FATÁJ-online szaklap: események, gazdasági jelenségek a faiparban, bútoriparban, asztalosságban, erdőgazdálkodásban és a kapcsolódó területeken.
Naptár

Közelgő események

Aszalós Réka – erdőökológus

A 10 millió Fa közösség ökológus szakértője, az Ökológiai Kutatóközpont munkatársa. Egyik fő érdeklődési területe az érintetlen, őserdő-jellegű állományok kutatása. Képzett jógaoktató, két gyerek édesanyja, lelkes budai lakos. A 10 millió Fa ültetéseire, eseményeire gyakran a családjával érkezik, no meg az elmaradhatatlan Teslával, a kirobbanó energiájú spániellel.

– Nemrég értél haza Ruandából és Ausztráliából. Ennyire izgalmas egy erdőökológus élete?

Részben a Covid miatt úgy alakult, hogy két évig nem voltak konferenciák, így most hirtelen sűrűbb lett a napirendünk.

Ruandában egy természetvédelmi konferencián jártunk (ICCB 2023) ahol rengeteg afrikai problémával és megoldási lehetőségekkel ismerkedtünk meg, olyan témákban mint például a oroszlánok és egyéb nagyvadak védelme a helyiek bevonásával. Személyesen is találkozhattunk a Dian Fossey Alapítvány képviselőivel. Dian Fossey, az amerikai származású etológus röviden arról híres, hogy határozott fellépésével, halált megvető elszántsággal védte a hegyi gorillákat Ruandában, és neki köszönhetjük, hogy ez a csodálatos faj megmenekült a kipusztulástól. Az országban nagy követőbázisa van az alapítványnak, kiemelten figyelnek arra, hogy sok nő legyen az alapítvány dolgozói között.

Ausztráliában az ökológiai restauráció tizedik világkongresszusán vettünk részt idén szeptemberben, ahol szintén rengeteget tanultunk. Ez a fajta gondolkodás és maga a megvalósítás ott egy Ferrari sebességével száguld, míg Magyarországon ez a tudás még nagyon gyerekcipőben jár, illetve néhány ember kezében van, néhányan tudják csak, hogy mit is jelent az ökológiai restauráció. Magyarul leginkább élőhelyek helyreállításának fordítjuk, és arra utal, amikor egy lerontott, vagy elpusztult élőhely helyreállítását segítjük.

– Ha éppen nem konferenciákon vesz részt, akkor mivel telik egy erdőökológus élete?

Az enyém több lábon áll: egy 2017-ben indult, tíz évig tartó LIFE pályázat managelése (LIFE 4 Oak Forest projekt) a fő feladatom, aminek keretében természetvédelmi erdőkezelési módszerek kialakításán dolgozunk tölgyerdőkben több nemzeti parkkal – a Bükki, a Balaton-felvidéki, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósággal – illetve a WWF Magyarországgal, az Érmelléki Természetvédelmi Többcélú Egyesülettel, és az olasz Ente di gestione per i Parchi e la Biodiversità-Romagna természetvédelmi szervezettel közösen.

A természetvédelmi erdőkezelés abban különbözik a gazdasági célú erdőkezeléstől, hogy a célja nem gazdasági nyereség elérése, hanem a természetes erdei élőhelyek megőrzése, helyreállítása. A kezelések során törekszünk változatos szerkezetű és fafajösszetételű erdőállományok létrehozására, amelyek élőhelyet biztosítanak az erdei növény- állat- és gombavilág számára, ezáltal is növelve a biodiverzitást és összességében egy egészséges ökoszisztéma alakulhat ki.

A természetvédelmi beavatkozások közé tartozik az invazív növények irtása is, amelyek helyére elegyfajokat ültetünk. Az ilyen beavatkozásoknál központi jelentőségű a holtfa különböző formáinak létrehozása, ami az egyik vesszőparipám, mivel az erdei élőlények kb. fele az életciklusának valamilyen szakaszában kötődik a holtfához.

Elmondhatjuk, hogy minél diverzebb, változatosabb kapcsolatok vannak jelen az erdőben, azok annál jobban erősítik az ökoszisztémák „immunrendszerét”, stabilitását, vagyis az erdő ellenállóbb az egyre fokozódó környezeti változásokkal szemben. Egy ilyen pályázat rengeteg adminisztrációval és sok menedzseléssel jár, szóval ez elviszi az időm nagy részét.

A második láb, amit említenék, az a tudományos cikkírás, ez folyamatos, és ez a kutató sikerességének kulcsa. Emellett fontos a network építés is, egyrészt nemzetközi konferenciák, pályázatok keretében, de hazai erdész, természetvédő és ökológus kollégákkal is.

– És mi a feladatod a 10 millió Fában?

Az elmúlt négy év során fő feladatom volt az ökológiai tudás képviselete, amit a többi szakértővel igyekeztünk kanalizálni a 10 millió Fába. Ezt persze ne úgy képzeljük, mint egy Szent Grált, ami instant átadható, vagy hogy kész válaszok vannak, hanem folyamatosan közös tanulásként fogható fel.

A másik két szakértő kollégával (Bozzay Balázs erdésztechnikussal és a kertészmértnök Zsolnay Balázzsal) már a legelső alkalommal megtaláltuk a közös hangot. Anélkül, hogy korábban ismertük volna egymást, leültünk hárman egymás mellé, és azt mondtuk, hogy rendben, akkor kezdjük az alapoknál – hogy milyen fát ültetünk, hova ültetünk, hogyan ültetünk és mikor ültetünk? 

Én nyilván ennek inkább az ökológiai szempontjait képviseltem, a másik két kolléga a saját szempontjait hozta be, de ezek nagyon összecsengtek, és ebből állt össze az első szakmai anyag is. Ez egy nagyon erős origó volt, és azt éreztem, hogy nyitott kapukat döngetünk, nem kellett győzködni senkit, hogy ez miért fontos. 

A későbbiekben pedig az ökológiai restauráció fontossága is átment és egyre több projektünkben alkalmazzuk, persze leginkább “learning by doing” alapon, hiszen Magyarországon nagyon kevés erdőrestaurációs tevékenység zajlik: a nemzeti parkokban van ugyan invazív irtás és faültetés, de kevés olyan projekt fut, ami az élőhely helyreállítás legtöbb kritériumának megfelel. 

Pl. egyik fontos kritérium, hogy az ilyen tevékenység a helyi lakosság bevonásával történjen. Erre a mi nyimi és a dombfalvai ültetéseink kiváló példák. Dombfalván nagyon érdekesen alakult, ahogy összefonódott a helyi tulajdonos akarata egy permakulturális gondolkodásmóddal és az ökológiai restauráció szempontjaival.

A komplex restaurációs tevékenységeket az EU nagyon magas szinten akarja támogatni, és a nagyon erős tudásbázisát megalapozni. Azt szeretném elérni, hogy ezt a hullámot meglovagolva komplex tájrehabilitációs projekteket végezzünk, amelyek keretében erdőt, gyepet és vizes élőhelyet hozunk helyre.
 

– Beszélhetünk-e helyreállításról, restaurációról manapság vagy a klímaváltozás miatt már teljesen más fajokat kellene telepíteni?

Erről nagyon sok vita van, különböző elméletek futnak. Még nagyon nem tudjuk, mi fog történni, de azt tudjuk, hogy több eszköz létezik az erdők stabilitása erősítésének. Amit mi a 10 Millió Fában is rendszeresen alkalmazunk, az az élőhely rezisztenciájának, ellenállóképességének erősítése, amit mi kétféle módon segítünk: sokféle fa- és cserjefajjal ültetünk, illetve a szárazságtűrő fajok arányát magasra állítjuk be.

– Jelent meg cikk veled a Glamourban, illetve 2021-ben te kaptad a legtöbb közönségszavazatod és te lettél a Marie Claire Go Green nagykövete. Ehhez kapcsolódóan két kérdésem is lenne: véleményed szerint a nők érzékenyebbek a klímaváltozás és a környezetvédelem témájára? 

Illetve egy átlag olvasó mit „visz magával” egy erdőökológussal folytatott interjúból, mi az, ami átmegy?

Az, hogy milyen üzenetet használunk, nagyon függ attól, az adott közösség mire érzékeny. Amikor arról van szó, hogy mi lesz a gyerekeink jövőjével, akkor ezzel biztos, hogy az anyukákat nagyon meg lehet szólítani. 

A második kérdésre: nagyon sok interjút adtam, és mindig igyekszem ahhoz igazítani, hogy kihez is beszélek. 

Van, amikor erdőökológusként kifejezetten a munkámról beszélek, ilyenkor leginkább azt szeretném kihangsúlyozni, hogy mennyire végtelenül összetett egy erdő, hogy aztán az interjú után másképp nézzenek egy erdőre. 

Fontos üzenet, hogy az erdő fái nem független entitások, hanem egy közösséget alkotnak; erős kommunikáció zajlik az erdő fái között a talajban levő mikorrizha gombák segítségével. Ha ezt elpusztítjuk, és a helyére mondjuk egy ültetvényt telepítünk, az teljesen más, mint egy valódi, természetes erdő. 

Sok olyan interjúm is volt – főleg a nagyobb katasztrófák, kiterjedt erdőtüzek után – amikor mindenki feltette a kérdést, hogy jó, de akkor ő személyesen mit tehet a klímaváltozás ellen. Ilyenkor már nem mint erdőökológus szólalok meg, hanem mint olyasvalaki, aki már sokat gondolkodott azon, hogy miként csökkentheti a lábnyomát, hogy lehet felelős állampolgár, mit tehet azért, hogy valami változzon. 

Alapvetően azt szoktam javasolni, hogy az ember legyen tudatos és nézze meg, hogy a különböző életterületein – pénzügyek, étkezés, utazás, öltözködés, hulladékgazdálkodás, stb. – mit változtathat, és amit tud, azt változtassa meg. 

Ilyenek például egy felelős, közösségi bank választása, a húsfogyasztás, tejtermékek fogyasztásának csökkentése, bio élelmiszerek preferálása, használt ruhák vásárlása, bicikli, tömegközlekedés használata, szelektív gyűjtés, hulladékmentes bolt, stb. 

Ugyanakkor nem ajánlanám, hogy elmenjünk egyfajta öko-aszkéta irányba. Az egyéni felelősség fontos, ugyanakkor eltörpül a politikusok, nagyvállalatok felelőssége mellett, tehát szerintem egyik legfontosabb feladata az egyénnek, hogy a részt vegyen a döntéshozók véleményének formálásban.

forrás: 10 millió Fa

Előző cikk

Kárpát-medencei Magyar Erdészdiák Találkozó és Tanulmányút

Következő cikk

Erdőmérnöki Kar állásbörzéje




(x) hirdetés
Kapcsolódó bejegyzések
Exit mobile version