta folytat állományvizsgálatokat, származási kísérleteket, különösen a tájegységre oly jellemző tölgyfajokkal. A franciák számára különösen érdekes a szárazságtűrő csertölgy (Quercus cerris), amely – mint Erwin Ulrich elmondta – szinte teljesen ismeretlen Franciaországban, viszont számos olyan tulajdonsága van, amely alkalmassá teszi az ottani telepítésre. Ugyancsak komoly érdeklődést mutattak a Mecsek jellegzetes fafaja, az ezüsthárs iránt is.

Ahogy a franciák hozzánk jönnek, úgy megyünk mi Délkelet-Európa felé” – teszi hozzá Ripszám István, a Mecsekerdő Zrt. vezérigazgatója. „Nekünk ugyanis arra kell felkészülnünk, hogy néhány évtizeden belül valószínűleg a mostani balkáni, dél-bulgáriai, görögországi klimatikus viszonyok lesznek uralkodók Magyarországon. Így számunkra az ottani fafajok jelenthetik a megoldást.

Így került sor arra a kísérletre a Pécsváradi Erdészet területén, Erdősmecske határában, amelynek során Bulgária délkeleti régiójából, a Strandzha-hegységből származó kocsányostölgy és cser makkból származó csemeték tulajdonságait és növekedését vizsgálják. E kísérleti területen kívül a francia küldöttség megszemlélte a sellyei erdészeti csemetekertet, a körcsönyei kocsányostölgy-plantázst, illetve több erdészeti tájat érintő kocsányos tölgy származási kísérletet.

A Soproni Egyetem és a Mecsekerdő kutatásaira alapuló magyar példákat már elkezdték gyakorlatba ültetni a francia szakértők: egy molyhos tölgy plantázs komplexum, vagyis egy 200 törzsfából álló nagy magtermesztő ültetmény létrehozásán dolgoznak. A klímaváltozás miatt óriási igény van erre a korábban jelentéktelennek tartott fafajra, olyannyira, hogy a francia szakértők kifejezetten szárazságtörő molyhos tölgy makk termelésre akarnak berendezkedni.

„Mi okoztuk az éghajlatban beálló gyors változást, így felelősséget kell vállalnunk, nekünk kell okos megoldásokkal segíteni az erdők fennmaradását. A megújulásban, az ember által segített szaporítóanyag-mozgatásban látjuk a kiutat. Ez azt jelenti, hogy más országokba, például Bulgáriába megyünk szaporítóanyagért, miközben mi pedig a tőlünk nyugatabbra, északabbra fekvő régiókat segítjük. Ezzel a most népszerű, progresszív módszerrel proaktív módon, egy természetes folyamatot segítve, a klímaváltozás hatásait előrevetítve 50 évnyi időt tudunk áthidalni.” – mondta dr. Borovics Attila.

forrás: Soproni Egyetem ERTI

Előző cikk

Négy erdészet vezetőjét váltották le Kárpátalján

Következő cikk

Fatermesztés laboratóriumban



Stihl
(x) hirdetés
Kapcsolódó bejegyzések
Total
0
Share