Az Európai Parlament képviselői szerint az EU-nak 2030-ig helyreállítási intézkedéseket kell bevezetnie a szárazföldi és tengeri területek legalább 20%-án. A keddi vitát követően a képviselők ma 336 igen szavazattal, 300 nem ellenében és 13 tartózkodás mellett elfogadták az uniós természetvédelmi helyreállítási törvényről szóló EP álláspontot. Az Európai Bizottság javaslatának elutasításáról szóló szavazás nem ment át (312 szavazat 324 ellenében, 12 tartózkodás mellett).
P9_TA(2023)0277 – A természet helyreállítása (magyar változat, 161 oldal pdf)
Az Európai Parlament 2023. július 12-én elfogadott módosításai a természet helyreállításáról
szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslathoz (COM(2022)0304 – C9-
0208/2022 – 2022/0195(COD))
A képviselők hangsúlyozzák, hogy az ökoszisztéma helyreállítása kulcsfontosságú az éghajlatváltozás és a biológiai sokféleség csökkenése elleni küzdelemben, és csökkenti az élelmezésbiztonságot fenyegető kockázatokat. Hangsúlyozzák, hogy a törvénytervezet nem írja elő új védett területek létrehozását az EU-ban, és nem gátolja az új megújuló energiaipari infrastruktúrát sem, mivel egy új cikkel egészítették ki, amely kiemeli, hogy az ilyen létesítmények túlnyomórészt közérdekűek.
A természet helyreállítására vonatkozó célkitűzések 2030-ig
A Parlament kiemeli, hogy az új törvénynek hozzá kell járulnia az EU nemzetközi kötelezettség-vállalásainak teljesítéséhez, különösen az ENSZ Kunming-Montreal globális biodiverzitási keretrendszeréhez. A képviselők támogatják a Bizottság azon javaslatát, hogy 2030-ig az EU összes szárazföldi és tengeri területének legalább 20%-ára kiterjedő helyreállítási intézkedéseket vezessenek be.
A Parlament (MEP) szerint a jogszabály csak akkor alkalmazandó, ha a Bizottság (EC) adatokat szolgáltatott a hosszú távú élelmezésbiztonság garantálásához szükséges feltételekről, és ha az uniós országok számszerűsítették azt a területet, amelyet helyre kell állítani az egyes élőhelytípusokra vonatkozó helyreállítási célok eléréséhez. A Parlament lehetőséget biztosít arra is, hogy kivételes társadalmi-gazdasági következmények esetén elhalasszák a célok elérését.
A rendelet hatálybalépésétől számított 12 hónapon belül a Bizottságnak fel kell mérnie a helyreállítás pénzügyi szükségletei és a rendelkezésre álló uniós finanszírozás közötti esetleges szakadékot, és meg kell vizsgálnia az ilyen szakadék áthidalására szolgáló megoldásokat, különösen egy erre a célra létrehozott uniós eszköz révén.
Idézet:
A szavazást követően César Luena (SD, ES), a jelentéstevő így nyilatkozott: “A természet helyreállításáról szóló törvény az európai zöld alku lényeges eleme, és követi az európai ökoszisztémák helyreállítására vonatkozó tudományos konszenzust és ajánlásokat. A gazdák és a halászok hasznot húznak belőle, és biztosítja a jövő nemzedékek számára a lakható Földet. A ma elfogadott álláspontunk egyértelmű üzenetet közvetít. Most folytatnunk kell a jó munkát, meg kell védenünk álláspontunkat a tagállamokkal folytatott tárgyalások során, és még a Parlament mandátumának lejárta előtt megállapodásra kell jutnunk a természet helyreállításáról szóló első rendelet elfogadásáról az EU történetében.”
Következő lépések
Az Európai Parlament most már készen áll arra, hogy megkezdje a tárgyalásokat az Európai Tanáccsal a jogszabály végleges formájáról.
Háttér:
Az európai élőhelyek több mint 80%-a rossz állapotban van. Az Európai Bizottság 2022. június 22-én javaslatot tett a természet helyreállításáról szóló rendeletre, amely hozzájárulna a károsodott természet hosszú távú helyreállításához az EU szárazföldi és tengeri területein, valamint az EU éghajlati és biológiai sokféleséggel kapcsolatos célkitűzéseinek eléréséhez. Az Európai Bizottság szerint az új jogszabály jelentős gazdasági előnyökkel járna, mivel minden egyes befektetett euró legalább 8 euró hasznot eredményezne.
Ez a jogszabály a polgároknak a biológiai sokféleség, a táj és az óceánok védelmével és helyreállításával kapcsolatos elvárásaira reagál, ahogyan azt az Európa jövőjéről szóló konferencia következtetéseinek 2(1), 2(3), 2(4) és 2(5) javaslata is kifejezte.
szerk/ford: Tóth János, forrás: EPpress
