A miniszterelnök múlt heti bejelentése szerint az állami erdőgazdaságoknak meg kell vizsgálniuk, hogyan lehetne több tűzifát kitermelni a hazai erdőkből. A fa szerepe eddig is jelentős volt a tüzelőellátásban, de most úgy tűnik, a rezsinövelés hatására még inkább megnőtt. De vajon ki lehet-e elégíteni az igényeket?
“Úgy vélem, biztosított lesz a tűzifa, még ha megnövekedett igényeket is kell kielégíteni.” Ezt Luzsi József, a Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége tiszteletbeli elnöke mondta. A szakember ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, a fenntartható erdőgazdálkodás érdekében nagyon nem mindegy a kitermelés időpontja.
Luzsi József elmondása szerint abból kell kiindulni, hogy az országnak mennyi fája van. Magyarországon jelenleg kétmillió hektárnyi erdő van, a magyar erdők összes fatömege 2022-re meghaladta a 400 millió köbmétert.
Az ország erdei évente 13 millió köbméter növedéket (ez a faállomány adott időegység alatti átlagos méretváltozását jelenti) produkálnak, így a favagyonunk csökkenése, azaz felélése nélkül évente hozzávetőleg ennyi az ország erdeinek (államinak, magánnak együtt) maximális fakitermelési lehetősége.
Ennek a maximumnak a betartása feltétlenül szükséges ahhoz, hogy hosszú éveken keresztül fennmaradjon ez az erdővagyon és ezzel az ilyen nagyságrendű fakitermelési lehetőség. (Az ilyen módon folytatott gazdálkodást a szakma tartamos erdőgazdálkodásnak nevezi.)
Ezzel szemben az előző tíz évben évente átlagosan 7,5 millió köbméter fát termeltek ki erdeinkből, tehát minden évben maradt úgynevezett kitermelési tartalék, ennek köszönhetően pedig minden évben nagyjából 5 millió köbméterrel növekedett erdeink fakészlete. A problémát most az jelenti, hogy az is tűzifát vesz, aki eddig az életben nem vásárolt. Csakhogy ezzel most nagyon megnövekedtek az igények. Ezért is lehetséges, hogy hiány alakult ki tüzelőből az eladóknál. Luzsi József jelezte ugyanakkor: vannak olyan erdők, amelyeket váratlan igény esetén be lehet sorolni fakitermelésre.
A szakember hangsúlyozta, nem mindegy viszont, mikor történik a kitermelés. Vannak ugyanis olyan területek (az erdők zöme ilyen), ahol meg kell várni a vegetációs időszak végét. Sok erdő esetében csak augusztus 15. vagy szeptember 1. után lehet fakitermelést folytatni, de esetenként ez kihúzódhat akár november közepére is. Nagyon fontos szempont a felújítási kötelezettség is. Ez annyit takar, hogy a kitermelt erdő helyén a gazdálkodóknak újra erdőt kell létesíteni. Minden erdő véghasználata, azaz teljes kitermelése után erdőfelújítási kötelezettség keletkezik.
“Ma Magyarországon az erdők 95 százaléka lombos erdő. Ezekben komoly mennyiségű tűzifa képződik, akár az összes termelés 40-45 százaléka is tűzifa lehet” – magyarázta Luzsi József. Szerinte az igényeket az állami és magán-erdőgazdálkodók ki tudják elégíteni, csak ezt nem azonnal tudják megtenni, hanem ahogy a gazdálkodási lehetőségeik lehetővé teszik.
Ettől függetlenül a szakember biztos abban, hogy a fűtési időszakra lesz annyi tűzifa a piacon, hogy a lakossági igényeket folyamatosan ki tudják majd elégíteni. Ha esetleg nem csak lakossági igényeket kell kielégíteni, akkor az állami tulajdonú erdőkben gazdálkodó társaságokon és az erdészeti hatóságokon keresztül az államnak meg vannak a lehetőségei ezek kielégítésére is.
A szárazságot az erdők is megsínylették
Ilyen időjárási körülmények között a fák nem hoznak olyan vastag évgyűrűt, mint egy csapadékosabb évben. Idén az éves növedék mindössze 20 százalékát “rakták fel” a fák. A növedék elvesztése óriási kár, hiszen ez csökkenti a következő évi fakitermelés lehetőségét is. A talajvízszint csökkenése miatt a fiatal telepítések is óriási kárt szenvedtek, illetve pusztultak ki idősebb erdőterületek is.
A hegyvidéki tájakon az erdők már úgy néznek ki, mint ősszel. Ha már most elveszíti a fa a lombkoronáját, akkor már nem képes őszi pásztát, vagyis normális évgyűrűt rakni. Az erdőgazdálkodókat ezzel idén nemcsak mennyiségi, hanem minőségi kár is jelentősen érheti.
Arra a kérdésünkre, hogy több falopásra számít-e a télen a rezsinövelés miatt, Luzsi József azt mondta, bizonyos hátrányos helyzetű térségekben ez is előfordulhat, de mára a falopások jelentősen visszaszorultak. Úgy vélte, ha lesz megfelelő mennyiségű fa, akkor nem várhatók ilyen problémák.
Milyen fafajok alkalmasak leginkább tüzelésre? – kérdeztük a szakembert. Luzsi József kifejtette, lakossági tüzelésre nemcsak a keménylombos fafajok alkalmasak, lágylombos és egyes kazántípusok esetén a fenyő is megfelelő fűtésre. A cser, a tölgy, a kőris és az akác a legnagyobb fűtőértékű fák.
Csakhogy ezek jelenleg hiánycikknek számítanak a Tüzépeken. A lakosság a rezsinövelés hatására megrohanta a telepeket és amit lehetett, felvásároltak. Jelenleg több helyen előjegyzés van a fára.
Sokan a jegyrendszer visszatérésétől tartanak. Olyan is előfordul ugyanis, hogy sorszámot adnak a Tüzépek. Viszont megesik, hogy már kora délelőtt nincs sorszám aznapra, illetve a korábbi 10 köbméter helyett már csak 5 a vásárolható mennyiség, de erre sincs sok esély. Van, aki hajnalban megy a Tüzépre sorba állni. Törökszentmiklóson egy helyi forgalmazónál szeptember végére, október elejére kapnak időpontot az érdeklődők. Egy szolnoki tüzépes nem tudta megmondani, mikor lesz tűzifája. Nagyjából két hete nincs tüzelője. A nagy roham alatt kifogyott a fából, pedig legalább megharmincszorozódott a kereslet iránta. Ezt az igényt senki sem tudja kielégíteni, hiszen most vegetációs időszak van, nem termelnek. Most legalább 500 igénylője van. Ráadásul az sem világos, mennyibe kerül majd a fa, ha újra kapható lesz. Legutóbb a hasogatott tölgy mázsája 5300 forint volt, tavaly némileg kevesebb.
Vidéken amúgy nagy népszerűségnek örvend a szedd magadnak mozgalom. Így van ez egy Tisza menti településen is. Sok fával fűtő a helyi erdőbirtokos kft.-től szerzi be a tüzelőt. Méghozzá sokan ingyen. Az irtáskor az ágfára és a gyökérre adnak ki engedélyt, és ezt szedik az emberek. Ez a cég érdeke is lehet, máskülönben nem tudná, hogy hova tegye a „szemetet”. A gyökereket a cég szedi ki, mert ahhoz egy komoly berendezés kell, de aztán nem tudná hova tenni. El nem égetheti, a komposztálás pedig nagyon drága lenne. Ezt hasznosítják a „szedegetők”.
A hazai erdőgazdaságok közül a leglátogatottabb erdőket kezelő Pilisi Parkerdő Zrt. közleményben tudatta, hogy az elmúlt időszakban megnövekedett tűzifa iránti igények zökkenőmentes kiszolgálását kiemelten kezelik. Felhívták azonban a figyelmet, hogy az erdőgazdálkodás – és azon belül a faanyagtermelés – ciklikus tevékenység, amelyet természetvédelmi okok miatt vegetációs időszakon kívül végeznek erdeik többségében. A Parkerdő, látva a fokozott lakossági igényeket, az év hátralévő, őszi fakitermelési időszakának volumenét megnövelte, mellyel biztosítható a tervek szerint a területén élők tűzifaellátása. Felhívták a figyelmet arra is, hogy minden erdészetüknél a már több évtizede bevált lakossági faanyaggyűjtés keretében a lakosság saját célra, kedvezőbb áron gyűjthet téli tüzelőt.
Lapunk a tűzifa-kitermeléssel kapcsolatban megkérdezte az Agrárminisztériumot is. Arra kértünk választ, hogyan látják, az igényeket – lakossági, közüzemi, intézményi – ki tudják-e elégíteni. Van-e ehhez elegendő fakitermelés, hogyan lehet minél hamarabb a piacon mutatkozó hiányt kielégíteni? Mi kell ahhoz, hogy ezt a folyamatot meg tudják gyorsítani? A minisztérium válaszában először azt a kormányzati sallangot közölte, hogy a háború és a brüsszeli szankciók miatt energiaválság alakult ki, és veszélyben van Európa gázellátása, ezért fel kell készülni arra is, hogy ahol lehet, gáz helyett fával fűtsenek. Az erdőgazdálkodás fontos része az energia-vészhelyzet megoldásának – írták. A tárca válasza szerint
a tűzifaellátás biztosított, évente átlagosan 3,5 millió köbméter tűzifát termel Magyarország,
emellett a kormány tűzifa-kiviteli tilalmat rendelt el, és utasította az állami erdőgazdaságokat a tűzifa kitermelés növelésére. A szociális tűzifaprogramot idén is biztosítani fogja a kabinet.
forrás: MagyarNarancs 08-04
