Folytatva a Timber Revolution sorozatunkat, Shigeru Ban Tamedia irodaházát vesszük szemügyre – Svájc első hétemeletes tömör faszerkezettel készült épületét, amely 2013-as elkészültekor még alig volt legális.
A Tamedia svájci kiadói csoport szomszédos székházának bővítéseként tervezett iroda a Sihl folyó partján, egy kiemelkedő helyen helyezkedik el, és a fa vázát mindenki számára láthatóvá teszi, csak az épület üvegburkolata borítja.
Az előregyártott váz 2000 köbméternyi ragasztott fából készült, amelyet a japán építész, Ban és a svájci mérnök, Hermann Blumer által közösen kifejlesztett újszerű szerkezeti rendszer segítségével, csavarok és szögek nélkül tartanak össze.
“A Tamedia irodaház iránymutató példaként szolgál arra, hogy a szerkezeti fa hogyan vezethet az acél és a beton által már kialakítottaktól radikálisan eltérő tektonikai formákhoz” – állapította meg az Architectural Research Quarterly című folyóiratban megjelent tanulmány.
A hétemeletes, manzárdtetős szerkezet szembeszállt a helyi tűzvédelmi szabályzattal, amely akkoriban csak hatemeletes faépítményeket engedélyezett.
Blumernek azonban sikerült néhány szálat megmozgatnia a GVZ-nél, az önkormányzat épületbiztosító társaságánál, hogy a progresszív projektet további tűzvédelmi intézkedésekkel együtt hagyják jóvá.
“Az a hír járta előttem, hogy ha valamivel foglalkozom, az általában értelmes és úttörő jellegű” – mondta Blumer, aki korábban már segített a Bannak megvalósítani a francia Centre Pompidou-Metz hullámzó fatetőt.
“Ezért elzarándokoltam a zürichi épületbiztosítóhoz, és így fogadtak: ha Hermann Blumer akar valamit, akkor megengedhetjük.”
Két évvel a Tamedia épületének elkészülte után Svájc továbblépett, és módosította tűzvédelmi szabályzatát, és engedélyezte a faépületek minden fajtáját – beleértve a magasházakat és a felhőkarcolókat is.
Az épület dupla oszlopsorai függőleges gerendavázként tartják az emeleteket.
Ez megnyitotta az utat az olyan rekordokat döntögető projektek előtt, mint a 100 méter magas Rocket&Tigerli lakótömb, amelyet a Schmidt Hammer Lassen jelenleg Zürich közelében épít, és amely a világ legmagasabb fa lakóépülete lesz.
“Utólag azt lehet mondani, hogy a határokat feszegette – egyrészt a svájci építési biztosítóknál, másrészt építészeti és mérnöki körökben” – mondta Blumer a Dezeen-nek.
“Az emberek rájöttek, hogy egy hétemeletes faépület irodája a városban most már megengedett” – folytatta. “A mérnökök pedig hitetlenkedtek, hogy egy ekkora faszerkezet acélkapcsolatok nélkül is működhet.”
A rögzítések mellőzésének ösztöne magától Bantól származott, aki ragaszkodott hozzá, hogy azok elvennék a szabadon álló faszerkezet természetes szépségét.
“Azt mondta, hogy egy ilyen szép faszerkezetet nem lehet acélalkatrészekkel elcsúfítani” – mondta Blumer a Mikado című faépítési magazinnak. “Így hát bele kellett tennünk a hátunkat, és lehetővé kellett tennünk”.
A Tamedia épület csontvázát egy 1400 alkatrészből álló készletből építették fel, beleértve oszlopokat, oszlopokat és gerendákat, amelyeket először számítógépen 3D-ben modelleztek, majd ácsipari CNC-megmunkáló segítségével gyártottak le.
Ez az előregyártási folyamat körülbelül fél évig tartott. Magát a szerkezetet azonban mindössze három hónap alatt szerelték össze a helyszínen, nyolc szakaszra bontva, amelyek mindegyikét be kellett fejezni, mielőtt a következőt be lehetett volna szállítani, mivel a szűk városi területen nem volt elegendő raktárhely.
Mindegyik szakasz négy oszlopból áll – amelyek az épület teljes 21 méteres magasságáig nyúlnak a manzárdtető alatt – és öt dupla keresztgerendából, amelyek villás végűek, és úgy tervezték, hogy az oszlopok köré illeszkedjenek.
A csatlakozási pontokon lévő stratégiai lyukak lehetővé teszik egy hosszú, vízszintes távtartó gerenda behelyezését, amelyet egy adott sorban minden oszlopon végig kell tolni, hogy a különböző elemeket hatékonyan összezárja.
A keresztgerendák és oszlopok ovális távtartó gerendákkal kapcsolódnak egymáshoz.
A rendszert a hagyományos svájci kézművesség és a japán miyadaiku ácsművészet – amelyet a világ leghosszabb ideig fennmaradt faépítményeinek, például a nara-i Horyuji templom több mint ezer éves építéséhez használnak – bonyolult kötései egyaránt inspirálták.
Annak érdekében, hogy az illesztések stabilitását ilyen nagy léptékben, fémrögzítések nélkül biztosítsa, Blumer a hagyományos kerek forma helyett oválisra marta a távtartó gerendákat, hogy megakadályozza azok elfordulását.
Ezenkívül az épület szerkezeti váza teljes egészében lassan növő, ragasztott rétegelt lucfenyőből készült, amelyet a szomszédos Ausztria Steiermark régiójából, legalább 1000 méteres tengerszint feletti magasságból szereztek be.
“Ezek a körülmények jobb tulajdonságokkal ruházzák fel a fát, mint a gyorsabb növekedési ütemű fákat, beleértve a jobb méretstabilitást is” – számolt be a svéd Trä faipari magazin.
A kettős keresztgerendák villás végűek, amelyek az oszlopok köré illeszkednek.
Az illesztések további megerősítése érdekében a Blumer bükk rétegelt lemezből készült vastag lemezeket és dübeleket ragasztott a csatlakozási pontok belsejébe, amelyek a többirányú szemcsézettségnek köszönhetően jobb keresztirányú szilárdságot biztosítanak.
“A bükkfa csapok ötlete új innovációnak tűnhet, de a rendszert valójában már korábban is alkalmazták a gyártásban” – mondta a mérnök a Trä-nek. “Régen fából készült csapokat alkalmaztak a csapágyak rögzítésére a forgó fémtengelyeken.”
Az épület peremén végigfutó kettős sorba rendezve az oszlopok függőleges gerendavázként működnek, hogy megtartsák a padlót. A fa vázszerkezetet az egész épületben teljesen kezeletlenül és szabadon hagyják, hogy azt a benyomást keltsék, mintha egy fákból álló erdő között állnánk.
A homlokzat egyes részei kinyithatók, hogy rögtönzött erkélyeket hozzanak létre.
Ahelyett, hogy tűzálló burkolatot adtak volna a faanyag köré, a szerkezeti elemeket minden oldalon 40 milliméterrel túlméretezték. A mérnökök szerint ez a külső réteg a tűzzel érintkezve szenesedik, és akár 60 percig is védi a magot.
A Bán két betonlépcsőt is épített a vészhelyzet biztosítására, valamint az épület fából készült falait és mennyezetét gipszkartonnal és cementkötésű forgácslapokkal burkolta, hogy tovább javítsa a tűzbiztonságot.
Az üveghomlokzat alapvetően a váz fölötti bőrként funkcionál, nem pedig önálló szerkezeti elemként.
A háromrétegű üvegezésen túl a Ban további energiahatékonysági intézkedéseket is beépített, többek között egy három méter mély kettős homlokzatot a folyóra néző oldalon, a kettős oszlopsor közötti térben.
Ez hatékonyan működik hőpufferként, valamint természetes szellőzést is biztosít, mivel a homlokzat teljes szakaszai motoros síneken kinyithatók, így rögtönzött erkélyeket hozva létre. Ban szerint a Tamedia épülethez kifejlesztett szerkezeti rendszer könnyen felhasználható lenne a jelenleg a tömeges faanyagok terén uralkodó magasabb építmények építéséhez.
“Sokkal nagyobb épületet is készíthetek ugyanezzel a rendszerrel” – mondta annak idején az Azure-nak. “Ha a helyszín más lenne, a szerkezet lehetne nagyobb vagy kisebb, de az asztalosmunkák ugyanazok lennének”.
A fotókat Didier Boy de la Tour készítette.
Ez a cikk a Dezeen Timber Revolution sorozatának része, amely a tömörfa-szerkezetekben rejlő lehetőségeket vizsgálja, és azt a kérdést teszi fel, hogy a fához mint elsődleges építőanyaghoz való visszatérés egy fenntarthatóbb jövő felé vezetheti-e a világot.
szerk/ford: Tóth János, forrás: Dezeen 03-17
