A kormány elkötelezett a magyar erdők védelme és gyarapítása mellett. A klímaváltozás, a turizmus, a közösségek igényei, az átalakuló városi funkciók komoly kihívások elé állítják az idén 150 éves Budapest erdőit. Június 8-án rendezték meg a Városi erdők Budapesten című konferenciát, melyre a fővárosi erdők nagy részét kezelő Pilisi Parkerdő Zrt. meghívására különböző szakterületek elismert képviselői mutatták be és vitatták meg a városi erdők összetett kérdéseit.
A Városi erdők Budapesten című rendezvényen a döntéshozók mellett a rendkívül összetett témakör által érintett szakterületek képviselői vettek részt. A dr. Zlinszky János által elnökölt konferencián jelen volt Révész Máriusz aktív Magyarországért felelős kormánybiztos és Láng Zsolt, a Közép-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna komplex fejlesztéséért felelős kormánybiztos is.
Természeti és történelmi adottságaink következtében a Kárpát-medencében minden jelenlegi erdőterület ember alkotta erdő – mondta köszöntőjében Szentpéteri Sándor, az Agrárminisztérium főosztályvezetője –, így nem a véletlen műve, hanem tudatos folyamat eredménye, hogy napjainkban az ország területének már több mint egynegyedét borítja erdei fajokból álló fás vegetáció, amelynek legnagyobb része jogilag is erdő.
A városi erdők megőrzése, a velük való gazdálkodás egyrészt a 21. század legnagyobb szakmai kihívásai közé tartozik – tette hozzá Szentpéteri Sándor –, hiszen erdők nélkül jelentősen csökkenne a fővárosi lakosok életminősége. Nemcsak az erdőterület növelésével kell foglalkoznunk – folytatta –, hanem a meglévő erdők megőrzését kell a cselekvés középpontjába állítani. A városi erdők megőrzéséhez és gyarapításához azonban jó alapokkal rendelkezünk. A kormányzat ugyanis elkötelezett a magyar erdők védelme és gyarapítása, fenntartható használata mellett.
„A Budapesten és környékén élő emberek életminőségét alapvetően meghatározó mintegy 42-43 ezer hektár erdőterületből nagyjából negyvenezer hektárt a Pilisi Parkerdő kezel – hangsúlyozta a konferenciát bevezető beszédében Reinitz Gábor, a Pilisi Parkerdő Zrt. vezérigazgatója –, de a városi erdők kérdése nemcsak a Parkerdő ügye, mert a város klímavédelme, hosszú távú élhetősége igazi közügy. Mivel közügyről van szó, beszélnünk kell róla: szakmai és társadalmi párbeszédre, együttműködésen alapuló megoldásokra van szükség.”
Ennek az együttműködési igénynek egyik leglátványosabb jele volt a ma megrendezett konferencia. A rendezvényen Reinitz Gábor vezérigazgató mutatta be a Pilisi Parkerdő városierdő-kezelési stratégiájának alapköveit, Rittling István, a Parkerdő Budapesti Erdészetének vezetője tekintette át a 150 éves erdőgazdálkodást az idén másfél évszázados Budapesten.
Bardóczi Sándor, Budapest főtájépítésze a főváros tulajdonában álló erdőterületek kezelési módszereiről beszélt, külön hagsúlyozva, hogy több évtizedes lemaradást kell behozni ezeken a töredezett, nem túl jó állapotban lévő területeken. Dr. Ódor Péter, az Ökológiai Kutatóközpont Ökológiai és Botanikai Intézetének vezetője a budapesti erdők ökológiai értékeiről beszélt előadásában. Tormáné dr. Kovács Eszter, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem docense azt elemezte, hogy a városi erdők által nyújtott, úgynevezett „ökoszisztéma-szolgáltatások” (amelyek közé az egészségvédelem éppúgy oda tartozik, mint a vízmegkötés vagy az eróziós hatások csökkentése) milyen közgazdasági modellekkel értékelhetők.
Pappné dr. Vancsó Judit az erdőket, különösen a városi erdőket érintő okoturisztikai hatásokat mutatta be, különösen hangsúlyozva a főváros környéki erdőket az utóbb időben erőteljesen sújtó „túlzott turizmus”, az „overtourism” jelenségét. Dr. Toldy-Schedel Emil, a budapesti Szent Ferenc Kórház főigazgatója az erdők jótékony egészségügyi hatásairól tartott előadást. A kardiológiai profilú intézmény a budapesti erdőkben alakított ki szívbarát tanösvényeket, melyek betegségmegelőző és terápiás jelentőségét nem lehet túlbecsülni.
Százötven éves nagyváros – százötven éves erdőgazdálkodás
2023-ban emlékezünk meg a mai értelemben vett, modern Budapest megszületésének százötvenedik, és a budai hegyvidék újraerdősítésének kezdeményezője, Guckler Károly halálának századik évfordulójáról. A hazai erdészet – és ezen belül a Pilisi Parkerdő – mindig küldetésének tartotta a főváros erdőterületeinek növelését, a városi erdők ökológiai és rekreációs értékeinek erősítését.
A jelenlegi Budapest területén az erdősültség a XIX. század elején a mostani felét sem érte el, a pesti oldalon tizedennyi erdő sem létezett. Az egyesítés (1873) után a város erdők szerepe megváltozott és felértékelődött – ezt bizonyítja például a főváros történetének egyik legnagyobb szabású „ökológiai beruházása, a Budakeszi-erdő megvásárlása 1893-ban. Fontos mozzanat volt a múlt század húszas éveiben a túlhasznált „kopárok” (például a Hármashatár-hegy) erdősítése, illetve a nagy pesti erdősítések az ötvenes években.
Ma Budapest teljes területének tizenegy százaléka erdő, ennek több mint kétharmadát, mintegy 3600 hektárt kezeli a Pilisi Parkerdő Zrt., amely így a főváros zöld infrastruktúrájának legjelentősebb eleméről gondoskodik. Ezek az erdők különleges helyzetben vannak más hazai erdőterületekhez képest, ugyanis a közel kétmilliós nagyváros és az agglomeráció közelsége miatt más társadalmi és ökológiai elvárások érvényesülnek velük szemben.
A különleges helyzet a hagyományos erdőgazdálkodási módszerektől eltérő kezelést igényel, ezért a Parkerdő 2020-ban elindította hosszú távú stratégiai projektjét, a Városierdő-fejlesztési Programot, amelynek legfontosabb céljai az általa gondozott budapesti és agglomerációs erdők ökológiai értékének növelése, klímavédelmi és rekreációs funkcióinak erősítése. E program összetett stratégiává bővül, és a folyamat egyik fontos állomásaként a Pilisi Parkerdő ma konferenciát rendezett a városi erdők szakmai és társadalmi kérdéseiről.
A mai erdőterület 1990 környékén nyerte el jelenlegi nagyságát, azóta nincs érdemi változás. Ugyanakkor a város erdők szerepe egyre jobban felértékelődik. A klímaváltozás és az ökológiai válság új kihívások elé állít, egyben közös gondolkodásra és cselekvésre ösztönöz mindenkit, aki felelősséget érez Budapest és annak polgárai, közösségei és ökoszisztémája iránt.
forrás: AM Sajtóiroda / Pilisi Parkerdő Zrt.
