FATÁJ-online szaklap: események, gazdasági jelenségek a faiparban, bútoriparban, asztalosságban, erdőgazdálkodásban és a kapcsolódó területeken.
Naptár

Közelgő események

Gesztenyefák árnyékában

Mária-emlékoszlop az Ilona-völgyben

A Mátra egyik legszebb völgye, a Parádfürdőtől délre elnyúló Ilona-völgy 1854-től az államosításig a Károlyi-család birtoka volt. A Károlyiak által épített kastélyok, vadászházak, fürdőhelyek máig látványos elemei a vidék épített örökségének, és sok-sok legenda fűződik hozzájuk.

A Károlyi-család három nemzedéke az 1800-as évek derekától csaknem 80 évig volt tulajdonosa az úgynevezett debrő–parádi uradalomnak, amelyhez 20 000 kataszteri hold erdő, szántóföldek, a fürdőhellyé kiépített parádi birtok, a sasvári birtok és az üveggyár tartozott. A Károlyiak jelentősen hozzájárultak Parád és Parádsasvár arculatához, az akkor épített kastélyok, fürdők, vadászházak, kialakított parkok, impozáns fasorok adják ma is a térség vonzerejét.

Károlyi György egykori főispánt, országgyűlési képviselőt az 1848–49-es forradalom leverése után haditörvényszék elé állították és elítélték. Szabadulása után birtokain élt, nevéhez fűződik a parádi birtok átépítése – a család és vendégeik igényei szerint –, bemutatva a vidék értékeit.

Fia, Károlyi Gyula folytatta az építkezést, de nagyon lekötötték a vadászatok, a társasági élet. „Volt érzéke az élet örömei iránt” – vallja fia egyik írásában. Apjával ellentétben Gyula érzéketlen volt a politika, a közügyek iránt. Viszonylag korán (1837–1890) elhalálozott, maga után hagyva 15 éves Mihály fiát, aki 3 éves korában édesanyját is elveszítette, helyettük nagyanyja, Kornis Clarisse és második férje, Károlyi Sándor nevelte.

Szenvedélyük a vadászat

A felújított Rudolf-tanya erdei szálláshelyként várja a kirándulókat

A felújított Rudolf-tanya erdei szálláshelyként várja a kirándulókat

Károlyi György és fia, Gyula szenvedélyes vadászok voltak. A hatalmas birtok egyharmadán vadaskertet hoztak létre, melynek egyik bejárata volt az Ilona-völgy elején mai is jól ismert Kőkapu.

A vadászat azonban számunkra nem csupán státusszimbólum volt, nagy gondot fordítottak a szakszerű vadgazdálkodásra is.

A birtokon külön vadászati személyzet dolgozott, élükön a fővadásszal, akinek vadászháza a Parádsasvári kastéllyal szemben állott (ma étterem). Mihály soha nem kedvelte a vadászatot. Ha mégis részt vett egy-egy hajtáson, a kísérő erdésszel pokrócot vitetett a leshelyre, és rendszerint egy jót aludt. Mint sok minden másban, ebben is kilógott az arisztokrata világból.

A szakszerű vadgazdálkodás jelentős lépése volt 1888-ban, hogy a lekerített vadaskertbe vérfrissítés céljából gímszarvasokat telepítettek, majd az 1900-es évek elején meghonosították a muflont. A betelepített vad utódai képezik részben a Mátra mai vadállományának genetikai alapját. A rendszeres, gyakori vadászatok miatt több vadászlak is épült szerte a birtokon, ezek egyike a Rudolf-tanya. Névadója Károly Gyula jó barátja és vadásztársa, Wenckheim Rudolf. A Rudolf-tanya máig fennmaradt, az EGERERDŐ Zrt. 2010-ben erdei szálláshelyként újította fel.

Hazánk legnagyobb, 8-10 méter szintkülönbségű természetes zuhataga az Ilona-patak-vízesés

Hazánk legnagyobb, 8-10 méter szintkülönbségű természetes zuhataga az Ilona-patak-vízesés

A birtok épületeit Ybl Miklóssal terveztették. A kor neves építészének első munkája a parádi lovarda leégése miatt egy új lovarda tervezése volt 1869-ben, mely később a Cifra-istálló néven vált ismertté. Parádfürdőn és Parádsasváron is több kastélyt emeltettek Ybl tervei alapján.

A családi kényelem biztosítása mellett a fürdőkultúrát is fellendítették, bővítették a timsós fürdőt, víztisztító berendezéssel ellátott úszómedencét építtetettek, forrásvizet palackoztattak.

Pazar vendégházakba várták a fürdővendégeket, akikért a nagyvasútig fogatokat küldtek. A vidék emberének pedig tejcsarnokot és postaállomást is létrehoztak.

A családtagok nevét őrzik

A legenda szerint egyik vadászatuk során egy felbőszült vadkan vette üldözőbe Károlyi Mihályt. Az állat elől felkapaszkodott egy magas, szerteágazó tölgyfára, és imádkozott. Megmeneküléséért hálából a család állíttatta a Mária-emlékoszlopot az Ilona-völgyben. Nemcsak a völgy, hanem az Ilona-patak is Dessewffy Ilona, Károlyi György unokája nevét őrzi. A Klarissza-forrást és a Sándor-rétet pedig szeretett nagyszüleiről nevezte el Károlyi Mihály.

A néhai Károlyi-birtokok útjait vadgesztenyefasorok szegélyezik ma is

A néhai Károlyi-birtokok útjait vadgesztenyefasorok szegélyezik ma is

A természet oltárán

A család nagy gondot fordított a környező erdők fenntartására. A szakszerű erdészeti munkát négy erdőgondnokság végezte Sándorrét, Fényespuszta, Sirok-Darnó és Sirok-Kőkút központokkal. Az épületek, kastélyok mellett gondozott parkok, pihenősétányok, virágágyások terültek el a kor egyik legnevesebb magyar kerttervezője, Jámbor Vilmos tervei alapján.

Az Angliában tanult szakember sok egzóta faj ültetésével létrehozta a recski arborétumot, de az országban több hely őrzi keze munkáját.

Nevéhez kötődik a Margit-sziget parkosítása és a vácrátóti park telepítése. A Mátra szépsége olyannyira magával ragadta, hogy haláláig Recsken élt (a mai óvoda épületében), tervezett.

A lenyűgöző Parádsasvári kastély az I. világháborúban hadikórház volt, ma népszerű hotel

A lenyűgöző Parádsasvári kastély az I. világháborúban hadikórház volt, ma népszerű hotel

A Károlyi-birtok úthálózatának jellegzetességét a gesztenyefasorok adták. Legismertebb a Parád és Recsk között, illetve az Ilona-völgyben magasodó kettős vadgesztenyefasor. A lenyűgöző látvány mellett hűs árnyékot adtak, termésüket pedig szívesen fogyasztották a vadaskert lakói.

Segítették a rászorulókat

A Károlyi-család tagjait nemcsak a terület birtokosaiként emlegetik a helybeliek, a vidék máig emlékezik jócselekedeteikre, segítőkészségükre. A birtokszerző Károlyi György – Széchenyi István barátja – 1864-ben Parád és más falvak nagy ínségben élő lakosait ingyen ebéddel és kenyérrel látta el, de a recski tűzvész károsultjait is támogatta. Fia, Károlyi Gyula 1878-ban a szentdomonkosi tűzeset károsultjainak megsegítésére hangversenyt tartott, ahol Blaha Lujza is fellépett. Ugyancsak neki köszönhetően, 1880-ban a nagy verpeléti tűzvész károsultjai javára Parádfürdőn táncestet szervezett.

A Károlyiak telepítették be a muflont a Mátrába

A Károlyiak telepítették be a muflont a Mátrába

Károlyi Mihály 1904-ben, Bodony leégése után segítette a rászorulókat, és főszerepe volt abban, hogy a falu újjáépítésére összefogott az ország.

Az I. világháborúban a parádsasvári kastélyát felajánlotta hadikórház céljára. A szegény nép sorsát is szívén viselte, a nincsteleneknek több alkalommal földet mért.

Felesége, Andrássy Katinka 1919-ben a parádfürdői kastélyban egynapos óvodát nyitott, de az a történet is fennmaradt, hogy télvíz idején látott mezítlábas gyereknek másnap csizmát küldött.

1919-ben véget ért a Károlyi-család pompás élete. A birtokot államosították, a család pedig emigrált. A nép emlékezetébe azonban beleégtek a család jótéteményei.

Vigh Ilona, EGERERDŐ Zrt.; Fotók: Jakab Georgina, Grédics Szilárd

Forrás: A Mi Erdőnk / Magyar Mezőgazdaság

Előző cikk

Balatoni kilátók hálózata

Következő cikk

Hulladékgyűjtő udvarok működése



Stihl
(x) hirdetés
Kapcsolódó bejegyzések
Tovább

Erdők vízpótlása

Fennmaradásuk érdekében szükséges az erdők ökológiai vízpótlása! Elkezdődött az igények felmérése, szeptembertől pedig érdemi lépések várhatók! Igénybejelentés augusztus…
Tovább

Békás-szorosi gát veszélyben

Rendkívüli helyzet alakult ki a Békás-szorosi víztározónál, ahol a hegyvidéki áradások következtében tonnaszámra érkeztek uszadékfák, amelyek gyakorlatilag beborították…