Az EU-ban található erdők hozzájárulhatnak az európai építőipar zöldítéséhez és az építészeti fejlesztések egész kontinensre kiterjedő ösztönzéséhez.
Franciaország délnyugati Gironde megyéjében, ahol a terület felét erdők borítják, a hatóságok 2022-ben egy középiskolát építettek a helyi fenyőfából.
A Bordeaux városa és Franciaország leghíresebb szőlőültetvényei között fekvő Pian-Médoc iskola azt a törekvést tükrözi, hogy a közeli fákból származó faanyagnak gyakorlati felhasználási módokat találjanak, miközben megvédik az erdőket.
Bemutatóház
“A cél az volt, hogy a meglévő fákat a lehető legnagyobb mértékben megőrizzük, és azokat a fákat, amelyeket elkerülhetetlenül ki kellett vágni, újrahasznosítani” – mondta Maxim Peveri, a Gironde-osztály projektmenedzsere.
Az osztály központi részévé vált egy európai szintű kutatási projektnek, amely uniós támogatást kapott a sokoldalúan felhasználható és újrahasznosítható fa felhasználásának előmozdítására. A BASAJAUN elnevezésű projekt négy és fél év után ebben a hónapban ér véget.
A kezdeményezés kiemelt eredménye a fából készült lakóház, amely a Pian-Médoc iskola mellett található, és a személyzet néhány tagjának ad otthont. A 16 lakást tartalmazó kétszintes épület rávilágít arra, hogy az erdei erőforrások miként segíthetik a vidéki területeket, hogyan lehet fenntartható módon gazdálkodni velük, és hogyan segíthetik az építőipar zöldítését.
“Ez az épület bemutatóhelyként szolgál” – mondta Dr. Javier García Jaca, a BASAJAUN koordinátora és a spanyolországi Tecnalia Kutatási és Innovációs Alapítvány projektigazgatója.
A 2024 áprilisában átadásra kerülő épület nem helyi faanyagból készül, amelyet spanyol és svéd fenyő-, nyárfa- és lucfenyő-beszállítóktól kapunk.
A homlokzatot úgy tervezték, hogy újrafelhasználás céljából szétszerelhető legyen. Biokompozit vázból, szerkezeti hőszigetelt panelekből és burkolatból áll. A panelek rétegelt lemezek, amelyek a szokásos szintetikus hab helyett természetes farostot tartalmaznak szigetelőanyagként.
A természetes farost ugyanolyan műszaki tulajdonságokkal rendelkezik, mint a szintetikus hab, ugyanakkor kevésbé szennyezi a környezetet.
A homlokzatot egy olasz cég, a Focchi készítette, a szigetelőpaneleket pedig a spanyol Garnica gyártotta. A svédországi székhelyű Moelven szállította a belső szerkezeti gerendákhoz szükséges faanyagot. Mindhárom vállalat a BASAJAUN partnere.
“Ez az épület a bizonyíték arra, hogy képesek vagyunk átalakítani és javítani az építőipart, amelynek igen nagy a környezeti hatása” – mondta García Jaca.
Zöld növekedés
A BASAJAUN előmozdítja az európai zöld megállapodás egyik célját, a termelés mélyreható átalakítását a klímasemlegesség elérése érdekében, beleértve a vidéki területeket is.
Az európai Green Deal-t pedig az emberek mindennapi életéhez és életteréhez kapcsolja az Új Európai Bauhaus kezdeményezés, amely az építészetet a fenntarthatósággal, az esztétikával és a befogadással ötvözi. Az EU április 9-13. között NEB-fesztivált szervez a belga fővárosban, Brüsszelben.
Az EU-ban az épületek felelősek az energiafogyasztás mintegy 40%-áért és az üvegházhatású gázok kibocsátásának 35%-áért.
Ráadásul az olyan hagyományos építőanyagok, mint a beton és az acél, maguk is energiaigényesek, és hozzájárulnak az éghajlatváltozáshoz vezető üvegházhatású gázok kibocsátásához.
Ezzel szemben a fák enyhítik az éghajlatváltozást azáltal, hogy növekedésük során szén-dioxidot (CO2) tárolnak a légkörből. Az építéshez használt fa pedig továbbra is tárolja a CO2-t, csökkentve ezzel az építőipar szénlábnyomát.
“A fa nagyobb arányú beépítésével az épületek csökkenthetik a kibocsátást, sőt szén-dioxid-nyelővé válhatnak” – mondta García Jaca.
Irányban
Az EU területének mintegy 39%-át, azaz 159 millió hektárt borítanak erdők, ami értékes hazai építőanyag-forrást jelent. Az EU célja, hogy a faanyag beszerzése fenntartható legyen. Ez azt jelenti, hogy az erdőkkel úgy kell gazdálkodni, amely elősegíti a biológiai sokféleséget, védi az ökoszisztémákat és támogatja a helyi közösségeket.
A BASAJAUN szerint az EU-ban az új, fából készült lakóépületek szén-dioxid-tárolási potenciálja – ha az építésük lehetőségét teljes mértékben kihasználnák – évi 55 millió tonna. Ez több mint 12 millió benzinüzemű személygépkocsi éves kibocsátásának felel meg. Egy 2022-es jelentés szerint az Európában felhasznált építőanyagok tömegének mindössze 3%-át teszik ki a bioalapú anyagok, köztük a fa. Ennek a részaránynak kétharmadát a fa teszi ki.
A BASAJAUN 11 uniós ország partnereit tömörítette Finnországtól Portugáliáig. A projektben egy nem uniós résztvevő – egy chilei egyetem – is részt vesz.
A Bordeaux melletti lakóépület mellett a projekt egy olyan rendszert is kifejlesztett, amely az építkezések során felhasznált faanyagok digitális nyomon követését teszi lehetővé a kezdetektől a befejezésig. A projekt szerint az ellátási lánc valamennyi lépésének azonosítása – az egyes fáktól kezdve az épület egy adott eleméig – világosabb képet ígér a fa gazdasági, környezeti és társadalmi előnyeiről.
Annak érdekében, hogy a faágazat hangja hallassa a hangját az új európai Bauhauson belül, a BASAJAUN csapata Wood4Bauhaus.eu néven iparági szövetséget hozott létre.
Az apríték lement
Más, uniós finanszírozású kutatók arra törekednek, hogy Európában több használt faanyag kerüljön újrahasznosításra. WOODCIRCLES elnevezésű projektjük becslései szerint jelenleg az európai fahulladék kevesebb mint felét – évi 50 millió tonnát – hasznosítják újra. A projekt négy évig, 2027 májusáig tart. A fahulladék nem szűz faanyagból, például forgácsból, aprítékból és nagy, ép darabokból áll. Ezt az úgynevezett forgácslap-iparban használják fel a vállalatok.
Dr. Anders Kjellow, a WOODCIRCLES koordinátora és a Koppenhága melletti Dán Technológiai Intézet projektvezetője szerint a fahulladékkal kapcsolatos fő kihívást annak rendkívül változó minősége jelenti. “Egy épület lebontásakor nagy halom különböző formájú és méretű fa keletkezhet, amely esetleg fémekkel és anyagokkal keveredik, vagy akár rothadás jeleit is mutathatja” – mondta. A forgácslap-ipar ezt a kihívást úgy kezeli, hogy mindent apró szemcsékre őröl. Ezeket aztán összeragasztják és összepréselik, hogy olcsó terméket készítsenek, amely elsősorban nem teherhordó alkalmazásokhoz használható.
Építészek az akadémikusoknak
A WOODCIRCLES csapat megpróbálja megtalálni a módját annak, hogy a nagyméretű fadarabokat újrahasznosítsák anélkül, hogy végig kellene menni az egész folyamaton, amelynek során részecskékre darálják azokat, és azokat teherhordó építőipari termékek előállítására használják fel.
A páneurópai projekt 20 szervezetet fogott össze, amelyek a teljes faépítési értékláncot lefedik. Ezek között vannak építészek, építtetők, kivitelezők, faanyagszállítók, tudósok és digitális tervezők.
Célunk, hogy egymást kiegészítő értékláncokat hozzunk létre a hulladék és az erőforrás-fogyasztás minimalizálása érdekében – mondta Kjellow.
A WOODCIRCLES is erősen összpontosít a formatervezésre.
Kjellow szerint egy olyan fa alapú építési rendszeren dolgozik, amely a könnyű újrafelhasználás érdekében szétszerelhető. Az elképzelés az, hogy a fa újrafelhasználására már a kezdetektől fogva gondolni kell, hogy elkerüljük a fahulladék okozta jelenlegi szűk keresztmetszetet.
A fa a fenntartható anyag megtestesítője – mondta. “Elengedhetetlen, hogy mi is fenntartható módon használjuk fel”.
Ezért évtizedek múlva, amikor a Bordeaux melletti fából épült lakóépületet leszerelik, a homlokzatát könnyen le lehet majd bontani, és az alkotóelemek új életet kapnak egy másik építményben.
A cikkben szereplő kutatást az EU Horizont programja finanszírozta. A megkérdezettek véleménye nem feltétlenül tükrözi az Európai Bizottság véleményét. Ha tetszett ez a cikk, kérjük, ossza meg a közösségi médiában.
Forrás: EU 2024. március 8.
(MM)
