FATÁJ-online szaklap: események, gazdasági jelenségek a faiparban, bútoriparban, asztalosságban, erdőgazdálkodásban és a kapcsolódó területeken.
Naptár

Közelgő események

Ma már a holnapot fogyasztjuk

Bojár Iván András úgy véli, hiába szól jelenleg minden a profitról és növekedésről, a természeti erőforrásaink őrült tempójú felélésével hamarosan változás áll majd be az életünkben. A 10 millió Fa civil szervezet alapítója a Világgazdaságnak többek között arról beszélt, hogy a klímaválság civilizációs válsághoz vezet, az Európai Unió 3 milliárd fa elültetését tűzte ki célul 2030-ig, a magyar nagyvállalatok közül pedig egyre többen ismerik fel, hogy az ESG nem egy excelben keletkezett új kiadási tétel.

Klímaválság: Bojár Iván András szerint ma már a holnapot fogyasztjuk / Fotó: Déri Miklós

„A klímaválság civilizációs válságot fog hozni, a sok-sok összeütközés, a háborúk mind ennek a tünetei. Az 1972-ben kiadott A növekedés határai című tanulmány megjósolta, hogy az ipari forradalmak nyomán elért iszonyatos mértékű termeléssel – mely biztosította a mindennapi kényelmünket – elérjük a határt, és elkezdjük felélni a bolygónk tartalékait. Ma már a holnapot fogyasztjuk” – mondta a Világgazdaságnak a 10 millió Fa civil szervezet alapítója, Bojár Iván András.

Klímaválság: jelenleg minden a profitról, növekedésről szól

Szerinte jelenleg minden a profitról, növekedésről szól, ez azonban meg fog változni, mert a luxuskiadásainkhoz a természeti erőforrásaink őrült tempójú felélésével jutunk hozzá, ami nem fenntartható.

Eközben mind a 8,1 milliárd embernek a Földön nagyjából ugyanannyi levegőre, vízre van szüksége, ehhez viszont az kell, hogy globális léptékben egyenlőbb hozzáférést biztosítsunk a természeti erőforrásainkhoz – vagyis teljesen újra kell gondolnunk mindent.

A művészettörténész 2019-ben hozta létre a 10 millió Fa-közösséget, a szervezethez azóta önkéntesek hada, és megannyi vállalkozás csatlakozott. 

Bojár Iván nem támogatóként, hanem partnerként tekint a melléjük álló vállalatokra, amelyek ideális esetben ugyanúgy gondolkodnak, mint a civilek: tudják, hogy 

  • a természeti erőforrások végesek, és mivel 
  • ezen a bolygón szeretnének továbbra is élni, 
  • a faültetéssel hozzájárulnak a természet egészséges működéséhez. 

„Én a saját környezetemért tudok felelősséget vállalni – mert ehhez van erőforrásom –, egy több ezer embert foglalkoztató cég ugyanakkor nagyobb összeget képes minderre fordítani. A vállalatok pontosan tudják, hogy nem rendelkeznek a szükséges tudással a faültetéshez, nálunk viszont összegyűlt egy ütőképes, motivált szakembercsapat, amely meghatározza a programot. Éppen ezért velük közösen ültetünk és éltetünk” – fogalmazott Bojár.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kimutatása alapján a magyarországi zöldfelületnek 20,8 százaléka erdő. Bojár Iván ugyanakkor felhívja a figyelmet arra, hogy ez némileg kozmetikázott adat, mivel a monolitültetvényeket is beleszámítják, amelyek nem alkalmasak a növény- és állatvilág gyümölcsöző együttélésére. Ez is arra sarkallja őket, hogy még több fát ültessenek. 

Az Európai Unió 3 milliárd fa elültetését tűzte ki célul 2030-ig / Fotó: 10 millió Fa

Bojár nemrég írta alá az Európai Zöldek petícióját, amely arra ösztönözné az EU döntéshozóit, hogy nagyobb mennyiségű fát telepítsen Európa. „Emiatt hívták életre az ESG-t, az Európai Unió 3 milliárd fa elültetését tűzte ki célul 2030-ig” – közölte. Hozzátette: a 10 millió Fa az ENSZ 17 elemes fenntarthatósági céljai (SDG) közül 11 kategóriának megfelel. A céges ESG-értékeket a nagyarányú faültetéssel, a nagy mennyiségű szén-dioxid megkötésével pedig nagyszerűen lehet javítani.

Azzal, hogy a magyar Országgyűlés tavaly elfogadta a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségről és fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségről szóló törvényt, közismert nevén, ESG-törvényt, a magyar vállalatok is tisztább képet kaptak arról, milyen kötelezettségeik vannak – többek között – a környezetvédelem terén. Dönthetnek például úgy, hogy az emberiség fennmaradása érdekében környezetvédelemmel foglalkozó civil szervezetekhez kapcsolódnak.

Ők a sorfától az erdőültetésig mindennel foglalkoznak, a Miyawaki erdők jelentős részét például e szervezet ültette hazánkban. „Nem elhanyagolhatók a közvetett és direkt társadalmi hatások sem, amelyek a faültetés során alakulnak ki” – mutatott rá. 

ESG: nem egy újabb kiadási tétel az excelben

A művészettörténész arról is beszélt, hogy olyan nagy társaságok, mint a K&H Bank, a Gránit Bank vagy a Zwack, komoly mennyiségű erőforrást fordítanak a faültetésre, de a „kisebbeknél”, például a Content ’n more ügynökségnél, illetve a Graphasel dizájnstúdiónál is már egy újfajta civilizációt építenek. „Muszáj, hogy a többiek is felismerjék ennek a fontosságát, és ne egy excelben keletkezett új kiadási tételként tekintsenek az ESG-re, hanem hogy ezzel az összeggel a gyermekeik, unokáik életének a működő környezetét teremtik meg. Ez tulajdonképpen egy befektetés a jövőbe” – hangsúlyozta a 10 millió Fa alapítója. Kiemelte: egyelőre csak a legnagyobb cégeknek kell ESG-re költeni, néhány év múltán viszont már minden gazdasági vállalkozásnak. „Ezért mi már most elkezdtünk olyan földterületeket keresni, ahol több száz vagy akár ezernél is több hektáron tudunk majd fákat ültetni a vállalatok ESG-programja révén.”

A közelmúltbeli projektek közül felidézte a K&H-val közös hűsítőliget-projektet és a Miyawaki-erdőültetést Ferencvárosban a Zwackkal. „Az erdők révén zsebkendőnyi területen is hatalmas szén-dioxidmegkötő-kapacitás keletkezik” – magyarázta Bojár Iván.

forrás: vg.hu

Előző cikk

Fél év alatt 5260 erdei iskolás

Következő cikk

Több fa -> kevesebb légkondi




(x) hirdetés
Kapcsolódó bejegyzések
Exit mobile version