Az Erdészeti Mérő és Megfigyelő-rendszer (EMMRE) 1988 óta követi nyomon a hazai erdők ökoszisztémájának belső változásait, a köztük kimutatható összefüggéseket. A rendszer rugalmassága az évtizedek során lehetővé tette a nemzetközi trendekhez, módszertanhoz való igazodást. Az alábbiakban ízelítőt olvashatnak a leporelló által érintett témákból.
Nemzeti Szisztematikus Erdőleltárban (NFI) módszertani újítás a mikrohabitatok, törzset ért sérülések, elváltozások felvételezésének bevezetése, mely mintafa szinten történik. A metodika ilyen irányú kiegészítése lehetőséget teremt egyrészt a mintafák egészségi állapotának teljesebb körű jellemzésére, másrészt az élő és álló holtfákhoz kötődő mikroélőhelyek feltérképezésére. Ezáltal a hazai erdőleltár paraméterlistája – a nemzetközi irányokat követve – a természetvédelem és ökológia területét érintően is bővült.
Bár 2022 éves csapadékösszege nem maradt el nagymértékben az átlagtól, igen rapszodikus eloszlása miatt az évet mégis erősen aszályosként jellemezhetjük. A Nagy Területű Egészségiállapot felmérés (EVH) eredményei alapján a közepesen, illetve erősen károsodott fák aránya megtöbbszöröződött az utóbbi évekhez képest. Az Országos Erdőkár Nyilvántartás (OENyR) statisztikái szerint az erdőkár bejelentések mintegy felét aszálykárok tették ki, az érintett összterületet tekintve a legtöbb bejelentés Hajdú-Bihar és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyékből érkezett. Az Országos Erdőtűz Adattár nyilvántartása alapján a tűzesetek száma két hullámban, tavasszal és nyáron is jelentősen meghaladta az éves átlagot.
Az eredmények alátámasztják, hogy az erdőgazdálkodást komoly feladatok elé állítja meglévő erdeink védelme, és olyan erdőtársulások kialakításának támogatása, melyek képesek hosszú távon is fennmaradni a gyorsan változó környezeti hatótényezők mellett.
A leporelló letölthető a Nemzeti Földügyi Központ oldaláról.
Az Erdészeti Mérő- és Megfigyelő Rendszer (EMMRE) bemutatása a Nemzeti Földügyi Központ honlapján.
forrás: NFK
