Asztalos István jándi erdőmérnök szerint: fenyő nélkül nincs igazi karácsony.
– A legfontosabb, hogy a szeretet ünnepén tiszteljük meg magunkat és családtagjainkat azzal, hogy műanyag bóvli helyett valódi fenyőfát állítunk otthonunkba – szögezte le elöljáróban Asztalos István jándi erdőmérnök, karácsony közeledtével „szakmai ártalomból” fogalmazta, s osztotta meg gondolatait olvasóinkkal.
– Ma már a fenyőfák szinte száz százaléka karácsonyfa ültetvényekről kerül ki. A 8–12 év alatt, amíg nevelkednek, a többi fafajhoz hasonlóan rengeteg szén-dioxidot kötnek meg, miközben oxigént termelnek nekünk. Életük végén pedig vagy komposzt, vagy tűzifa lesz belőlük, így visszakerülnek a természet körforgásába, szemben a műfenyőnek nevezett ipari termékkel, ami már a gyártósoron sok káros anyagot, köztük szén-dioxidot, később pedig szemetet termel. Ráadásul mint minden műanyag, jelentős része élő vizeinkben vagy az óceánokban fejezi be pályafutását. Pedig valódi fenyők széles választéka áll a rendelkezésünkre – hangsúlyozta a szakember, majd sorra vette azt.
– Manapság a legnagyobb sztár a Nordmann. Mélyzöld színével, tartósságával, puha, sűrű tűivel a családok kedvence. Persze az árában is listavezető, ami lassú növekedésével és termőhelyi igényességével magyarázható. Nevét felfedezőjéről, egy finn botanikusról kapta, őshazája Grúzia hegyvidéke.
– Ma már kissé megfakult a korábbi befutó, az ezüstfenyő nimbusza. Fő bűne, hogy szúrós, viszont fantasztikus az alakja, színválasztékában utolérhetetlen, ágai pedig kiló számra terhelhetők szaloncukorral.
Csodás az illata, de erősen hullik
– A hagyományosnak mondott lucfenyő talán a legkevésbé alkalmas a karácsonyfának. Bár az illata csodálatos, erősen hullik. Ezen csak úgy segíthetünk, ha közvetlenül felállítása előtt vágjuk ki és azonnal vizes tartóba tesszük. Rokona, a szerb lucfenyő kevésbé pereg, ezüstösebb árnyalatú, és szabályos, keskeny, karcsú alakja van. Az utóbbi években kezdi átvenni az eredeti lucfenyő szerepkörét. Miután az előzőeknél gyorsabban nő, az árfekvése is kedvezőbb lehet. Oldalágai vékonyak, ezért kevésbé terhelhető, leginkább angyalhajjal és könnyebb díszekkel öltöztethetjük. Az utóbbi években találkozhatunk a kolorádói jegenyefenyővel. Tűi hosszabbak, kékes árnyalatúak, hajtásai kissé lazábbak. Észak-Amerika szárazabb hegyvidékéről származik.
– Egyes, korábban népszerű fenyőfajok viszont visszaszorulóban vannak. Ilyen az erdei, fekete- és selyem-, valamint a Douglas fenyő – osztotta meg lapunkkal Asztalos István.
forrás: SZON 12-11
