A legrangosabb helyi adottságok, eredmények és teljesítmények Somogyország részévé lettek, így jómagam is szívesen kampányolok újabb helyi értéktárak alapítása mellett – vallja Merczel István, a Sefag Zrt. osztályvezetője, a Somogy Vármegyei Értéktár Bizottság tagja.
– Ön a természeti értékek kategóriának a „felelőse” a bizottságban. Mit tapasztal, a helyi értéktárak mit részesítenek előnyben a felterjesztések kapcsán?
– A beterjesztett javaslatok statisztikai adatait elemezve kitűnik, hogy a „kulturális örökség” és az „épített környezet” értékkategóriák kerültek előtérbe a 98 és a 37 elnyert díjjal. Az utóbbi 3 évben javult a kategóriák eloszlása, hiszen például az „ipari és műszaki megoldások” száma a balatoni hajók javaslataival jelentősen növekedett. Nagyon becsülendő egyes helyi értéktárak tevékenysége, és kézenfekvő, hogy a két, nagy számú javaslattal rendelkező kategóriához tartozó értékek a legfontosabbak minden település számára. Azonban célszerű áttekinteni az értékkategóriák tartalmát; meggyőződésem, hogy a sport, a természeti környezet és a turizmus kategóriákban is található vármegyei rangú javaslattételi lehetőség. Somogy ugyanis ezekben is igen gazdag. Nagyon fontos lenne a helyi értéktárak számának növekedése is, hiszen ezzel a települések az életterük legfontosabb tényezőit, polgáraik teljesítményét hangsúlyozhatnák.
– Azt tartják: nem az erdő van Somogyban, hanem Somogy az erdőben. A térség legnagyobb erdőgazdaságának osztályvezetőjeként úgy ismeri a vármegye erdeit, mint a tenyerét. Melyik a legkedvesebb területe?
– A magyarországi 20 százalékkal szemben a közel 30 százalékos erdősültségű vármegye meglehetősen változatos természeti környezettel rendelkezik. A Külső-somogyi-dombság magas púpjai, a Kapos folyó völgye, az üde meredek oldalakkal szabdalt Zselic, a szárazabb Belső-somogyi-homokvidék és a Dráva mente ártéri viszonyai, valamint a Zalai-dombság vármegyénk területére eső, szintén csapadékosabb részei változatos erdőállományok életfeltételeit biztosítják. Bár minden tájrészlet inspirál, a szívemhez pályakezdésem helyszíne, a Zselic áll a legközelebb. Ezüst hársas bükköseinek látványa, sokszínű, fajgazdag növény- és állatvilága lenyűgöz. Közel 40 év távlatában is tud újat mutatni.
– A vadászati világkiállításnak milyen hozadéka volt Somogy szempontjából?
– Az ötévnyi szervezőmunka eredménye az lett, hogy Somogy kiemelt együttműködő partnerként mutatkozhatott be a budapesti központi kiállítási helyszínen, a vadgazdálkodás-turizmus infrastruktúrájának színvonala növekedett, értékes programokon vehettek részt az érdeklődők, és nem utolsó sorban a rendezésért felelős somogyi konzorcium tagjai között – Balatoni Hajózási Zrt., Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt., Kassai Kft., Vadgazdálkodási Tájközpont, Kaszó Zrt., Somogy Vármegyei Vadászok Szövetsége, Sefag Zrt. – példamutató együttműködés jött létre, melynek eredményeit ma is élvezzük, hasznosítjuk.
– A hívogató csend, a nyugalom képes megszólítani az elektromos kütyükhöz szokott fiatalokat? Vagy csak a szerelmesek számára hívogató az erdő, s a tisztás…
– A szerelmeseknek biztosan, hiszen már Petőfi Sándor is szerelmét Szendrey Júlia iránt a Szeptember végén című költeményében természeti képekkel fejezte ki. A legmélyebb emberi érzések azonban csak egy kis szeletét jelentik a természethez történő vonzódásunk széles skáláján. Azt tapasztaljuk, hogy a Z generációt követő nemzedék tagjai is kedvelik a túrázást, az egyéni és csoportos erdei sportokat. Példa erre, hogy a gyermekek és a fiatalok aktív résztvevői a 10 éve rendszeresen megrendezett zselici futó- és kerékpáros programoknak. A modern eszközökön található alkalmazások segítséget nyújtanak abban, hogy minél tartalmasabban tölthessék el szabadidejüket a természeti környezetben. Az erdei iskolák és vándortáborok pedig az újabb felfedezés lehetőségét kínálják; rendezvényeink „telt házasak”.
– Ha egy napra Somogyba érkezne egy érdeklődő, hogy felderítse, mely természeti kincseket szeretné majd később felvenni a bakancslistájára, ön hova vinné el?
– A Győrmártoni forrást választanám, a Kaposgyarmat határában húzódó erdők mélyén. A forrásvíz az agyag- és löszrétegek alatt található palakőzetrétegekből csordogál. A mésztufa-hasadék hasonlít a sokak által ismert és közkedvelt Csepegőkő forráshoz.
– A mesztegnyői művelődési házban rendezett, somogyi értékekről szóló vetélkedő értékelésekor nemcsak énekelni hívta az ifjakat, hanem táncolt is a színpadon. A Somogy Táncegyüttes művészeti vezetője is volt egykoron, s több szám koreográfusaként is ismert. A vármegyei néptáncszövetség elnöke. Hogy véli: mennyire erős az amatőr néptáncmozgalom Somogyban?
– Bár az elmúlt évtizedben kialakult külső körülmények a közösséget megviselték, a létszámnövekedés megállt, azonban a művészeti színvonal, az összetartó erő megmaradt. A rendszeres vármegyei programok még a járvány verte időszakban sem maradtak el teljesen. A hangsúlyok áthelyezésével a néptáncmozgalom újabb értékeket őrzött meg. Így Együd Árpád írásos hagyatékának feldolgozásával járulhattunk hozzá a közismeret és a tájékoztatás fejlődéséhez. Újabb közösségek alakultak; örömmel látjuk az „Agóra” népzenei oktatás létrejöttét, köszönet érte a szervező tanároknak. Művészeti iskoláink néptánctagozatán továbbra is sok gyermek ismerkedik a hagyományőrzés, a tánc és a zene alapjaival.
– Értékpártiságra nevelték szülei, ön is ugyanezt teszi gyermekeivel, unokáival. A néphagyomány, a népművészet, a néptánc milyen pluszt adhat a somogyi fiataloknak?
– A természetközeliséget, hiszen a természetből, a természetes életvitelből eredeztethető. Az urbanizált környezet hatásai nyomán a hagyományos életmód eltűnt, ahová a visszavezető úton csak a folklór ismerete lehet alternatíva. A hagyományos életmód a sok száz év alatt kialakult és csiszolódott, az újabb és újabb természetben megszerzett tapasztalat a családi életben, a gazdálkodásban, a kulturális identitásban jelenik meg. Nyilván az urbanizáció jegyei gyökereiben nem változnak meg, de a hagyományos kultúra ismerete olyan változásokat eredményez, amellyel a természethez közelebb kerülünk. Aki tudja, mit jelent a „makkoltatás”, inspirációt nyerhet a fenntartható gazdálkodás elsajátításához is. Remélhetőleg a városi gyermek sem felejti el sok évtized múlva, hogy mit jelent a „padlás” szó. Csak ekkor értheti meg József Attila Mama című versét. Tehát a népművészet, a néptánc és a népzene ismerete, közösségi környezetben művelt képzése messze túlmutat a kulturális ágazat határain.
Értékteremtők
Együd Árpád, Csíkvár József, Vida József, Szabados Péter; emlékük örökké él – mondta Merczel István. – Munkásságuk eredménye – egyszerűen szemléltetve – napi használatban van. Egy-egy gyűjtés, film, fotó, tanulmány, a régi idők koreográfiái vagy éppen az általuk szervezett közösségi rendezvények most is élnek. Az „Együd Árpád” Gyermek és Ifjúsági Néptánc Fesztivál már több mint 35 éves. Csíkvár Józsefről koreográfusi díjat, Vida Józsefről népművészeti vándordíjat neveztünk el. Szabados Péternek, Kaposvár rendszerváltás utáni első polgármesterének a halála még nagyon közeli, s nagyon fájó. A Somogy Megyei Néptáncszövetség alapítója és tiszteletbeli elnöke volt. Munkássága és hagyatéka óriási érték. Bízom benne, hogy elődjeihez hasonlóan nevét a Somogy Vármegyei Értéktár is őrizni fogja majd.
Merczel István arról is beszélt: szorosan kötődik a Kaposvártól délre található Gyertyánosi Parkerdő zegzugos domborzatához, gazdag forrásaihoz, varázslatos tavához. Az elmúlt években jelentős infrastrukturális fejlesztés valósult meg itt, ami a kulturált ökoturizmus lehetőségét szolgálja.
forrás: SONLINE
